Az NGC 1851 gömbhalmazban a HST-vel egy 18,05 perc periódusidővel fényváltozást mutató halvány objektumot fedeztek fel, ami az első elképzelések szerint vagy egy kettősrendszerbeli mágneses fehér törpe villódzása vagy egy két fehér törpecsillagból álló kettőscsillag fényváltozása. Mivel a Chandra-műholddal nem észleltek röntgensugárzást, az első eset kizárható, és eszerint egy olyan nyugodt kettőscsillagról van szó, ami két fehér törpéből áll. Az ilyen rendszereket AM CVn-kettősöknek nevezik, és ez az első ismert ilyen rendszer a gömbhalmazokban. (Az ilyen rendszerek egyébként energiát veszítenek keringés közben, és a két fehér törpe egymásnak ütközik a végén, egyfajta szupernóva-robbanást hozva létre.) http://arxiv.org/abs/1605.04827

ms.dvi

Az NGC 1851 és az NGC 1904 gömbhalmazok a GALEX kísérlet felvételén. A GALEX közeli és távoli ultraibolya fényben tanulmányozza az égitesteket, ahol az objektumok kissé (vagy nagyon) másképp néznek ki, mint látható fényben… Az NGC 1904 a Nyúl csillagképben található tőlünk 50 000 fényévre, így Magyarországról is észlelhető. Az NGC 1851 a déli égbolton, a Galamb csillagképben látszik, ezért magyar amatőrök által csak ritkán megfigyelt objektum, hiszen csak három fokkal emelkedik rövid időre a magyarországi horizont fölé, pedig hét magnitúdós látszó fényességével népszerű halmaz lehetne, ha a zenitben láthatnánk… – távolsága a Naprendszertől 40 000 fényév.

 

A legtöbb spirálgalaxisban – így a mi Tejútrendszerünkben is – a nem látható anyag mennyisége kb. 10-szeresen meghaladja a látható anyagét. Erről csak azért tudunk, mert a nem látható, vagyis a sötét anyag gravitációs teret kelt, és a csillagok gyorsabban mozognak, mintha csak a látható anyag gravitációja befolyásolná a galaxisbeli mozgásukat. A sötét anyag és a látható anyag mennyisége galaxisról galaxisra változik, de a tízszeres arány elég jó átlag.

A http://arxiv.org/abs/1605.04795 címen közölt tanulmány szerint az NGC 3998 lentikuláris galaxisban viszont alig van sötét anyag: itt a sötét anyag mennyisége sokkal kisebb, mint a láthatóé (általában fordított az arány), a sötét anyag mennyisége csak 7,1%-a a látható anyagénak ebben az esetben. A hibahatár nyolc százalék, vagyis az is elképzelhető, hogy az NGC 3998-ban egyáltalán nincs sötét anyag. Nos, a sötét anyag eloszlása nagyon nem egyenletes az Univerzumban, annyit biztosan levonhatunk következtetésként…

Az alábbi kép az NGC 3998-at és látszó égi szomszédját, az NGC 3990-et ábrázolja. A képskálát a jobb alsó sarokban látszó vonal hossza mutatja (megfelel egy ívpercnek). A képkivágás egy nagyobb képről származik, ami 4×120 sec expozíciós idővel készült, 3×3-as binneléssel, 2011. április 28-án 22:32 UT-től kezdve, f/9,7-es fényerejű,  30,5 cm-es LX 200R távcsővel és ST-10XME CCD-kamerával (David Richards felvétele).
NGC_3998.20110428.im471067-71.av4x120s.C.crop

Definíció szerint akkor van újhold, ha a Nap és a Hold ekliptikai hosszúsága megegyezik, telehold pedig akkor, amikor 180°-kal különbözik. Első és utolsó negyed pedig akkor van, amikor a növekvő, ill. csökkenő fázisú Hold ekliptikai hosszúsága pontosan 90°-kal különbözik a Napétól. (A negyedek ilyen meghatározása nem esik egybe pontosan geometriai okok miatt azzal a holdfázissal, amikor pontosan 50% a fázis, általában 30-40 perccel eltér tőle.)

Az alábbiakban egy egyszerűbb algoritmussal számolva 2016-2017 közötti évekre közzétesszük a Hold fázisainak időpontját. Mivel egyszerűbb algoritmussal számoltunk, és a Föld forgási sebességének változásai pontosan nem jelezhetők előre, néhány perces eltérés lehetséges más táblázatokkal való összehasonlítás során. Akinek nagy pontosságra van szüksége, használja a Nautical Almanac előrejelzéseit.

Az időpontokat UT-ben (Universal Time, világidő) adjuk meg. Magyarországon és a velünk egy időzónában lévő országok esetében ez azt jelenti, hogy a megadott időpontokhoz téli időszámítás esetén egy órát, nyári időszámítás esetén két órát kell hozzáadni, hogy az óránk által mutatott, ún. polgári időt megkapjuk.

2016.

Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec
Utolsó negyed 2. 05:32 2. 03:29 1. 23:12
Újhold 10. 01:31 8. 14:39 9. 01:55 7. 11:25 6. 19:30 5. 3:00 4. 11:02 2. 20:46 1. 09:03 1. 00:12
Első negyed 16. 23:27 15. 07:48 15. 17:04 14. 04:00 13. 17:03 12. 08:11 12. 00:53 10. 18:22 9. 11:50 9. 04:34 7. 19:52 7. 09:04
Telehold 24. 01:47 22. 18:21 23. 12:01 22. 05:25 21. 21:15 20. 11:03 19. 22:57 18. 09:27 16. 19:06 16. 04:25 14. 13:53 14. 00:07
Utolsó negyed 31. 15:18 30. 03:30 29. 12:13 27. 18:20 26. 23:01 25. 03:43 23. 09:57 22. 19:15 21. 08:35 21. 01:57
Újhold 30. 17:39 29. 12:19 29. 06:54

2017.

Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec
Első negyed 5. 19:49 4. 04:19 15. 11:34 3. 18:41 3. 02:48 1. 12:44 1. 00:53
Telehold 12. 11:35 11. 00:33 12. 14:55 11. 06:09 10. 21:44 9. 13:10 9. 04:07 7. 18:11 6. 07:04 5. 18:41  4. 05:24  3. 15:48
Utolsó negyed 19. 22:15 18. 19:34 20. 15:59 19. 09:57 19. 00:33 17. 11:34 16. 19:27 15. 01:17 13. 06:26 12. 12:26 10. 20:37 10. 07:52
Újhold 28. 00:08 26. 15:00 28. 02:59 26. 12:18 25. 19:45 24. 02:32 23. 09:46 21. 18:31 20. 05:30 19. 19:12 18. 11:42 18. 06:31
Első negyed  30. 15:24 29. 08:15 28. 02:55 27. 22:23 26. 17:04 26. 09:22

Szeretettel hívunk meg a VCSE következő egyesületi összejövetelére:

Időpont : 2016. március 23. szerda, este 8 óra.
Címe : Mire jók a fedések?
Előadó :  Csizmadia Szilárd

Fedési jelenségek a csillagászat és az asztrofizika majdnem minden területén előfordulnak, és óriási szerepük van a tudományos megismerésben, az égitestek tulajdonságainak megmérésében. Az előadásban néhány érdekes, historikus fedési jelenséget tekintünk át, hogy segítettek megismerni a Naprendszer szerkezetét és működését, az Univerzum méretét, hogyan lehetett meghatározni fedésekkel a gravitáció terjedési sebességét és a csillagok, bolygók méretét.
Az előadást magát a www.galileowebcast.hu oldalon lehet nézni, és skype-on (csizmadia.szilard felhasználót kell keresni) lehet kérdezni, hozzászólni. Mindenkit szeretettel várunk!

A bolygók és a csillagok között helyezkednek el a barna törpék. A bolygókban nincs természetes eredetű magfúzió, a barna törpékben kb. százezer évig a deutérium-atommagok egyesülnek, de utána a folyamat leáll, és bolygók módjára összehúzódnak olyan Jupiter méretűre; a csillagokban viszont évmilliókon-évmilliárdokon át egyesülnek a hidrogénatomok héliumatommagokká vagy más fúziós folyamatok is végbemehetnek bennük, csillagtömegtől és kortól függően.

 T típusú barna törpe művészi ábrázolása
T típusú barna törpe művészi ábrázolása

Nem világos, mennyi barna törpe lehet a Tejútrendszerben, mindenesetre biztosan kevesebb, mint olyan 25 éve megtippelték (akkor azt várták, több van belőlük, mint csillagból!). Egy 2004-es és egy 2008-as tanulmány szerint minden három csillagra jut csak egy barna törpe az Orion-ködben. Egy 2012-es tanulmány szerint ennél is kevesebben vannak, minden 6 csillagra jut csak egy barna törpe a mezőben (vagyis olyan helyeken, amelyek nem tartoznak sem nyilthalmazhoz, sem gömbhalmazhoz, sem csillagkeletkezési régióhoz), egy 2016-os tanulmány ezt lényegében megerősítette, aszerint a Nap környezetében minden 5,2 csillagra jut egy barna törpe. Egy másik, szintén 2016-os tanulmány szerint viszont a legszűkebb, 10 parszeken belüli környezetünkben csak minden 10 csillagra juthat egy barna törpe. Szóval, a becslések szórnak, de az biztos, hogy barna törpéből jóval kevesebb van, mint csillagból, de hogy mennyivel kevesebb, attól függ, hogy egy születőben lévő nyilthalmazra tekintünk vagy a mezőre.

Még izgalmasabb egy friss tanulmány szerint, hogy az a kevés barna törpe sem egyenletesen oszlik el környezetünkben. Hat és fél parszeken belül 136 csillagot és 26 barna törpét ismerünk. A csillagok egyenletesen oszlanak el köröttünk. Viszont csak öt barna törpe található előttünk, abban a féltekében, amerre a Nap halad, miközben megkerüli a Naprendszer centrumát, a többi 21 mögöttünk van. Ez nem egyenletes eloszlás, ilyen arányok véletlenszerű kialakulásának az esélye csak 0,2%.

A jelenség felfedezői (német csillagászok a potsdami Leibniz Intézetből) úgy gondolják, semmiféle asztrofizikai magyarázata nincs ennek a furcsa eloszlásnak, inkább arról lehet szó, hogy egyszerűen a Nap mozgásának irányában lévő féltekét még nem nagyon vizsgálták át barna törpék után, inkább arra kellene keresni, ha a közelieket meg akarjuk találni. Nézetük szerint az egyenletlen eloszlás arra utal, hogy messze nem találtuk meg a közeli barna törpéket még, de majd ha sikerül, az eloszlás egyenletessé válik.

Összevetve ezt a közeli fehér törpékre vonatkozó vizsgálattal (http://vcse.hu/feher-torpek-a-nap-40-parszekos-kornyezeteben/), úgy tűnik, hogy 406 évvel a távcső feltalálása után is még nagyon-nagyon feltérképezetlen még a Nap körüli, közeli kozmikus környezetünk is, ha a halványabb, ezért nehezebben észrevehető égitesteket listázzuk.