VCSE - Schmall Rafael szenzációs fotója a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökösről 2020. július 20-án készült a tábor melletti egyik felhagyott kőbánya környékéről - Fotó: Schmall Rafael
VCSE – Schmall Rafael szenzációs fotója a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökösről 2020. július 20-án készült a tábor melletti egyik felhagyott kőbánya környékéről. A kép hangulata jól visszaadja a tábori érzéseket: a hatalmas üstököslátványt, a családias, baráti légkört ember és Természet, az amatőrcsillagász és a Világegyetem között, valamint a táborlakók felnőttként is gyermeki kedvességgel megélt vidám és csodásan megható együtt töltött egy teljes hetének érzését. A kép azt is bemutatja, milyen üstökös, égi jelenség miatt aggattuk a “generációformáló” jelzőt a táborra. – Fotó: Schmall Rafael (Canon EOS6D, Canon 50 mm f/1.4, Skywatcher Star Adventurer, 1 x 30s, f/4, ISO3200)

Olvasd tovább

A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap januárban 7:20 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed január 6-án, újhold január 13-án, első negyed január 20-án, telehold január 28-án lesz.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. január 20-án este 20 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. január 20-án este 20 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Olvasd tovább

VCSE - A sarkcsillag (Stella Polaris) és környéke nyári alpesi fenyvessel - Fotó: Román Dávid
VCSE – A Sarkcsillag (Stella Polaris) és környéke nyári alpesi fenyvessel az észlelőrétünkről – Fotó: Román Dávid

Olyan észlelőhétvégén vagyunk túl, hogy még mindig kavarognak bennünk az élmények, és feldobódunk, ha csak rájuk gondolunk. Az ég annyira jó volt, hogy a 46 cm-esben a Türkizkék Golyó nevű planetáris köd tényleg türkizkékben látszódott, és még csak mereszteni sem kellett a szemet, egyből jött a színe szűrő nélkül

Olvasd tovább

A következőkben a szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap Zalaegerszegről nézve szeptember közepén 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 h, illetve NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése. Az ország keleti területein félórás, a középső területein negyedórás eltérés előfordulhat a földrajzi hosszúságkülönbség miatt a napkelte-napnyugta időpontjában az itt közölt adatokhoz képest.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak.

 

Holdfázisok:

Telihold: 2020. szeptember 2. 07:22 NYISZ

Utolsó negyed: 2020. szeptember 10. 11:25 NYISZ

Újhold: 2020. szeptember 17. 13:00 NYISZ

Első negyed: 2020. szeptember 24. 03:54 NYISZ

Olvasd tovább

VCSE - NGC 6752 gömbhalmaz - Forrás: APOD
VCSE – NGC 6752 gömbhalmaz – Forrás: APOD (2020. jan. 23.)

13 000 fényévre tőlünk, a Páva (Pavo) csillagképben az NGC 6752 gömbhalmaz a Tejút halojában sodródik. Az Omega Centauri és 47 Tucanae gömbhalmazok után ez a harmadik legfényesebb gömbhalmaz. Tízmilliárd évesnél is öregebb. Több mint százezer csillagot foglal magába, átmérője kb. száz fényév. A megfigyelések szerint magjában különösen nagy számban fordulnak elő kettős- és többszörös csillagrendszerek. Megfigyeltek néhány kék tévelygőt (ang. blue straggler). Ezek olyan csillagok, melyek túl fiatalok és nagy tömegűek egy ilyen korú gömbhalmazhoz képest. Feltételezések szerint a sűrű magban összeolvadó kettőscsillagokból származhatnak. A változatos színvilágú halmazban sárgás színezettel fénylő ősi vörös óriások is találhatóak. A képet José Joaqin Perez készítette és 2020. január 23-án volt a Nap Csillagászati Képe (Astronomy Picture of the Day, APOD, NASA). A felvétel 2019. szeptemberében került rögzítésre Chiléből, 30,5 cm nyílású, f/3,8-es fényerejű, Astro-Physics AP1100 GoTo-s mechanikára szerelt Newton-távcsővel, Moravian G3 16200, -25 °C-ra hűtött kamerával. Az expozíciós időt sajnos a szerző nem adta meg (2020. jan. 31-i megtekintés alapján).

Az NGC 6752-t James Dunlop fedezte fel 1826. június 30-án. 20 ívperc látszó átmérőjű. Össztömegét 140 ezer naptömegre becsülik. 5,4 magnitúdós összfényességével szabad szemmel is látható, de csak tőlünk délebbről, Magyarországról nem – lévén, hogy deklinációja -59 fok. Jó húsz foknyit kell délebbre utazni, hogy egyáltalán a horizont fölé emelkedjen.

Izgalmas dolog, hogy ha nagyobb űrtávcsővel felbontjuk a gömbhalmazt csillagaira, akkor mögötte a Bedin I névre hallgató extragalaxist a gömbhalmaz csillagai között láthatjuk, ahogy az alábbi kép mutatja.

VCSE - Bedin I extragalaxis a gömbhalmaz csillagai között (balra, a sűrűbb, halványabb csillagok halmaza - a galaxis maga is felbontott csillagokra a képen). - HST
VCSE – Bedin I extragalaxis a gömbhalmaz csillagai között (balra, a sűrűbb, halványabb csillagok halmaza – a galaxis maga is felbontott csillagokra a képen). – HST

A Bedin I-et 2018. szeptemberében vették észre, 2019. januárjában publikálták létezését. A gömbhalmaznál sokkal távolabb, 23,4 millió fényévre van tőlünk. A Bedin I legközelebbi galaxisszomszédja az NGC 6744, amely tőle 2,1 millió fényévre található. Ezzel a Bedin I az ismert legizoláltabb törpe szferodiális galaxis, típusának egyetlen képviselője sincs ennyire távol egyetlen más szomszédjától sem. Kései felfedezését a gömbhalmaz mögötti “elbújása” okozta. Luigi Bedin olasz csillagász és csapata sem extragalaxisokat keresett a HST-vel, hanem fehér törpéket a gömbhalmazban. A galaxis nagyon fémszegény, öregebb vörös óriáscsillagokból áll főleg.