VCSE - A 2019, júl. 5/6-i dobronhegyi észlelőéjszakán készült Tejút-felvétel. Előtérben az észlelőrét látszik, háttérben a kb. 30 ezer fényévre lévő Tejút-centrum. - Fotó: Ágoston Zsolt
VCSE – Dobronhegyi észlelőéjszakán készült Tejút-felvétel. Előtérben az észlelőrét látszik, háttérben a kb. 30 ezer fényévre lévő Tejút-centrum. – Fotó: Ágoston Zsolt
Észlelőhétvégi információk
A VCSE 2019. évi őszi észlelőhétvégéjét Dobronhegy-Balázsfán tartjuk szeptember 20-22-e között. 20 főig lehet ott aludni, de ha valaki szállását máshol megoldja vagy hazamegy autójával, akkor ennél is többen részt vehetünk rajta. (A szálláshelyek beteltek!)
Program:
Péntek (szept. 20.):
Megérkezés 18:00 körül, utána kipakolás, távcső-összeszerelés, vacsora, pólusraállás, észlelés.
(Néhányan esetleg később érkezünk, mert 17-18 óra között szakköri ismertetőt tartunk a TIT-ben Zalaegerszegen.)
Szombat (szept. 21.):
10:00-ig lehet leadni a pizzarendeléseket Jandó Attilának. Ő 11 körül/után megy be érte Egerszegre.
12:00 körül állunk neki megenni az ebédet – fenn a hegyen!
13:00 körül: a táborban felbocsátott sztratoszférikus ballon képeinek megtekintése, elemzése (a képek Vámosi Flórián szívességéből). Kb. 30-45 perc.
14:30 körül: Csizmadia Szilárd előadása arról, hogy hogyan alakult ki a CCD/CMOS/DSLR technika, milyen kalibrációs lépésekre van szükség és miért. Utána ismerteti, hogy egyes amatőrök kb. 2000 után milyen felfedezéseket tettek az asztrofotóikon, és mi magunk – akár a saját, akár mások asztrofotóin – esetleg miket fedezhetünk fel. (Akár akkor is, ha saját felszerelésünk nincs!) Kb. 45-60 perc.
16.00 körül: képfeldolgozási gyakorlat Schmall Rafael és Szilárd vezetésével (volna néhány üstökösfelvétel a távvezérelt csillagdából, amikkel eddig senki nem foglalkozott – elsősorban azokat vennénk elő). Többieknek fakultatív gyalogos kirándulás a környéken.
18:00: A VCSE 2019. évi táboráról készült film bemutatása és megtekintése (20 perc). Ezt a filmet 24-e körül töltjük fel a youtube-ra.
Utána vacsora, észlelés.
Vasárnap (szept. 22.): alvás, felkelés, takarítás, elpakolás, 11-12 óra körülig távozás.
Az időpontok erősen függnek az időjárástól, a társaság fáradtságától.
A Hold péntekeken 22:11-kor, szombaton 22:52-kor kel, 63%, illetve 49%-os fázisú lesz. Ez most így jön ki. Holdtérképet hozzatok!
A részvétel VCSE-tagoknak és hozzátartozóiknak ingyenes, másoknak 500.- Ft/fő/éjszaka (ottalvás nélkül).
Szeretettel várunk!
Az észlelőhely minősége Dobronhegyen 21,34 magnitúdó/négyzetívmásodperc a zenitben (ez nem helyben mért érték, műholdas térképekről olvastuk le – ez azért fontos). A Bortle-skála 1-től kilencig osztályozza az ég minőségét, az egyes a legjobb. Zselickisfaludon határozottan hármas a falun belül (persze, nem egy közvilágítási lámpa alól-mellett, nem a templomkivilágításnál!), kinn a csillagparkban csak 0,04 mag/négyzetívmásodperccel jobb a műhold szerint. A Bortle-skálán a 3-as ég és a 4-es kategória között a határ 21,3 mag/négyzetívmásodpercnél van. Vagyis az ég 3/4-es kategóriájú Dobronhegy-Balázsfán, ahol leszünk, ez azért elég elfogadható Magyarországon.
Ha valakit a téma tovább is érdekel: A Zselici Csillagparknál az ég háttérfényessége a zenitben a műholdas térkép szerint 21,79 MNI, ahol MNI most a magnitúdó/négyzetívmásodperc rövidítése. Benn a zselickisfaludi táborhelyen észrevehetetlenül rosszabb, 21,75 MNI, ott inkább a közeli tóból, patakból felszálló pára rontja el az égboltot (feljebb kéne menni akár csak pár méterrel…). A magyar Alföldön találtunk kilenc század magnitúdóval jobbat is, 21,89 MNI-s helyeket. Közelünkben, az Alpokban vannak 21,93 MNI-s helyek is, ezek kb. 0,14 MNI-vel jobb helyek, mint a Zselici Csillagpark. Őrimagyarósdon a táborhelyszínen 21,70 MNI volt (az viszont fennsíkon van, a párásodás csak akkor gond, ha jön a felhőszakadás…). Ez azt jelenti, hogy az Alpokból az M33 extragalaxis abszolúte szabadszemes kellene hogy legyen, az Alföldről már csak az észlelők többségének, Zselickisfaludról, a Csillagparkból és Őrimagyarósdról már csak az észlelők felének-kisebbségének, Dobronhegyről pedig csak akkor szabadszemes az észlelők kisebbségének az M33, ha jó magasan látszik, tehát delelés idején. Mindez persze felhőtlen, párátlan, holdmentes éjszakára vonatkozik.
Kérjük előre jelezni, ha valaki szeretné az észlelőhétvége után három hónapra kikölcsönözni a VCSE 15 cm-es Dobsonját. Érdeklődni lehet a 70/283 57 52-es telefonszámom, vagy szóban Csizmadia Szilárdnál.
Az észlelőhétvége alatt – amennyiben derült lesz és sikerül mobilinternetet varázsolnunk az észlelőhétvége helyszínére – a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 25 cm-es távcsövét is lehet használni. Az élőképet egy projektorral vetítjük ki, és mindenki részt vehet egy észlelői tanfolyamon, ami után már használhatja – először felügyelettel, azután anélkül – a csillagdát. Aki nem a saját műszerével észlel, vagy nem pillant bele mások műszerébe, az kényelmes székben, meleg szobában, forraltborozás közben távészlelhet…

VCSE – A Messier-objektumok poszterszerűen

Az észlelőhétvége alatt a VCSE 46 cm-es Dobson-távcsövével (méretei: 458/1900) szintén lehet észlelni, amennyiben derült lesz.
Kedvcsinálóként a 46 cm-es távcső tavaly őszi összeállításáról egy gyorsított animáció (time lapse) – és utána éjszakára kiderült…:

Az animációt Ágoston Zsolt készítette, részletek itt találhatók.

Az animációt Ágoston Zsolt készítette, a távcsövet Jandó Attila és Csizmadia Szilárd rakja össze.
Aki tud segíteni a résztvevők, távcsövek Zalaegerszeg-Balázsfa közötti fuvarozásában, kérjük, a vcse@vcse.hu e-mail címen jelentkezzen!

Az észlelőhely GPS-koordinátái: északi szélesség 46,815202 fok, keleti hosszúság 16,755968 fok.

(A megadott koordináták 0,1 cm pontosságúak, az észlelőhely kiterjedése ennél azért valamivel nagyobb!)

Megközelítése Zalaegerszegről: Teskánd felé kell menni, majd Teskándon át kell haladni, a következő falu Dobronhegy (emelkedő végig). Az emelkedő közepén balra tekintve látszik a hegytetőn a turistaház, mellette a jellegzetes kettőskereszt található. Tovább kell haladni a falun át, és balra lesz a Milejszeg feliratú elágazó, a buszmegállónál. Itt balra kell fordulni, majd pár száz méter után ismét balra, ez már a hegyi út, de aszfaltos. Kb. 1 km-t kell haladni rajta egy elágazásig, ahol balra kell tartani, és ott is van a cél: egy köves feljáró baloldalt. Mindig csak felfelé kell menni, nem lehet eltéveszteni. Aki mégse talált oda, hívja Csizmadia Szilárdot a 06-70/283-57-52-es telefonszámon.

Az odatalálást megkönnyítendő mellékelünk térképeket, fotókat:

1

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

2

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

3

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

Észlelni a turistaház jó panorámát biztosító udvaráról fogunk; Zalaegerszeg az északnyugati eget kb. 30 fok magasságig közepes fényszennyezéssel tölti meg, de a többi irányba jó az ég.

A szállás egy turistaszálló-jellegű ház lesz, ahol WC, áram, zuhanyzó van. A zuhanyzót egy 80 literes bojler táplálja, így a meleg vízzel érdemes takarékoskodnunk. A csapból folyó víz nem ivóvíz! Gáztűzhely, mikrohullámú sütő van. Hálózsákot mindenkinek hoznia kell, aki aludni akar – ágynemű nincs. Étkezéséről mindenki maga gondoskodik (vagyis célszerű magaddal reggelit, ebédet, vacsorát stb. hoznod). Az étkezésnek csak kitűzött időpontja van, de a résztvevők magukról gondoskodnak…

Hosszabbítókat visz a VCSE (2×25 méter és egy hatos elosztó a végére), de jó, ha más is tud hozni.

Aki jön, és még nem jelezte, hogy jön, kérjük, írjon egy e-mailt, illetve jelezzétek, milyen távcsövet hoztok, és tudtok-e Zalaegerszeg-Balázsfa között oda-vissza másokat is szállítani kocsival, és hogy szeretnétek-e kocsis segítséget igénybe venni Zalaegerszeg-Balázsfa között az utazásban?

Az észlelők a kiadott észlelőlapra feljegyezhetik észleléseiket, amelyeket utána a VEGA-ban megjelentetünk.

Mindenkit szeretettel várunk!

Korábbi észlelőhétvégék beszámolói: http://vcse.hu/?s=%C3%89szlel%C5%91h%C3%A9tv%C3%A9ge&submit=

VCSE

A fenti videót Ágoston Zsolt készítette a VCSE Tavaszi Észlelőhétvégéjén 2019. április 27/28-a éjjelén, kb. éjféltől 2:30 NYISZ-ig. A képen a távcsövek, az észlelők, lent Dobronhegy fényei, fenn a csillagok (majd a hajnali fél kettő felé megérkező felhők és a távcsőbontás) látható.

VCSE - Csillagívek - Ágoston Zsolt felvéetele. Képei 2019. ápr. 27-én, illetve 27/28-a éjszakáján készültek
VCSE – Csillagívek – Ágoston Zsolt felvétele. Képei 2019. ápr. 27-én, illetve 27/28-a éjszakáján készültek

Az észlelőhétvégén részt vettek névsora és az elhozott távcsövek listája:

70/500 L (Császár Kornél)

70/500 L, EQ-1 (Naszvadi István)

70/700 L, EQ-3 (Péter Attila)

120/600 L, AZ-4 (Nagy Balázs)

127/1500 MC, EQ-3 GoTo (Csizmadia Szilárd)

130/1000 T, Dobson (Jandó Attila)

200/800 T, HEQ-5 GoTo (Ágoston Zsolt)

200/1000 T, Dobson (Vámosi Flórián)

200/1200 T, Dobson (Császár Kornél)

200/1200 T, Dobson (Jandó Dániel)

250/1200 T, Dobson (Horváth Tamás)

458/1900 T, Dobson (VCSE, távcsőfelelős: Jandó Attila)

A távcsőtulajdonosok között említett 11 főn kívül távcső nélkül eljött még: Fehér Norbert, Szarka Bence és barátnője, Anita, Varga György, Zelkó Zoltán (csak a második éjszakára), Vámosi László. Így összesen 16 fő vett részt a jól sikerült észlelőhétvégénken.

VCSE - Dobronhegyi horizont - Ágoston Zsolt
VCSE – Dobronhegyi horizont – Ágoston Zsolt

Maga a rendezvény 2019. április 26-án, pénteken este kb. hat órakor kezdődött a megérkezéssel, helyfoglalással. Kevés esélyt láttunk az első éjszakai derültre. Végül mindössze 20 percnyi felhőlyuk volt, amiben a kisebb távcsöveket azért kipróbáltuk, optikai minőségüket, mechanikájukat tesztelgettük. A péntek/szombat éjszaka így snapszerozással, borozgatással egybekötött beszélgetéssel, óriási mennyiségű nevetéssel telt el, és természetesen tervezgettük az Egyesület jövőjét.

VCSE - Munkában és megbeszélést folytatva (Jandó Attila, Csizmadia Szilárd, Szarka Bence, Anita, Nagy Balázs, Császár Kornél, Naszvadi István) - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Munkában és megbeszélést folytatva (Jandó Attila, Csizmadia Szilárd, Szarka Bence, Anita, Nagy Balázs, Császár Kornél, Naszvadi István) – Ágoston Zsolt felvétele

Másnap későn keltünk, kényelmesen reggeliztünk, és örvendeztünk a reggeli napsütésnek. Komoly egyesületi eseményre is sor került: Csizmadia Szilárd elnök a VCSE házipénztárát, a benne lévő 16 750.- Ft-ot, és az adminisztrációját átadta Jandó Attila titkárnak. 1991 óta Szilárd kezelte a házipénztárt, többszöri felkérés ellenére sem vállalta senki ügyintézését. Pedig a sok költözködés, a külföldi lét, illetve a sok ezernyi apró egyéb teendő csak nehezítette a személyes és készpénzes be- és kifizetéseket. Úgy tűnik, ez most megnyugtató megoldást kapott.

Ezután bementünk Zalaegerszegre, ahol egy Jókai utcai pizzériában 11:45-től 13:30-ig ebédeltünk, beszélgettünk. Csatlakozott hozzánk Mikics Károly és Hegyi Norbert is az ebédhez.

VCSE - Pizzériában az Egyesület - A pincérnő felvétele Ágoston Zsolt kamerájával
VCSE – Pizzériában az Egyesület – A pincérnő felvétele Ágoston Zsolt kamerájával

Ezután átsétáltunk a Dísz téri Tudomány és Technika Házába, ahol jó hangulatú közgyűlésre került sor (erről külön számolunk majd be), fekete lyukakról szóló ismeretterjesztő előadáson vettünk részt. Ez a legfrissebb kutatási eredményeket taglalta hivatásos csillagásztól.

VCSE - Közgyűlés kezdetére várva - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Közgyűlés kezdetére várva – Ágoston Zsolt felvétele

 

Némi beszélgetés után felmentünk a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójához, amit megtekintettünk. 1969-ben Felső Géza az akkor Zalaegerszeg bemutatótávcsöveként szolgáló 30 cm-es Kulin-Orgoványi-féle Newton-távcsövénél állt a lentebbi képen, még 19 évesen. A kép az egerszegi József Attila Általános Iskola udvarán készült (azóta az iskola átalakult nyugdíjasotthonná). A még lentebbi képen pedig, éppen 50 évvel később, Egyesületünk elnökével, Csizmadia Szilárddal látható a VCSE 25 cm-es távcsöve alatt. Szép felvételpár, ami akár úgy is értelmezhető, hogy az idősebb generáció a fiatalabbnak adja át a stafétabotot. Reméljük, Géza bácsi még sokáig velünk lesz, és megírja emlékeit az évtizedekkel ezelőtti zalaegerszegi, zalai amatőrcsillagászatról.

VCSE - Felső Géza 1969-ben a zalaegerszegi 30 cm-es Kulin-Orgoványi-féle távcsővel (lehúzható tető védte, balra ennek egy részlete látszik) - Felső Géza fényképe
VCSE – Felső Géza 1969-ben a zalaegerszegi 30 cm-es Kulin-Orgoványi-féle távcsővel (lehúzható tető védte, balra ennek egy részlete látszik) – Felső Géza fényképe

Ezután visszamentünk Dobronhegy-Balázsfára, vacsoráztunk, és összeraktuk ismét a műszereket. Kb. este negyed tízkor ki is derült, és nagyon jó átlátszóságú derültünk lett, ami kb. hajnali 1:45-ig ki is tartott. Mindegyik távcsőbe belenéztünk, mindegyikben érdekességeket láttunk. Ágoston Zsolt 20 cm-esével a Markarjan-láncot fotózta, ebből majd külön cikk fog születni. A többiek vizualizáltak. Ez érdekes váltás volt, és nem azért, mert Rafael barátunk most nem tudott eljönni munkahelyi elfoglaltságai miatt. Hiszen a többiek közül is jópáran fotóztak a múltban, de az asztrofotózás túltengése (2-3 vizuális távcső 7-10 asztrofotóssal szemben) után most a vizualizálás tengett túl (11 vizuális távcső 1 asztrofotós-célúval szemben). Ez egyfelől azt mutatja, hosszabb távon átlagolva egészséges egyensúly alakul ki, valamint egyáltalán nem kell temetni sem a vizualizálást, sem az ifjúságot. Az ifjúság egyaránt

VCSE - Felső Géza (balra) és Csizmadia SZilárd, egyesületünk két hivatásos csillagásza a sok közül 2019-ben a VCSE 25 cm-es távcsöve alatt - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Felső Géza (balra) és Csizmadia Szilárd, egyesületünk két hivatásos csillagásza a sok közül 2019-ben a VCSE 25 cm-es távcsöve alatt – Ágoston Zsolt felvétele

vágyik a legmodernebb technika alkotta lehetőségekre ugyanúgy, mint a természetes, eredeti és ősi vizuális közvetlen ingerekre! Így van ez jól, a kettő az amatőrcsillagász gyakorlatban egymás mellett, nem egymás ellen vagy egymást kiváltva kell, hogy megéljen. Hiszen amíg az egyik műszer a fényképezőgépbe terelgeti a fotonokat órákon át, addig egy másikkal lehet bóklászni az égen, vagy bele lehet nézni a másikéba…

(Azt azonban nem lehet elfelejteni, hogy egy égitestről készült fotó információtartalma sokszorosa egy szöveges leírásénak, de még egy rajzénak is. A határmagnitúdóban óriási különbség van, ezért a fotón több részlet előjön. Ezen felül egy szöveges beszámoló általában keveseket fog meg, egy-egy jól sikerült asztrofotó viszont sokakat vonzhat a csillagászat felé. A vizuális élmény csak azt éri, aki éppen a távcsőbe néz, egy asztrofotót sok ezren is megnézhetnek. Ráadásul egy fotón akár évtizedekkel később is lehet azonosítani égitesteket, a vizuális élmény gyakran törlődik az emberi memóriából (máskor meg életreszólóan bevésődik a retinán keletkezett kép), és még lehetne sokáig folytatni…)

Az is óriási öröm, hogy azok, akiknek egyébként volt vagy jelenleg is van GoTo-s távcsövük, most Dobsonokat hoztak el, és azokkal kerestek. Vagyis tényleg mindenre van igénye mindenkinek: az objektumok felkeresése ugyanolyan örömet és sikerélményt ad, mint a GoTo használata. Mindegyiknek megvan a maga helye és ideje.

VCSE - Hegyi Norbert a 250/1200-asnál - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Hegyi Norbert a 250/1200-asnál – Ágoston Zsolt felvétele

Különösen jó volt Horváth Tamással beszélgetni, aki az általa készített távcsőmechanikát mutatta be. Ez a mechanika Dobson-távcsövekhez készült, és mintegy 10-15 percen át a látómező közepén tartja az objektumokat (a látómezőben tovább is). Több másik mechanikájáról és ötletéről is mesélt, amelyek egyikét-másikát a 46-osnál később talán hasznosítani is fogjuk. Tamás távcsőmechanika-építési, egyéb kiegészítők gyártásában mutatott tapasztalata nagyon hasznos. Sikeres eszközeinél és tudásánál talán csak szerénysége nagyobb.

A többi távcsővel vizualizáltunk. A nyugati égbolt lenyugvás előtti Messier-nyílthalmazai közül az M35-36-37-38 került sorra. Igen érdekes volt a 7 cm-estől a 46 cm-esig több távcsőben összehasonlítani az M37 látványát. A 7 cm-esek egyikében, 20x-os nagyításnál nem bomlott a halmaz, kis, szerény méretű ködösségként látszott a nagy látómezőben (kb. annak egytizede volt). A 46 cm-esben 68x-os nagyításban éppen befért a látómezőbe, kb. annak 70%-át kitöltötte, és gyűrű alakban körötte alig voltak csillagok. Természetesen a 46-osban teljesen bontott volt, ködösség nélkül, több száz csillag egyre jobban koncentrálódott a közepe felé. Egyesek szerint a 7 cm-esben 20x-ossal inkább diffúz ködre, a 46-osban hatalmas gömbhalmazra emlékeztetett a látványa.

VCSE - Távcsövek és emberek a derültség megérkezte előtt - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Távcsövek és emberek a derültség megérkezte előtt – Ágoston Zsolt felvétele

Számos Messier-objektum került távcsővégre, a fentieken túl pl. az M65-M66 párosa kiegészítve az NGC 3628-cal (e három galaxis együtt a Leo-triplet), az M13, M92 gömbhalmazok. Az M92-t is különböző méretű távcsövekben megnéztük, összehasonlítottuk. Az ilyen összehasonlítások az egyik legjobb amatőrcsillagász gyakorlatot jelentik, mindenki láthatja, melyik távcső mire képes, és jobban meg tudja ítélni az objektumokat és a távcsöveket. Természetesen az M3, M5 és M53 gömbhalmazok sem maradtak ki. Volt, aki a Tű-galaxist kereste fel 20 cm-esével (NGC 4565, Vámosi Flórián), más életében először a Mizárt állította be. Itt kell elkezdeni! Az M81-82 sem maradt ki, de igen sok más galaxist is észleltünk (a leghalványabb felkeresett galaxis talán az NGC 4608 volt, egy 12 magnitúdó körüli, 2 ívperces vagy kisebb galaxis a Szűzben, amit igazából utólag azonosítottunk be. Az M49 és az M87 környékén csak hemzsegtek a galaxisok a 46-osban. Jandó Dániel beállított egy fényesebb csillagvárost, majd felkiáltott: “Várj, van még egy. Meg még egy!” És így tovább, amíg nyolc közepes fényű galaxis alig nagyobb területen, mint egy látómező, elő nem jött. Nehéz volt azonosítani őket.  Természetesen mindenki megmutatott mindenkinek mindent.

VCSE - Éjszakai életkép - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Éjszakai életkép – Ágoston Zsolt felvétele

A következőkben nem soroljuk fel az összes, vizuálisan felkeresett mélyég-objektumot, csak néhány “csúcsélményt” emelünk ki. Szigorúan a szerző (Cs. Sz.) szubjektív élményei alapján. A következő észlelési élmények mindegyike a 46 cm-essel született – az objektumokat Jandó Dániel kereste meg és állította be a 46-os látómezejébe, hol lézeres segítséggel, hol anékül, csak csillagtérképet (egyesületi Égabrosz) használva:

NGC 3242 PL Hya: ezt a Vízikígyóban látszó planetáris ködöt a Jupiter szellemének is nevezik. Először 127/1500-as Makszutov-Cassegrainnel kereste meg a szerző 2018-ban. Már ott is feltűnt nagy mérete (kb. fél ívperces). A 46 cm-esben, 28 mm-es Apex okulárral (nagyítás: 68x) is nagy volt és sárgás. OIII szűrővel egészen fehéres és elmosódott lett, a legjobb látványt UHC-szűrővel adta. Ezzel a nagyítással felülete homogén, élesen, határozottan elválik az égi háttértől, és kör alakú, nagyon enyhe ellipticitással (a kis- és a nagytengely hossza vizuálisan talán csak 5%-ot különbözött, a lapultság kisebb, mint a Jupiteré). Mintha egyik oldalán az egyik kistengelynél lenne valami sötét bevágás a széléhez közel. A távcsőbe tekintve mindenki megértette, miért a Jupiter szellemének becézik ezt a csillagmaradványt: ha felhősávok lennének rajta, akkor teljesen jupiterszerű lenne. Azonban érezhetően kisebb, talán háromötöd-akkora, mint a Naprendszer óriása.

M104 GX Vir: a Sombrero-galaxis vizuálisan is nagyszerű a 28 mm-es Apex okulárban (N=68x). A kb. 1 fokos LM-ben is nagy, olyan 10  ívperc hosszúságú lehet. Hosszúságához képest keskenynek láttuk, csak olyan 2-3 ívpercesnek. Nagyon fényes volt. Látszódott híres porsávja is ebben a viszonylag nagy amatőr műszerben: egyik oldalán, a mag alatti, a hosszanti oldalon teljesen eltűnt a galaxis, mintha valaki levágta volna. A levágás alatt viszont még egy kicsit kifényesedett az ég, mintha hozzátartozna egy rész – valószínűleg a központi dudor másik felét láttuk. nagyszerű látvány volt, de jobb lett volna deleléshez közelebb megfigyelni. Sokat számít, ha öt-hat fokkal feljebb van.

M97 PL UMa: a Bagoly-köd azonnal feltűnő, homogén fényességeloszlású, hatalmas méretű (talán 3-4 ívperces is lehetett – a telehold ugye 30 ívperces), fényes, de az M27-nél azért sokkal halványabb planetáris köd. Ez is teljesen homogén volt 68x-ossal, de 190x-essel páran sejtették az egyik szemét. Nekem olyannak tűnt, mintha valaki kék festéket sok feketével és kevéske szürkével egybeöntött volna, és a keveréket, egy sötétes árnyalatú valamit szétkent volna homogén módon. A bagolyság látásához az 1 méteres piszkéstetői távcsővel szórakozásból, hajnali szürkületben készült képre nem hasonlított a vizuális látvány, de a szerzőnek hatalmas élmény volt ennyire biztosan, markánsan, az égi háttértől jól elválva látni ezt a planetárist.

VCSE - Az M97 (Bagoly-köd) az MTA Csillagvizsgáló Intézete piszkéstetői 1 m-es RCC távcsővével. A kép V, R és I szűrőkkel készült 1300 x 1300 pixeles Roper Scientific CCD kamerával (képskála: 0,3 ívmásodperc/pixel) 2005. március 1/2-a éjszakáján. - Csizmadia Szilárd felvétele
VCSE – Az M97 (Bagoly-köd) az MTA Csillagvizsgáló Intézete piszkéstetői 1 m-es RCC távcsövével. A kép V, R és I szűrőkkel készült 1300 x 1300 pixeles Roper Scientific CCD kamerával (képskála: 0,3 ívmásodperc/pixel) 2005. március 1/2-a éjszakáján. – Csizmadia Szilárd felvétele

M108 GX UMa: az M97 közelében látszik, de jobb volt, ha mindkettőt külön-külön középre állítottuk. Feltétlenül az est csúcspontja volt – legalábbis a szerző számára. Nem egyszerűen fényes volt és nagy, hanem a 46x-osban bizony részleteket: porsávokat lehetett látni. Vizuálisan kisebb távcsőben csak egy homogén, elnyúlt folt, ekkora távcsőben viszont porsávokkal kaotikusan szabdalt téglalap alakú folt volt. Jó ötlet volt a zenithez közel megfigyelni.

Ahogy Ágoston Zsolt fenti videója is mutatja, háromnegyed kettő körül elkezdett beborulni, úgyhogy fél három után el is pakolták a műszerek többségét a résztvevők. Igen jól sikerült észlelőeste volt ennek ellenére! Találkozunk a nyári táborban. Mindenkinek köszönjük a részvételét, és a távcsövek szállításában, felállításában, lebontásában, az objektumok felkeresésében, és a jó hangulat megteremtésében mutatott segítségét.

Több kép itt.

A sorozat első része ide kattintva olvasható.

VCSE - A Sh2-91 szupernóva-maradvány negatív fotón. A szupernóva-maradvány a kép közepétől balra húzódó halvány csíkszerű alakzat. - Kép forrása: http://aladin.u-strasbg.fr/aladin.gml
VCSE – Az Sh2-91 szupernóva-maradvány negatív fotón. A szupernóva-maradvány a kép közepétől balra húzódó halvány csíkszerű alakzat. Észak felfelé, kelet balra, a kép vízszintesen 1,7°-ot fog át. – Kép forrása: http://aladin.u-strasbg.fr/aladin.gml

2017. november 14-ét írunk. Egy hidegfrontot követően a délutáni órákban kitisztult az ég. Igézően kék volt, szinte már napközben éreztem, hogy bizseregnek a pálcikáim. Nagy reményekkel vártam az estét, ugyanis még el akartam csípni a Hattyú csillagkép egy kevésbé ismert szupernóva-maradványát, az Sh2-91-et. (A Sharpless-katalógusról bővebben itt lehet olvasni.)

VCSE
VCSE – Műholdkép az időjárási helyzetről – (Forrás: https://hu.sat24.com/hu/hu)

Nem sokkal a sötétedés kezdete után elindultam szokásos észlelőhelyemre. A helyszín Szombathelytől délkeletre található, légvonalban kb. 10 km-re. Ez pont elég ahhoz, hogy a város fénybúrája csak az északnyugati égboltot terítse be. Északkelettől keleten át a nyugati irányig csak kisebb települések vannak a közelben, fényszennyezésük nem jelentős. Fa, vagy egyéb, a körpanorámát akadályozó tereptárgy nincs a közelben.

Összeraktam a 300-as Dobsont és vártam, hogy beálljon a teljes sötétség. A Tejút már jól látszódott, de még világos volt a a háttér. A nappal oly sok reményt keltő kék ég a napszálltát követően már nem volt annyira ígéretes. A Sarkcsillag körüli összehasonlító csillagok alapján a szabad szemes határt 5,5-6 magnitúdó közöttire becsültem. Ekkor már tudtam, hogy nem ez lesz az ideális este a halvány Sharpless-féle ködösség megfigyelésére. Azért tettem egy próbát.

A Hattyú nyakánál található ez az ősi szupernóva-maradvány. Az Sh2-91 állítólag 30 000 éves, így kb. négyszer idősebb a jól ismert Fátyol-ködnél. Könnyű megtalálni, legalábbis a helyét. A φ Cygni csillag mellett található a legfényesebb filament, de a többi száldarab több fokos területen oszlik szét. Én csak a legfényesebb szegmenssel próbálkoztam. Úgy tűnt, mintha három fényesebb csillagot összekötne egy nagyon halvány ködszál. De a látvány annyira gyenge volt, hogy nem erőltettem a témát.

Jobb körülményeket keresve olyan égterületeket kezdtem el vizsgálni, amik a zenit közelében voltak. Az 1 Arietis csillag körül levő objektumok közül utólag sikerült beazonosítani az NGC 678, NGC 680, NGC 691 és NGC 697 galaxisokat. Az NGC 694 is minden bizonnyal bent volt a látómezőmben, de a gyenge nyugodtság és a nem túl nagy nagyítás (107x) nem fedte fel galaxis mivoltát, csillagnak nézhettem.

VCSE - 1 Arietis - aladin
VCSE – Az 1 Arietis körüli galaxisok. Észak felfelé, kelet balra, a kép vízszintesen 1,7°-ot fog át. – Kép forrása: http://aladin.u-strasbg.fr/aladin.gml

Felfedező körutamat a Cefeuszban folytattam. Rálestem a Ced 214 emissziós ködre, ami meglepően fényesnek bizonyult, bár sok részletet nem mutatott. Ugyanebben a csillagképben felkerestem az Sh2-142-t, nem hivatalos becenevén a Varázsló-ködöt. Vizuálisan egyáltalán nem emlékeztet varázslóra, de másra sem. Inkább úgy írnám le, hogy az NGC 7380 nyílt halmaz csillagai ködbe burkolóznak.

(A szerk. kiegészítése: itt egy nyílthalmazt és egy ködösséget láthatunk egyszerre. A nyílthalmaz csillagai még ma is születnek a köd anyagából. Az Sh2-142 jelölés egyértelműen a ködösségre vonatkozik csak. A szakirodalom nem egységes, mire is vonatkozik az NGC 7380 jelölés: egyesek csak a nyílthalmazra veszik, mint ahogy a szerző, Varga György is. Mások a ködre és a nyílthalmazra együttesen értik az NGC-jelölést, mint ahogy tette pl. Ágoston Zsolt is egy más helyen, vagy teszi azt a wikipédia és annak nyomán sokan mások. Az eredeti NGC-katalógusban Dreyer csak a nyílthalmazt értette NGC 7380 alatt, a modern NGC-katalógus azonban a ködösséget és a nyílthalmazt együtt érti alatta. A zavar oka tehát az, hogy a modern NGC-katalógus kiterjesztette a régi NGC-katalógus értelmezését. A legjobb, ha a modern katalógusokat használjuk, de a régi használata sem hiba. A nyílthalmazra és a ködösségre együtt is lehet használni az NGC 7380 és a Varázsló-köd nevet, és csak a nyílthalmazt értve alatta szintén jó – attól függően, melyik NGC-katalógusról beszélünk…)

Ezután a Kassziopeia felé vettem az irányt, továbbra is kihasználva a zenit adta jobb lehetőségeket. A κ Cassiopeiae csillagtól északra egy érdekes dologra bukkantam. Négy csillagcsoport került a távcső kevesebb, mint egy fokos látómezejébe. Az NGC 146, az NGC 133 és a King 14 nyílthalmazok, míg a Pothier 7 egy aszterizmus.

Úgy éreztem, itt az ideje, hogy rajzoljak is egyet. Ehhez egy viszonylag egyszerű, de azért látványos galaxist kerestem. A választás az NGC 891 galaxisra esett, az Androméda csillagképben. Hatalmas, éléről látszó spirálgalaxis, feltűnő, vastag porsávval. Viszonylag fényes, így érdemes nagyobb nagyításokkal is próbálkozni, úgy a porsáv még markánsabb megjelenésű.

(A szerk. megjegyzése: érdemes a rajzot az itt található fotóval összehasonlítani és a csillagokat beazonosítani.)

 

VCSE - Az NGC 891 extragalxis rajza - Varga György munkája
VCSE – Az NGC 891 extragalxis rajza – Varga György munkája

A rajzolást követően láttam, hogy már észlelhető az Orion is, legalábbis az északabbi részei. A térképemen találtam egy planetáris ködöt (Abell 12), amit viszonylag fényesnek jelölt az atlasz, közvetlen a μ Orionis mellett. Gondoltam, rápróbálok.

Rögtön 214x-es nagyítással kezdtem. A csillag olyan fényes volt, hogy látszottak a segédtükör tartólábak okozta diffrakciós tüskék. Planetáris ködöt nem láttam. OIII szűrőre váltottam, és azonnal megjelent közvetlenül a csillag mellett, szinte azzal érintkezve egy kerek, egyenletes fényű folt. A szűrő hatékonyan elnyomta a csillag erős fényét, így előbújt rejtekéből ez a meglepően fényes és méretét tekintve sem kicsi planetáris.

VCSE - Rajzos észlelés az Abell 12 planetáris ködről és környezetéről - Varga György munkája
VCSE – Rajzos észlelés az Abell 12 planetáris ködről és környezetéről – Varga György munkája

Rajz az Abell 12 planetáris ködről.

A szituáció kicsit az NGC 404 és a Mirach esetére emlékeztet („Mirach szelleme” az Andromédában), de itt sokkal szorosabb a pár. A csillag „zavaró” közelsége miatt érthető, hogy nem szerepel az objektum sem a Messier, sem az NGC és IC katalógusokban. Ennek ellenére mindenkit biztatok, hogy figyelje meg ezt az objektumot. Internetes források szerint könnyen észlelhető már 10 cm-es távcsővel is. Én még nem kerestem meg a 100/500-asommal, de legközelebb tenni fogok egy próbát. Ne feledjük, mélyég-szűrőkkel könnyebb dolgunk lesz!

VCSE - Abell 12 helye - Guide 9
VCSE – Az Abell 12 planetáris köd a képen jelölt μ Orionis mellett található. – A térkép a GUIDE9 szoftverrel készült.
Észlelőhétvégi információk: 
A VCSE 2018. évi őszi észlelőhétvégéjét Dobronhegy-Balázsfán tartjuk nov. 2-4-e között. 15 főig lehet ott aludni, de ha valaki szállását máshol megoldja vagy hazamegy autójával, akkor ennél is többen részt vehetünk rajta.
Program:
Nov. 2.: találkozás 15:00-15:30 körül a helyszínen.
Észlelés napnyugta után derült időjárás esetén 13-46 cm-es műszerekkel vizuálisan és fotografikusan. Szeretnénk megcélozni az M31 gömbhalmazait, a Lófej-ködöt (2017-ben már láttuk vizuálisan a 46-osban!) és a 18 mg-s Halloween-kisbolygót is. természetesen a helyszínen lévők által javasolt célpontok is sorra kerülnek, ha horizont felett vannak.
Borult idő esetén amatőrcsillagász eszmecserét folytatunk.
Nov. 3.:
10:45: Indulás Dobronhegyről Nagykanizsára
12:30-13:50: Ebéd (önköltséges) Nagykanizsán egy pizzériában
14:15: becsehelyi csillagda megtekintése
15:00: indulás vissza Becsehelyről
16:00: fél órával napnyugta előtt már Dobronhegyen, az észlelőhétvégén lennénk
Nagykanizsai és becsehelyi kalauzunk a neves helybéli amatőrcsillagászok, Perkó Zsolt és Vilmos Mihály lesz előreláthatólag. Aki szeretne a pizzázáson részt venni, okt. 29-ig jelezze e-mailben a helyfoglalás végett! Valószínűleg ebbe a pizzériába megyünk: http://www.robinsonpizzeria.hu/.
Este és éjjel észlelés derült idő esetén.
Nov. 4.: Ébredés után hazamenetel.
Tagtársaink közül azoknak, aki VCSE-tagdíját 2018-ra rendezte, annak a részvétel,  az egyesületi távcsövek észlelőhétvégi használata, valamint a szállás ingyenes; ugyanígy ingyenes a VCSE-tagtárs barátjának, családtagjának, ismerősének. Másoknak a részvételi díj 500.- Ft/fő; olyan VCSE-tagnak, aki idénre tagdíját nem rendezte, a részvétel feltétele a tagdíja legkésőbb a helyszínen, a megérkezést követő azonnali, készpénzes befizetése.
Kérjük előre jelezni (legkésőbb okt. 29-ig), hogy valaki szeretné-e az észlelőhétévge után három hónapra kikölcsönözni a VCSE 15 cm-es Dobsonját. A jelzést a vcse @ vcse.hu e-mail címre kell küldeni e-mailben.
Az észlelőhétvége alatt – amennyiben derült lesz és sikerül mobilinternetet varázsolnunk az észlelőhétvége helyszínére – a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 25 cm-es távcsövét lehet használni. Az élőképet egy projektorral vetítjük ki, és mindenki részt vehet egy észlelői tanfolyamon, ami után már használhatja – először felügyelettel, azután anélkül – a csillagdát. Aki nem a saját műszerével észlel, vagy nem pillant bele mások műszerébe, az kényelmes székben, meleg szobában, forraltborozás közben távészlelhet…

VCSE – A Messier-objektumok poszterszerűen

Az észlelőhétvége alatt a VCSE 46 cm-es Dobson-távcsövével (méretei: 458/1900) szintén lehet észlelni, amennyiben derült lesz.
Kedvcsinálóként a 46 cm-es távcső tavaly őszi összeállításáról egy gyorsított animáció (time lapse) itt található (és utána éjszakára kiderült…):

Az animációt Ágoston Zsolt készítette, a távcsövet Jandó Attila és Csizmadia Szilárd rakja össze.
Aki tud segíteni a résztvevők, távcsövek Zalaegerszeg-Balázsfa közötti fuvarozásában, kérjük, a vcse@vcse.hu e-mail címen jelentkezzen!

Az észlelőhely GPS-koordinátái: északi szélesség 46,815202 fok, keleti hosszúság 16,755968 fok.

(A megadott koordináták 0,1 cm pontosságúak, az észlelőhely kiterjedése ennél azért valamivel nagyobb!)

Megközelítése Zalaegerszegről: Teskánd felé kell menni, majd a falun át kell menni, a következő falu Dobronhegy (emelkedő végig). Az emelkedő közepén balra tekintve látszik a hegytetőn a turistaház, mellette a jellegzetes kettőskereszt található. Tovább kell haladni a falun át, és balra lesz a Milejszeg feliratú elágazó, a buszmegállónál. Itt balra kell fordulni. Majd pár száz méter után ismét balra, ez már a hegyi út, de aszfaltos. Kb. 1 km-t kell haladni rajta, egy elágazásig, ahol balra kell tartani, és ott is van a cél, egy köves feljáró baloldalt. Mindig csak felfelé kell menni, nem lehet eltéveszteni. Aki mégse talált oda, hívja Csizmadia Szilárdot 06-70/283-57-52-es telefonszámon.

Az odatalálást megkönnyítendő mellékelünk térképeket, fotókat:

1

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

2

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

3

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

Észlelni a turistaház jó panorámát biztosító udvaráról fogunk; Zalaegerszeg az északnyugati eget kb. 30 fok magasságig közepes fényszennyezéssel tölti meg, de a többi irányba jó az ég.

A szállás egy turistaszálló-jellegű ház lesz, ahol WC, áram, zuhanyzó van. A zuhanyzót egy 80 literes bojler táplálja, így a meleg vízzel érdemes takarékoskodnunk. A csapból folyó víz nem ivóvíz! Gáztűzhely, mikrohullámú sütő van. Hálózsákot mindenkinek hoznia kell, aki aludni akar – ágynemű nincs. Étkezéséről mindenki maga gondokodik (vagyis célszerű magaddal reggelit, ebédet, vacsorát stb. hoznod). Az étkezésnek csak kitűzött időpontja van, de a résztvevők magukról gondoskodnak…

Hosszabbítókat visz a VCSE (2×25 méter és egy hatos elosztó a végére), de jó, ha más is tud hozni.

Aki jön, és még nem jelezte, hogy jön, kérjük, írjon egy e-mailt, illetve jelezzétek, milyen távcsövet hoztok, és tudtok-e Zalaegerszeg-Balázsfa között oda/vissza másokat szállítani kocsival, és hogy szeretnétek-e kocsis segítséget igénybe venni Zalaegerszeg-Balázsfa között az utazásban?

Az észlelők a kiadott észlelőlapra feljegyezhetik észleléseiket, amelyeket utána a VEGA-ban megjelentetünk.

Lehetséges ott alvás nélkül, illetve csak a nov. 3-i kiránduláshoz csatlakozni.

Mindenkit szeretettel várunk!

Korábbi észlelőhétvégék beszámolói: http://vcse.hu/?s=%C3%89szlel%C5%91h%C3%A9tv%C3%A9ge&submit=

VCSE, 2018. október 16.

Vasárnap este (2017. aug. 13.) végre derült volt, így összeraktuk az egyesületi 458/1900-as Dobsont. Az észlelési beszámoló majd később, de ami legnagyobb látványosság volt, azt itt olvashatjátok:

Amíg én még csak a keresőtérképet lapozgattam, Dani beállította az M15 gömbhalmazt.
Időpont: 20:19 UT.
Távcső: 458/1900 Dobson
Nagyítás: 68x
Átlátszóság: 20:00 UT-kor még 6-7, majd sajnos romlott 4-5-re fokozatosan 2 óra alatt. Nyugodtság: 7.

Az M15 szerkezete nagyon jól kirajzolódik, egészen magig csillagokra bontható. A benne lévő planetáris köd nem látszik.

És akkor megtörtént…

Amíg az M15-öt néztem (ami a látómezőnek kb. 1/4-ét foglalja el a 28-as Apex okulárban, egy Perseida-meteor átszáguldott az M15 mellett éppen a látómező “szabad” 3/4-ét átszelve.

Dani nulla és -1 magnitúdóra becsülte szabad szemmel. Az okulárban nézve egy gyorsan felfényesedő fénycsíkot láttam, ami lassan elhalványuló nyomot hagyott maga után.