Címke archívum: Dr. Csizmadia Szilárd

(3122) Florence kisbolygó megfigyelése (2017. aug. 31.) – Csizmadia Szilárd, Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :

2017. augusztus 31-én 21:35 – 22:25 NYISZ között 120 darab 20 másodperces expozíciót készítettünk a (3122) Florence kisbolygóról, az elmozdulása megörökítése végett. Az észlelők Csizmadia Szilárd és Ágoston Zsolt voltak. A használt műszer a VCSE 250/1200-as, az Egyesület Távvezérelt Csillagvizsgálójában elhelyezett Newton-távcső volt GoTo-s EQ-6 mechanikán, kómakorrektorral és Canon 6D átalakítatlan fényképezőgéppel. A képek ISO 800 érzékenységgel készültek. A Hold és némi átvonuló felhőzet zavart. Próbálkoztunk 30 sec-es képekkel is, de ott a kisbolygó elmozdulása miatt már nagyon hosszú csíkot húzott. Még a 20 másodperces képeken is észrevehető egy kicsi elnyúltság, amit a kisbolygó közel dél-észak irányú mozgása okoz.

CR2 (Canon Raw formátum) és JPG képeket mentettünk le. Az észlelés után azonnal összeállítottunk egy kis animációt az elkészült képekből. Ezeken semmilyen korrekciót nem alkalmaztunk, tehát sem sötétkép (dark), sem mezősimító (flat-field) korrekció nem lett alkalmazva! Az animáció 4 frame/sec sebességű. A kisbolygó a kép tetejéről, a középtől kissé balra indul, észak lefelé van. Jól látszik az 50 perc alatti elmozdulás. Az eredeti 103×68 ívperces képekről egy kisebb darab, a látómező kb. 0,6° x 0,85°.

A képeken időnként látható, mozgó elszíneződés a vonuló felhőzeten megcsillanó holdfénytől és/vagy városi fényektől származik.

Vezetést sem alkalmaztunk, emiatt néha ide-oda elcsúsznak a csillagok.

Földközelben a (3122) Florence-kisbolygó 2017. szept. 1-én

Feltöltve : Szerkesztette :

A mintegy 4-5 km átmérőjű, 3122-es sorszámú, a Földre potenciálisan veszélyes, Florence névre keresztelt kisbolygó 2017. szeptember 1-én este a Földtől mintegy hét millió km-re (a Hold tőlünk való távolságának kb. 18-szorosára) halad el. Eközben jelentősen kifényesedik, legfényesebb pillanatában kb. 8,5 – 9 mg-s lesz.

VCSE - 2017. augusztus 30. 21:48:46 és 22:53:00 UT között Rigából felvett észlelésekből összeállított animáció, ami mutatja a kisbolygó mozgását. Ilyen észleléseket végezhetünk a napokban. Vizuális észlelés esetén érdemes a látómezőről rajzot, vázlatot készíteni, és abba kereszttel berajzolni, hogy egyes időpontokban (óra-perc szerint megjelölve) hol látszódott a kisbolygó. Szeretettel várjuk az észleléseket a VCSE e-mail címén: vcse @ vcse.hu. (Ingvars Tomsons animációja, 80/600-as ttávcső, 0.6x-os fókuszreduktor és CCD kamera, HEQ5 mechanika.)
VCSE – A képre klikkelve az animáció elindul. 2017. augusztus 30. 21:48:46 és 22:53:00 UT között Rigából felvett észlelésekből összeállított animáció, ami mutatja a kisbolygó mozgását. Ilyen észleléseket végezhetünk a napokban. Vizuális észlelés esetén érdemes a látómezőről rajzot, vázlatot készíteni, és abba kereszttel berajzolni, hogy egyes időpontokban (óra-perc szerint megjelölve) hol látszódott a kisbolygó. Szeretettel várjuk az észleléseket a VCSE e-mail címén: vcse @ vcse.hu. (Ingvars Tomsons animációja, 80/600-as távcső, 0.6x-os fókuszreduktor és CCD kamera, HEQ5 mechanika.)

Online keresőtérkép itt érhető el.

Ilyen fényességgel szabad szemmel nem lehet látni, de nagyon-nagyon jó égről elméletben már egy 6 cm-es távcső is elég lenne megpillantásához. De hogy valaki biztosan be tudja azonosítani a környező csillagokat is, jobb, ha a megfigyeléshez vidéki, sötét égről 9-10 cm-es távcsövet vagy nagyobbat használ.  Az első negyed utáni Hold nem zavar túl sokat. A kisbolygó délről észak felé, majdnem pontosan a Sarkcsillag irányába fog mozogni. A távcsőben annyit lehet látni, hogy egy, a csillagokhoz hasonló fénypont lassan elmozdul a csillagokhoz képest. Mozgása PA 345° irányba történik (0°: észak, 90°: kelet), mintegy 23 ívmásodperc/perc látszó szögsebességgel. Ez azt jelenti, hogy a telehold látszó szögátmérőjének megfelelő égi utat – fél fokot – mintegy 78 perc alatt tesz meg. Igen lassan fog tehát mozogni a távcsövek látómezejében. Azt lehet majd megfigyelni, hogy a környező csillagokhoz képest egy csillagszerű fénypont lassan mozog. Érdekes összehasonlítás lenne, hogy ki mennyi idő alatt veszi észre az elmozdulását. 10 perc alatt már 230 ívmásodpercet, vagyis 3 ívpercet is halad, ez a telehold látszó átmérőjének tizede, amit már észre kell tudni venni vizuálisan is.

A kisbolygó környezetének felkereséséhez kisebb nagyítást (25-30x-os) adó okulárt érdemes használni, majd ha a csillagkörnyezetet beazonosítottuk, akkor lehet közepes (60-80x-os), esetleg még nagyobb nagyításra váltani. A nagyobb nagyítás miatt a környező csillagokhoz képest könnyebb az elmozdulást észrevenni.

A felkeresést megkönnyítő alábbiakban órás bontásban közöljük a kisbolygó koordinátáit. Időhiány miatt még nem készítettünk a felkereséshez térképet, ezeket péntek reggel töltjük fel (de a fenti linken közölt online keresőtérkép is jó), akkor érdemes visszanézni erre az oldalra. Érdemes a lentebb közzétett koordinátákat letölteni, és ha valaki laptopot vagy mobiltelefont visz magával, amire planetráiumprogram (pl. a Stellarium) rá van töltve, akkor készíthet magának térképet a Florence kisbolygó égi környezetéről. Így könnyebben beazonosíthatja a látómezőt. Egyes planetáriumprogramokkal vigyázni kell, mert nem veszik figyelembe az összes perturbációt, vagy nem a legfrissebb pályaelemekkel dolgoznak, így nem pontos pozíciókat adnak. Az alább közölt pozíciók az IAU Minor Planet centertől származó legjobb elérhető előrejelzések, ezeket kell használni tehát.

A VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójában tervezzük a kisbolygó földközelségének közös megfigyelését. Tagtársaink skype-on keresztül csatlakozhatnak, és élőben, néhány másodperces expozíciós idejű képeken követhetik nyomon a kisbolygó mozgását egész éjjel. A nagy – 103×68 ívperces – látómező miatt néhány mélyégobjektum is a LM-be fog kerülni. A különleges észlelés iránt érdeklődők a csizmadia.szilard skype-címen jelentkezzenek.

Kapcsolódó cikk: A Fides-kisbolygó mozgása.

Táblázat: a Florence kisbolygó mozgása. Delta: földtávolság CSE-ben. r: naptávolság CSE-ben. El: elongáció (Naptól mért szögtávolság fokokban). Ph: fázisszög (ilyen szög alatt látszik a Nap és a Föld a kisbolygóból nézve). V: V-sávbeli várt fényesség magnitúdóban. Sky motion: a kisbolygó látszó égi mozgásának sebessége “/percben és iránya PA szerint fokokban. A kisbolygó Azi-val jelölt azimutját és Alt-tal jelölt horizont feletti magasságát (mindkettő fokokban) a 17 fok keleti hosszuságra és a 48 fok északi szélességre számítattuk ki. Nagy változás nincs Magyarországon e tekintetben (Kelet-Magyarországon esetleg fél órával korábban éri el ezeket a horizont feletti magasságokat). Végezetül a Nap (Sun) horizont feletti magassága, a Hold fázisa és fokokban mért távolsága a kisbolygótól az égen van megadva.

(3122) Florence

Dátum       UT      R.A. (J2000) Decl.    Delta     r     El.    Ph.   V      Sky Motion        Object    Sun   Moon                
            h m s                                                            "/min    P.A.    Azi. Alt.  Alt.  Phase Dist. Alt.    
2017 08 31 190000 21 05 30.7 -04 08 23 0.048 1.053 156.2 22.8 8.7 23.49 344.5 320 +30 -14 0.73 043 +22  
2017 08 31 200000 21 05 05.4 -03 45 43 0.048 1.053 156.0 23.0 8.7 23.56 344.4 336 +36 -22 0.73 042 +20  
2017 08 31 210000 21 04 40.0 -03 23 00 0.047 1.053 155.7 23.2 8.7 23.61 344.3 355 +39 -28 0.73 042 +15 
2017 08 31 220000 21 04 14.4 -03 00 15 0.047 1.053 155.5 23.4 8.7 23.65 344.4 014 +38 -32 0.74 042 +09  
2017 08 31 230000 21 03 49.0 -02 37 28 0.047 1.053 155.3 23.6 8.7 23.67 344.5 033 +34 -34 0.74 041 +01   
2017 09 01 000000 21 03 23.6 -02 14 40 0.047 1.052 155.1 23.9 8.7 23.68 344.7 049 +28 -32 0.74 041 -08 
2017 09 01 010000 21 02 58.7 -01 51 49 0.047 1.052 154.8 24.1 8.7 23.67 344.9 063 +20 -27 0.75 040 -17 
2017 09 01 020000 21 02 34.4 -01 28 57 0.047 1.052 154.6 24.3 8.7 23.66 345.3 075 +11 -20 0.75 040 -27 
2017 09 01 030000 21 02 10.6 -01 06 04 0.047 1.052 154.3 24.5 8.7 23.64 345.6 087 +01 -12 0.75 040 -36 
2017 09 01 040000 21 01 47.3 -00 43 10 0.047 1.052 154.1 24.8 8.7 23.61 345.9 099 -09 -02 0.76 039 -46 
2017 09 01 050000 21 01 24.6 -00 20 16 0.047 1.052 153.9 25.0 8.7 23.59 346.2 111 -18 +08 0.76 039 -54 
2017 09 01 060000 21 01 02.4 +00 02 39 0.047 1.052 153.6 25.2 8.7 23.57 346.5 124 -27 +18 0.76 039 -59 
2017 09 01 070000 21 00 40.7 +00 25 35 0.047 1.052 153.4 25.5 8.8 23.55 346.8 140 -34 +27 0.77 038 -61 
2017 09 01 080000 21 00 19.2 +00 48 30 0.047 1.052 153.1 25.7 8.8 23.55 346.9 157 -39 +36 0.77 038 -59 
2017 09 01 090000 20 59 57.9 +01 11 27 0.047 1.051 152.9 25.9 8.8 23.55 347.0 177 -41 +44 0.77 038 -52 
2017 09 01 100000 20 59 36.7 +01 34 24 0.047 1.051 152.6 26.2 8.8 23.56 346.9 197 -39 +49 0.78 037 -44 
2017 09 01 110000 20 59 15.3 +01 57 21 0.047 1.051 152.4 26.4 8.8 23.58 346.8 215 -34 +50 0.78 037 -35 
2017 09 01 120000 20 58 53.6 +02 20 19 0.047 1.051 152.1 26.7 8.8 23.61 346.6 230 -27 +48 0.78 037 -25 
2017 09 01 130000 20 58 31.5 +02 43 18 0.047 1.051 151.9 26.9 8.8 23.65 346.4 244 -18 +42 0.79 037 -15 
2017 09 01 140000 20 58 09.0 +03 06 17 0.047 1.051 151.6 27.2 8.8 23.68 346.1 255 -09 +34 0.79 036 -06 
2017 09 01 150000 20 57 45.8 +03 29 16 0.047 1.051 151.3 27.4 8.8 23.72 345.7 267 +02 +24 0.79 036 +03 
2017 09 01 160000 20 57 22.1 +03 52 15 0.047 1.051 151.1 27.7 8.8 23.75 345.4 278 +12 +15 0.80 036 +10 
2017 09 01 170000 20 56 57.9 +04 15 14 0.047 1.051 150.8 28.0 8.8 23.78 345.1 289 +22 +05 0.80 036 +16 
2017 09 01 180000 20 56 33.1 +04 38 13 0.047 1.050 150.5 28.2 8.8 23.80 344.8 303 +32 -05 0.80 035 +21 
2017 09 01 190000 20 56 07.9 +05 01 10 0.047 1.050 150.2 28.5 8.8 23.80 344.6 318 +40 -14 0.81 035 +23 
2017 09 01 200000 20 55 42.4 +05 24 06 0.047 1.050 149.9 28.8 8.8 23.79 344.4 337 +45 -22 0.81 035 +22 
2017 09 01 210000 20 55 16.7 +05 47 00 0.047 1.050 149.6 29.1 8.9 23.76 344.4 359 +48 -29 0.81 035 +20 
2017 09 01 220000 20 54 51.0 +06 09 52 0.047 1.050 149.3 29.4 8.9 23.72 344.4 021 +46 -33 0.82 035 +15 
2017 09 01 230000 20 54 25.4 +06 32 41 0.047 1.050 149.0 29.6 8.9 23.66 344.5 041 +41 -34 0.82 034 +08 
2017 09 02 000000 20 54 00.1 +06 55 28 0.047 1.050 148.7 29.9 8.9 23.59 344.7 058 +34 -32 0.82 034 +00 
2017 09 02 010000 20 53 35.3 +07 18 12 0.047 1.050 148.4 30.2 8.9 23.52 344.9 072 +25 -27 0.83 034 -09 
2017 09 02 020000 20 53 10.9 +07 40 54 0.047 1.050 148.1 30.5 8.9 23.44 345.2 084 +16 -20 0.83 034 -18 
2017 09 02 030000 20 52 47.1 +08 03 32 0.047 1.049 147.8 30.8 8.9 23.36 345.6 096 +06 -12 0.83 034 -28 
2017 09 02 040000 20 52 23.8 +08 26 09 0.048 1.049 147.5 31.1 8.9 23.29 345.9 107 -04 -02 0.83 034 -38 
2017 09 02 050000 20 52 01.2 +08 48 43 0.048 1.049 147.3 31.3 8.9 23.22 346.2 119 -13 +07 0.84 034 -47 
2017 09 02 060000 20 51 39.0 +09 11 14 0.048 1.049 147.0 31.6 8.9 23.16 346.5 132 -21 +17 0.84 034 -54 
2017 09 02 070000 20 51 17.2 +09 33 45 0.048 1.049 146.7 31.9 8.9 23.11 346.7 147 -27 +27 0.84 034 -60 
2017 09 02 080000 20 50 55.7 +09 56 13 0.048 1.049 146.4 32.2 9.0 23.08 346.8 164 -31 +36 0.85 034 -61 
2017 09 02 090000 20 50 34.3 +10 18 41 0.048 1.049 146.1 32.5 9.0 23.05 346.8 181 -32 +44 0.85 034 -57 
2017 09 02 100000 20 50 13.0 +10 41 07 0.048 1.049 145.8 32.7 9.0 23.03 346.8 198 -30 +48 0.85 034 -50 
2017 09 02 110000 20 49 51.5 +11 03 32 0.048 1.049 145.5 33.0 9.0 23.02 346.7 214 -25 +50 0.86 034 -42 
2017 09 02 120000 20 49 29.6 +11 25 55 0.048 1.049 145.2 33.3 9.0 23.02 346.4 228 -18 +47 0.86 034 -32 
2017 09 02 130000 20 49 07.4 +11 48 17 0.048 1.048 144.9 33.6 9.0 23.01 346.2 241 -09 +41 0.86 034 -23 
2017 09 02 140000 20 48 44.6 +12 10 36 0.048 1.048 144.6 33.9 9.0 23.01 345.8 252 +00 +33 0.86 034 -13 
2017 09 02 150000 20 48 21.3 +12 32 53 0.048 1.048 144.3 34.2 9.0 22.99 345.5 263 +11 +24 0.87 034 -04 
2017 09 02 160000 20 47 57.4 +12 55 07 0.048 1.048 144.0 34.5 9.0 22.97 345.1 274 +21 +14 0.87 034 +05 
2017 09 02 170000 20 47 32.9 +13 17 17 0.048 1.048 143.7 34.8 9.1 22.94 344.8 286 +31 +04 0.87 034 +12 
2017 09 02 180000 20 47 08.0 +13 39 23 0.048 1.048 143.4 35.1 9.1 22.89 344.5 299 +41 -06 0.87 034 +18 
2017 09 02 190000 20 46 42.6 +14 01 24 0.048 1.048 143.1 35.4 9.1 22.82 344.3 317 +49 -15 0.88 034 +22 
2017 09 02 200000 20 46 17.0 +14 23 19 0.048 1.048 142.7 35.7 9.1 22.74 344.1 339 +55 -23 0.88 034 +24 
2017 09 02 210000 20 45 51.2 +14 45 08 0.048 1.048 142.4 36.0 9.1 22.64 344.0 005 +57 -29 0.88 034 +23 
2017 09 02 220000 20 45 25.5 +15 06 50 0.048 1.047 142.1 36.2 9.1 22.53 344.0 030 +54 -33 0.89 034 +20

 

Új eredmények extragalaxisokról – Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :

Megtalálták az eddig ismert legtávolabbi UFD-galaxist. Az UFD az Ultra Faint Dwarf-galaxy, vagyis a nagyon halvány törpegalaxis rövidítése (vagy, ha úgy tetszik, ultrahalvány törpegalaxis). Az UFD-k az Univerzum leghalványabb galaxisai közé tartoznak, és hihetetlenül alacsony felületi fényességűek, ezért nagyon nehéz felfedezni őket. Az UFD-k csak ezer-százezer naptömegűek (egy Tejútrendszer méretű közepes galaxis látható anyagának tömege 100 milliárd naptömeg!), öregek, fémszegények. Némelyik UFD abszolút fényessége halványabb, mint egyik-másik tejútrendszerbeli gömbhalmazé. Sötét anyag tartalmuk magas. A Tejútrendszer körül hat UFD-t ismernek. Az UFD-k talán az első galaxiskezdemények fosszíliái lehetnek, amelyek nem tudtak elfejlődni igazi galaxissá: csillaganyaguk megszökött és a csillaghalmaz felbomlott, csak a magjukból maradt vissza valamicske kevés. Több csillagász lehetségesnek tartja, hogy az összes galaxistípusból szám szerint az UFD-kből van a legtöbb, csak nagyon nehéz felfedezni őket. Mindenesetre a legnagyobb UFD-kből is milliónyit kellene egybehordani, hogy a Tejútrendszer látható anyagának tömegét kitegyék – tehát ezek nagyon kicsi galaxisok. Az első UFD-ket csak 2005-ben fedezték fel a Sloan Digital Sky Survey-jel, tehát ez nagyon új eredménynek számít a csillagászatban. A mi Galaxisunkon túl az M31 körül is ismert pár UFD. 2015-ben 15 UFD-t találtak a Nagy Magellán-felhő és a Tejútrendszer körül. 2014-ben a Virgo galaxishalmazban is találtak egyet (neve Virgo UFD1), amely csak 81 parszek átmérőjű. Látszólag egyik galaxishoz sem tartozik, ezért tekintik aprónyi önálló csillagvárosnak. Annyira új felismerés az UFD-k léte, hogy 2017 januárjában még önálló szócikket sem találtunk erről az új objektumtípusról az angol nyelvű wikipédián.

A Kemence (Fornax) csillagképben lévő Fornax galaxishalmaz egyik óriásgalaxisa, az NGC 1316 körül készítettek a Hubble Űrtávcsővel (HST) mély felvételeket; így találtak az NGC 1316-tól 55 kpc-re egy felbontott csillagcsoportnak tűnő objektumot, ami valójában egy UFD. Az új törpegalaxisbeli felbontott csillagok fémszegény vörös óriáságbeli csillagok, ezért nagyon fényesek és innen a Föld környékéről is láthatók a HST-vel. A törpegalaxisbeli két legfényesebb vörös óriás segítségével kiderült, hogy az új UFD 19 (plusz-mínusz 1,3) Mpc-re van tőlünk, ezzel a legtávolabbi ismert UFD-nek számít. Neve Fornax UFD1 lett. A 12 milliárd éves vörös óriáscsillagai extra fényszegények (a Nap fémtartalmának csak négy ezredét tartalmazzák). Tényleg törpegalaxisról van szó: becsült átmérője 146 parszek. Ezzel mérete hasonló a Virgo UFD1-hez. A kutatók szerint még jobb határmagnitúdójú vizsgálatokkal még több UFD-t lehetne felfedezni.

VCSE - NGC 1316 (ESO)
VCSE – NGC 1316 (ESO)

A mellékelt képen balra a nagy kép az NGC 1316-ot mutatja az Európai Déli Obszervatórium (ESO) archívumából. A bal alsó sarokbeli négyzet mutatja a jobboldali képek elhelyezkedését az NGC 1316 körül. (Észak felfelé, balra kelet.) A nagy NGC 1316-tól északra (a képen felfelé) látszó galaxis az NGC 1317. A jobb felső képen az egyik galaxis melletti piros kör jelöli az UFD1 helyét. A jobb alsó, 15×15 ívmásodperces képkivágáson egy csillagsűrűsödés látszik, ez a HST-vel készült kép. Ez a csillagcsoport a Fornax UFD1 jelű új, extragalaktikus objektum. Csillagai felbontottak a HST képén.

(Forrás: https://arxiv.org/abs/1701.03465)

Egy újabb fényes kék változócsillagról derült ki, hogy kettős

Feltöltve : Szerkesztette :

A fényes kék változócsillagok (Luminous Blue Variables, LBV-k) nagy tömegű csillagok, egyben a galaxisok legfényesebb csillagai közé tartoznak. Már elhagyták a fősorozatot, ahol hidrogén fuzionált a magjukban héliummá, most már ún. post-main sequence, vagyis fősorozat utáni állapotban vannak, és más magreakciók folynak bennük. Hatalmas fényerejük miatt a csillagszelük nagyon erős, óriási tömeget vesztenek el csillagszéllel évente.

Az LBV-ket néha S Doradus típusú csillagoknak is nevezik, egy, a Magellán-felhőkben található képviselőjük után. Mindössze 20 ismert ilyen objektum akad a Galaxisban. Más galaxisokban, pl. az M33-ban vagy az NGC 2403-ban is ismerünk néhányat. Az S Dor vagy LBV csillagok (vagy Hubble-Sandage objektumok ritkábban) szuperóriás vagy hiperóriás, a Napnál 20-25-50-szer nagyobb tömegű csillagok, 10-25 ezer K felületi hőmérséklettel, mintegy negyedmilliószor több fénykisugárzással, mint a mi Napunk.

Gyakran veszi őket körbe ködösség (a mellékelt két kép az Éta Car (fent) és az AG Car (lent) LBV-k körüli ködösséget ábrázolja), és szabálytalan időközönként, néhány évtizedes különbséggel jelentősen felfényesednek, akár hónapokra is. Az Éta Car a 19. század első felében pl. jó ideig az éjszakai ég legfényesebb csillaga volt, a Szíriusznál is fényesebb egy darabig! Más galaxisokban is mutatnak ilyen felfényesedéseket, akkor gyakran kapnak szupernóva-jelölést, de általában hamar kiderül, hogy valójában LBV-k.

Az LBV-kről azt gyanítják, hogy döntő többségük erősen kölcsönható kettőscsillag egyik párja, de a kettősséget nem bizonyították be mindegyikről. A legdrámaibb fényváltozásokat mutató LBV, az Éta Carinae is kettős.

Egy belga-francia-chilei-német csillagászokból álló kutatócsoport új tanulmánya most egy másik LBV-ről, a HR Carinae-ről mutatta meg, hogy kettőscsillag. Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) négy darab 8,2 méteres távcsövéből álló rendszerét (Very Large Telescope, VLT) használták  interferometrikus üzemmódban, ami jó felbontóképességet tesz lehetővé (akár milliívmásodperces nagyságrendűt is a használt optikai és közeli infravörös tartományokban). Interferometrikus üzemmódban, a bázisvonal kiterjesztése érdekében, további négy darab, 2 méter körüli átmérőjű távcső is használható. Maguk a mérések két éven belül elosztott több (10) éjszakán keresztül folytak. Sikerült felfedezni egy kísérőcsillagot a HR Car-ban, és sikerült megfigyelni a kísérőcsillag elmozdulását is a pálya mentén. A viszonylag rövid idő miatt a teljes pályát azonban nem sikerült lefedni. A kísérőcsillag keringési periódusát sem sikerült megállapítani, csak annyi derült ki, hogy néhány év és néhány száz év közötti kell, hogy legyen. A H fotometriai tartományban (közeli infravörösbe esik) a kísérő fényessége a főcsillagénak 6 és 9%-a között ingadozott. A rendszerben a hidrogén egyik közeli infravörösben látszó színképvonalát, a Brackett-gamma vonal emisszióját is észlelték. Ez valószínűleg a különböző időpontokban és irányokban eltávozott csillagszél-felhők ütközéseiből származhat.

A mérések alapján a HR Car rendszerében a két csillag excentrikus pályán kering egymás körül, tömegük pedig 33,6, illetve 45 naptömeg körüli. A rendszer nagyon hasonlít a tanulmány szerzői szerint az Éta Carinae-hoz, csak a HR Car csillagpárjának mindkét tagja kisebb tömegű az Éta Car csillagpárjánál.

Forrás: http://arxiv.org/abs/1607.07724

Szupernóva és cefeidák az UGC 9391 extragalaxisban – Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :
Az Uppsala General Cataloge of Galaxies (Galaxisok uppsalai általános katalógusa, röv. UGC) 1973-ban jelent meg, és 12 921, az északi féltekén látható extragalaxist sorol fel a -2,5 fok deklinációtól északra. Összeállításakor szempont volt, hogy a belekerülő galaxisok mérete legalább 1 ívperc legyen, és fényesebbek legyenek 14,5 magnitúdónál. A régebbi Palomar Observatory Sky Survey keretében készült nagy, kék szűrővel felvett fotólemezek szolgáltak alapul e galaxiskatalógus elkészítéséhez. Néhány, a fenti kritériumokat nem teljesítő más galaxist is belevettek azonban a katalógusba, ha azok szerepeltek a CGCG-ben (Catalogue of Galaxies and of Clusters of Galaxies, vagyis galaxisok és galaxishalmazok katalógusa). Az UGC különösen a galaxisok morfológiai (vagyis kinézeti) jellemzőire koncentrál, azokat osztályozza és jellemzi.

Természetesen vannak olyan galaxisok, amik az UGC-ben és az NGC-ben is szerepelnek, pl. az Androméda köd Messier 31, NGC 224 és UGC 454, LEDA 2557 és még kb. háromtucat katalógusszámon is ismert, amik egy és ugyanazon galaxist jelölnek meg. (Pl. rádióforrásként 2C 56 néven ismert az Androméda-köd.)

Az UGC 9391 egy közepesen jól tanulmányozott, 15,5 mg-s galaxis a Draco (Sárkány) csillagképben, így most nyáron különösen jól észlelhető, de az év egész szakában látható nagyobb amatőrtávcsövekkel.

A 2003du jelű szupernóva a nevében is szereplő év során B sávban maximális fényességekor 13,5 mg-s volt. A mellékelt képet a Hubble Űrtávcső készítette róla, X-szel a 2003du (hűlt) helye van megjelölve, a körökben lévő csillagok pedig cefeida változócsillagok.

A közelebbi galaxisok (100 Mpc-ig) távolságát cefeidákkal, a távolabbiakét a fényesebb szupernóvákkal mérik. A szupernóvák(SN-ek)  abszolút fényességét azonban olyan SN-ekkel határozzák meg és kalibrálják, amelyek közelebbi galaxisokban robabnak fel, és amelyek esetében így biztosak lehetünk, hogy a cefeidák elég fényesek, hogy velük jól mérjünk távolságot, és az SN távolságát e cefeidák már meghatározzák. Ezért nagy jelentőségű, ha egy cefeidákkal előbb vagy utóbb már kimért galaxisban robban egy szupernóva.

A cefeidák alapján az UGC 9391 tőlünk mért távolsága 130 millió fényévnek adódott.

Egy új, a Nobel-díjas A. Riess által vezetett vizsgálat éppen olyan galaxisokra koncentrált, amelyek távolsága alaposan ismert cefeidák révén, és ezekkel újra meghatározták a szupernóvák abszolút fényességét, majd ezekkel még távolabbi galaxisok távolságát is (amelyek vöröseltolódását is ismerik). Az UGC 9391-en kívül még 19 másik galaxis távolságát is megmérték cefeidákkal (pl. az M106-ét), amely 20 galaxis mindegyikében robbant a múltban szupernóva. Ezek után 300 még távolabbi szupernóva fényességét kalibrálták ezzel a 20-szal újra. Következő lépésben a Hubble-állandó értékét tudták megmérni ezekkel a szupernóva-távolságokkal, és az állandó értékének hibáját – szerintük – a korábbi 3,3 %-ról 2,4 %-kra csökkentették. Eredményeik szerint a Hubble állandó jelenleg ismert értéke tehát 73,00 +/- 1,75 km/s/Mpc.

A mérések ismeretében kiszámítható az Univerzum tágulásának üteme is, és az is, hogy ez a tágulás milyen ütemben gyorsul. A mérések csak akkor egyeztethetők össze a Planck műhold mikrohullámú sugárzásra vonatkozó adataival, ha az Univerzum tágulása 5-9%-kal annál is gyorsabban gyorsul, mint amit pár éve gondoltunk. (A Planck az Univerzum legtávolabbi szegleteit mérte, szupernóvákkal a relatíve közeli tartományt vizsgáljuk.)

Aug. 7-14.: VCSE nyári tábor, már lehet jelentkezni!