A 64P/Swift – Gehrels üstököst novemberben három alkalommal észleltem. Ezek közül a 2018. november 16-i észlelést osztanám meg veletek. Ekkor az üstökös az Andromeda Mirach nevű csillaga mellett haladt el.
Az üstököst 1889. november 17-én fedezte fel L. Swift a Warner Obszervatóriumból (Rochester, New York, USA) a Pegasi mellett. Mivel elsőre nem észlelte a mozgását, azt hitte, hogy a közelben található Herschel által felfedezett ködök egyike. Később újra ellenőrizte a halvány, elnyúlt ködösséget, s miután észlelte a mozgását, bejelentette, hogy üstököst fedezett fel.
A korabeli leírások szerint a kóma közepe felé fényesedő, 3´ – 4´ átmérőjű. December folyamán elhalványult és az átmérője 2´-re csökkent.
A pályaszámítások pontatlanok voltak, mert kevés és pontatlan adatból kellett kiszámítani az üstökös pályáját. Nyilvánvaló volt, hogy periodikus az üstökös. K. Zelbr 6,91 (1889), Hind 8,52 (1891) és Coniel 8,920,9 (1896) éves periódust számított ki. A mai érték 9,4 év. A pontatlanul megadott periódus, meg valószínűleg a pálya különleges elhelyezkedése miatt 84 éven át nem tudták újra észlelni.
A fordulat 1973. február 8-án következett be, amikor T. Gehrels egy “új” üstököst fedezett fel a Palomar-hegyi csillagvizsgáló 122 cm-es Schmidt távcsövével készített fotólemezeken.
B. G. Marsden számításai alapján kiderült, hogy az újonnan felfedezett üstökös azonos a Swift által 1889-ben észlelt Swift 1, elveszettnek tekintett üstökössel. Ma 64P/Swift-Gehrels üstökösként ismerjük. Azóta minden visszatérését észlelték.
Az üstökös pályája megközelíti a Föld pályáját, de nem szeli át. Perihéliuma 1,39 CSE-re van és 0,44 CSE-re közelítheti meg a földpályát, ez november elején következik be. Aphéliumban 7,5 CSE-re van a Naptól. A fentiekből következik, hogy a legelőnyösebb észlelési feltételek akkor vannak, amikor napközelben október végén, november elején van az üstökös.
Ebben az évben kivételesen jó feltételek adódtak az észlelésére, hiszen napközelben a Földtől 0,445 CSE-re volt. Legközelebb 2028. március 31-én kerül újra napközelbe, viszont kb. hasonló földközelségben, mint most, csak 2065-ben lesz.
A felvételem adatai: 2018. november 16. 20:10 – 21:34 UT között készült, Celestron SC 280/2800 távcsővel, reduktor-korrektor 0,63, SW AZ-EQ 6 GT, Canon EOS 600D fényképezőgép, ISO 1600, 140 x 30 mp, dark 16, flat 10, bias 10, DPP, DSS, PS.
A VCSE 2018. évi őszi észlelőhétvégéjét Dobronhegy-Balázsfán tartjuk nov. 2-4-e között. 15 főig lehet ott aludni, de ha valaki szállását máshol megoldja vagy hazamegy autójával, akkor ennél is többen részt vehetünk rajta.
Program:
Nov. 2.: találkozás 15:00-15:30 körül a helyszínen.
Észlelés napnyugta után derült időjárás esetén 13-46 cm-es műszerekkel vizuálisan és fotografikusan. Szeretnénk megcélozni az M31 gömbhalmazait, a Lófej-ködöt (2017-ben már láttuk vizuálisan a 46-osban!) és a 18 mg-s Halloween-kisbolygót is. természetesen a helyszínen lévők által javasolt célpontok is sorra kerülnek, ha horizont felett vannak.
Borult idő esetén amatőrcsillagász eszmecserét folytatunk.
16:00: fél órával napnyugta előtt már Dobronhegyen, az észlelőhétvégén lennénk
Nagykanizsai és becsehelyi kalauzunk a neves helybéli amatőrcsillagászok, Perkó Zsolt és Vilmos Mihály lesz előreláthatólag. Aki szeretne a pizzázáson részt venni, okt. 29-ig jelezze e-mailben a helyfoglalás végett! Valószínűleg ebbe a pizzériába megyünk: http://www.robinsonpizzeria.hu/.
Este és éjjel észlelés derült idő esetén.
Nov. 4.: Ébredés után hazamenetel.
Tagtársaink közül azoknak, aki VCSE-tagdíját 2018-ra rendezte, annak a részvétel, az egyesületi távcsövek észlelőhétvégi használata, valamint a szállás ingyenes; ugyanígy ingyenes a VCSE-tagtárs barátjának, családtagjának, ismerősének. Másoknak a részvételi díj 500.- Ft/fő; olyan VCSE-tagnak, aki idénre tagdíját nem rendezte, a részvétel feltétele a tagdíja legkésőbb a helyszínen, a megérkezést követő azonnali, készpénzes befizetése.
Kérjük előre jelezni (legkésőbb okt. 29-ig), hogy valaki szeretné-e az észlelőhétévge után három hónapra kikölcsönözni a VCSE 15 cm-es Dobsonját. A jelzést a vcse @ vcse.hu e-mail címre kell küldeni e-mailben.
Az észlelőhétvége alatt – amennyiben derült lesz és sikerül mobilinternetet varázsolnunk az észlelőhétvége helyszínére – a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 25 cm-es távcsövét lehet használni. Az élőképet egy projektorral vetítjük ki, és mindenki részt vehet egy észlelői tanfolyamon, ami után már használhatja – először felügyelettel, azután anélkül – a csillagdát. Aki nem a saját műszerével észlel, vagy nem pillant bele mások műszerébe, az kényelmes székben, meleg szobában, forraltborozás közben távészlelhet…
VCSE – A Messier-objektumok poszterszerűen
Az észlelőhétvége alatt a VCSE 46 cm-es Dobson-távcsövével (méretei: 458/1900) szintén lehet észlelni, amennyiben derült lesz.
Kedvcsinálóként a 46 cm-es távcső tavaly őszi összeállításáról egy gyorsított animáció (time lapse) itt található (és utána éjszakára kiderült…):
Az animációt Ágoston Zsolt készítette, a távcsövet Jandó Attila és Csizmadia Szilárd rakja össze.
Aki tud segíteni a résztvevők, távcsövek Zalaegerszeg-Balázsfa közötti fuvarozásában, kérjük, a vcse@vcse.hu e-mail címen jelentkezzen!
Az észlelőhely GPS-koordinátái: északi szélesség 46,815202 fok, keleti hosszúság 16,755968 fok.
(A megadott koordináták 0,1 cm pontosságúak, az észlelőhely kiterjedése ennél azért valamivel nagyobb!)
Megközelítése Zalaegerszegről: Teskánd felé kell menni, majd a falun át kell menni, a következő falu Dobronhegy (emelkedő végig). Az emelkedő közepén balra tekintve látszik a hegytetőn a turistaház, mellette a jellegzetes kettőskereszt található. Tovább kell haladni a falun át, és balra lesz a Milejszeg feliratú elágazó, a buszmegállónál. Itt balra kell fordulni. Majd pár száz méter után ismét balra, ez már a hegyi út, de aszfaltos. Kb. 1 km-t kell haladni rajta, egy elágazásig, ahol balra kell tartani, és ott is van a cél, egy köves feljáró baloldalt. Mindig csak felfelé kell menni, nem lehet eltéveszteni. Aki mégse talált oda, hívja Csizmadia Szilárdot 06-70/283-57-52-es telefonszámon.
Az odatalálást megkönnyítendő mellékelünk térképeket, fotókat:
VCSE – Balázsfai észlelőhétvége
VCSE – Balázsfai észlelőhétvége
VCSE – Balázsfai észlelőhétvége
Észlelni a turistaház jó panorámát biztosító udvaráról fogunk; Zalaegerszeg az északnyugati eget kb. 30 fok magasságig közepes fényszennyezéssel tölti meg, de a többi irányba jó az ég.
A szállás egy turistaszálló-jellegű ház lesz, ahol WC, áram, zuhanyzó van. A zuhanyzót egy 80 literes bojler táplálja, így a meleg vízzel érdemes takarékoskodnunk. A csapból folyó víz nem ivóvíz! Gáztűzhely, mikrohullámú sütő van. Hálózsákot mindenkinek hoznia kell, aki aludni akar – ágynemű nincs. Étkezéséről mindenki maga gondokodik (vagyis célszerű magaddal reggelit, ebédet, vacsorát stb. hoznod). Az étkezésnek csak kitűzött időpontja van, de a résztvevők magukról gondoskodnak…
Hosszabbítókat visz a VCSE (2×25 méter és egy hatos elosztó a végére), de jó, ha más is tud hozni.
Aki jön, és még nem jelezte, hogy jön, kérjük, írjon egy e-mailt, illetve jelezzétek, milyen távcsövet hoztok, és tudtok-e Zalaegerszeg-Balázsfa között oda/vissza másokat szállítani kocsival, és hogy szeretnétek-e kocsis segítséget igénybe venni Zalaegerszeg-Balázsfa között az utazásban?
Az észlelők a kiadott észlelőlapra feljegyezhetik észleléseiket, amelyeket utána a VEGA-ban megjelentetünk.
Lehetséges ott alvás nélkül, illetve csak a nov. 3-i kiránduláshoz csatlakozni.
Elég reménytelennek látszott a helyzet napközben 12-én a felhők miatt. Olvastam, déli irányban is megpillanthatunk meteort, de a fényképezés szempontjából az északkeleti irány a jó. Érdemes belefoglalni a Sarkcsillagot is fotózáskor a “beforgatásos technika” miatt. Konkrét fotózással nem készültem a kedvezőtlen körülmények miatt, de ebből a szempontból is szerettem volna végezni a megfigyelést. Ezért előzetesen tájékozódtam a Stellarium programban, hogy megjegyezzem a környező csillagképeket és egymáshoz való helyzetüket: Nagy Medve, Kis Medve, Perzeusz, Szekeres, Zsiráf. Ha jól értelmeztem a Perseida meteorraj radiánsa a Perzeusz és Zsiráf csillagkép között van. Kezdő megfigyelőként én csak a két legelsőként említettet csillagképet ismertem, azokat is csak a népies nevükön.
Este 22:00 NYISZ körül elmentem aludni (felhő mindenütt), gondoltam úgyis ki kell majd mennem a mosdóba 1-2-szer éjjel, majd akkor kint is körülnézek. Éjfél előtt még mindig felhő minden irányban. Majd (13-án) 03:45 NYISZ körül ismét kinéztem. Részben felszakadozott a felhő. Minden irányban láttam csillagokat és felhős részeket is. Megkerestem a megfelelő irányt úgy, hogy az utcai lámpák fényei ne zavarják a látásomat. A Sarkcsillagot a Kis Medvéből megtaláltam, valamint a csillagképből a két másik fényesebb csillagot még éppen láttam. Megtaláltam a fényes Capella csillagot is, valamint a hozzá tartozó Szekeres csillagképet. A Tejút sávjából semmit sem láttam. A Nagy Medve már egy ház takarásában lehetett. A Perzeusz és Zsiráf csillagképből nem sokat tudtam kivenni, részben felhő takarta. (Néhány csillagot láttam arrafelé, de nem álltak össze számomra a csillagképek.)
Mindegy, a Kis Medve részleteiből és a Szekeres csillagkép alapján tudtam, merre kell legyen a Perseida meteorraj radiánsa. Nagyjából öt perc múlva láttam egy meteorívet 1/3 vagy 1/4 másodpercig. Gondoltam, még egyet megvárok, majd bemegyek. Jött is, szintén nagyjából még öt perc múlva. Mindkettő fényesebb volt, mint a csillagok. (Konkrétabb fényességadatokat én még nem tudok megbecsülni.) A megfigyelés alapján tényleg olyanok voltak, mint az asztrotájképeken. Így végül 03:55 NYISZ-kor jöttem be. Reggelre megint teljes felhőzet volt. Délelőtt viszont már jórészt felszakadozott a felhőzet. (Megfigyelési hely: Pókaszepetk, Zala megye.)
Szeretném megmutatni az idei évi első Mars fotómat.
Készült SW 200/1000 Newton (Skywatcher) tubus, HEQ5 mechanikan synscan vezérléssel. 3x-os barlow-val, ASI 120MC kamerával rögzítettem a mintegy 7000 képet. Registax 6-tal dolgoztam fel a képek legjobb 35%-át, ezek összege adta az alább látható eredményt.
A légkori viszonyok nagyon rosszak voltak. Én 5/10-re saccolom a nyugodtságot.
Tegnap – 2015.10.27.-én két csoport között UTC14:34-kor úgy gondoltam felpattintom az öreg EOS1000D masinámat a Lunt LS100-as naptávcsőre.
Noha a napfotózás ezen része hihetetlenül bonyolultnak tűnik. Sőt .. inkább ASI kamerával kéne … mondjuk 40000 képkocka – videó és azt kell registaxban összerakni hasonlók. Én csak egy képet készítettem tesztgyanánt.
A képen látszódik maga a nap – direkt túlexponáltam és más fehéregyensúlyt állítottam, ezért lett ilyen “kellemes” de túlexpós színe. EOS – ASP-C szenzorral és némi croppal így néz ki 712mm-es fókuszon a H-alfás napunk. Számtalan filamentum volt észlelhető illetve megannyi nyugodt protuberancia. Ám … a felvétel készítése előtt egy órával hatalmas eruptív protuberancia volt a napon amely szinte 10 percről 10 percre változtatta alakját. Egy tölcsér alakú hatalmas robbanás amelynél a mágneses mező mentén enyhén szólva anyagfröcskölés látszódott. Az egész maximum 1 óráig tartott, tehát pont láttam mikor keletkezik, és pont láttam mikor ereje teljében van, illetve mikor már alig látszódott belőle valami.
A 20mm-es okulárba nézve látványosak voltak a filamentumok. Sokkal szebbek mint a fényképen. A 10mm-es okulárral a legnagyobb protuberanciát céloztam meg. A képen 4-5 óra irányában látható. Alá szerintem a Földünk kényelmesen beférne.
Tegnap amúgyis jó idő volt verőfényes napsütéssel és 16°C-os csúcshőmérséklettel. A nyugodtság is megfelelő volt 6-os. Viszont a tanulság, hogy a kupola nem mindig jó. Azért nem mert kéményként működik és nagyon remegteti a levegőt. Így szerintem jobban jártam volna ha registaxolok egy ASI- hoz hasonló kamerával. 🙂
Pegasi mellett. Mivel elsőre nem észlelte a mozgását, azt hitte, hogy a közelben található Herschel által felfedezett ködök egyike. Később újra ellenőrizte a halvány, elnyúlt ködösséget, s miután észlelte a mozgását, bejelentette, hogy üstököst fedezett fel.
0,9 (1896) éves periódust számított ki. A mai érték 9,4 év. A pontatlanul megadott periódus, meg valószínűleg a pálya különleges elhelyezkedése miatt 84 éven át nem tudták újra észlelni.
