A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. 2021. december elejének nagy látványossága a C/2021 A1 (Leonard) üstökös lesz, ami jó égen szabad szemmel is látható lesz valószínűleg a hajnali égbolton, bár nem a legkönnyebb szabadszemes objektum lesz. Binokulárokkal, kis és nagy távcsövekkel egyaránt érdekes és nagyszerű látványnak lehetünk majd tanúi! Az üstökösről és megfigyelhetőségéről itt és itt írtunk bővebben. Ugyanott keresőtérképek és üstököskoordináták is találhatók. A Nap decemberben 7:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 4-én, első negyed december 11-én, telehold december 19-én, utolsó negyed 27-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 12.03. 03:00 A 4-5 magnitúdós C/2021 A1 (Leonard) üstökös megközelíti az M3 gömbhalmazt 12.03. 05:34 26 órás holdsarló 5° magasan 12.03-05. A VCSE téli észlelőhétvégéje Dobronhegy-Balázsfán 12.14. 07:00 A Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=150) 12.20. 18:08 A (270) Anahita kisbolygó (11 magnitúdó) 27'-el északra az M1 szupernóva-maradványtól a Bika csillagképben 12.21. 15:59 Téli napforduló 12.29. 15:41 A Merkúr és a Vénusz 4°-os közelsége a Nyilas csillagképben A Merkúr láthatósága a hónap elején kedvezőtlen, de 20-ától gyorsan javul. 31-én már egy órával napkelte előtt megfigyelhető a délnyugati ég alján. A Vénusz koraeste még megfigyelhető, láthatósága gyorsan romlik a hónap vége felé. -4,3 magnitúdós, 30%-ról 3%-ra esik a fázisa, átmérője 60"-re nő. A Mars hajnalban figyelhető meg. Fényessége 1,5 magnitúdó, látszó átmérője 4". A Jupiter megfigyelhető a Bak, majd a Vízöntő csillagképben, egészen a késő esti órákig. -2,2 magnitúdós, átmérője 37". A Szaturnusz késő estig megfigyelhető a délnyugati égen, a Bak csillagképben. Fényessége 0,6 magnitúdó, átmérője 16". Az Uránusz az éjszaka nagy részében megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. A Neptunusz koraeste figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.
...Címke: Észlelési ajánlat
2021. novemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd
A következőkben novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap novemberben 7:00 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold november 4-én, első negyed november 11-én, telehold november 19-én, utolsó negyed 27-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 11.04. 04:56 16 órás holdsarló 4° magasan a reggeli égen, a Merkúrtól 6°-ra, a Marstól 2°-ra. 11.10. 05:05 A Merkúr és a Mars 1°-os közelségben a Szűz csillagképben. 11.11. 20:25 A Jupiter 5°-ra az 50%-os Holdtól a Bak csillagképben. 11.12. Az Északi Tauridák meteorraj maximuma (ZHR=5). 11.22. 04:13 A 93%-os holdkorong peremétől 10'-re északra látható az 5 magnitúdós 139 Tauri. A Merkúr a hónap első felében kedvező helyzetben van, 1-én másfél órával kel a Nap előtt. Megfigyelhetősége gyorsan romlik, a hónap végén már elveszik a Nap fényében. 29-én felső együttállásban a Nappal. A Vénusz esténként délnyugaton megfigyelhető, láthatósága folyamatosan javul. -4,9 magnitúdós, 30%-ra esik a fázisa, átmérője 38"-re nő. A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen. A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,4 magnitúdós. A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,7 magnitúdó. Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. 4-én szembenállásban van a Nappal. A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, délkeleten. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50'-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. NGC 40 (haladóknak) Az NGC 40 (Caldwell 2) egy fiatal planetáris köd a Cepheus csillagképben, amelyet 1788. november 25-én fedezett fel William Herschel. Ez a kis teleszkópok számára közepesen könnyű célpont a Cassiopeia csillagkép és az égi pólus közötti, viszonylag csillagszegény régióban fekszik, amely a Gamma Cephei (Errai) és a Kappa Cassiopeiae közötti út egyharmadánál található. A Gamma Cephei-ről egy 6 magnitúdós fehér csillagra „ugorj”, amely 2,3°-ra található déli irányban, majd haladj tovább 1,3°-ot egy sárga, 6 magnitúdós csillagig. A következő lépés 1°-os területen V alakban elhelyezkedő csillagok csoportja, amely meglehetősen jellegzetes látvány, ezt az előző csillagtól 1,5°-ra keletre találod meg. D-i csúcsa egy 7 magnitúdós csillag, ettől mindössze 1° távolságra van ÉNY-ra az NGC 40-től. Kis nagyítású okulár látómezejében keress meg egy 9' hosszú, 9-11 magnitúdójú, négy csillagból álló cikkcakkot. A leghalványabb a planetáris köd központi csillaga. Egy kis, 10 cm körüli refraktor 127x-es nagyítással elég halványan mutatja a ködösséget a csillag körül, de a köd DNY-i széle mellett egy halvány csillag is feltűnik a látómezőben. Egy 25 cm-es távcsőben 43x-os nagyításnál az NGC 40 kékesnek, 115x-ösnél pedig kissé oválisnak és gyűrűs szerkezetűnek tűnik. Természetesen a részletesebb látványhoz már nagy nagyítás kell. 231x-es nagyítással láthatjuk, hogy a ködösség ovális alakja kissé dől, északról keletre, hosszabb oldalai világosabbak, mint a végei. A planetáris köd észlelését segíti egy UHC szűrő használata - mint ahogy minden planetáris ködnél beválik az ilyen szűrő. Az NGC 40 központi csillaga egy WC osztályú Wolf-Rayet csillag. Bár az ilyen csillagok spektruma hasonló a klasszikus Wolf-Rayet csillagokhoz, a hasonlóság csak látszólagos. A klasszikus Wolf-Rayet egy rövid életű hatalmas csillag, amelynek külső hidrogénburkát elfújják a heves csillagszelek. Arra van ítélve, hogy egy szupernóva-robbanásban fejezze be életét. Az NGC 40 szíve ezzel szemben egy kisebb csillag összehúzódó magját rejti, amely vörös óriássá öregedett, majd lefújta külső rétegeit és fokozatosan fehér törpe csillaggá fejlődik. Forrás: Sue French: Deep-sky wonders 263-264. oldalak
...2021. októberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd
A következőkben az októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap október közepén 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése: NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KözEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül másfél-két órával már elkezdhető. Újhold október 6-án, első negyed október 13-án, telehold október 20-án, utolsó negyed október 28-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra): 10.05. 04:14 31 órás holdsarló 10° magasan az hajnali égen 10.07. 16:46 30 órás holdsarló 1° magasan az esti égen 10.10. A Déli Tauridák meteorraj maximuma (ZHR=5) 10.16. 19:06 A 86%-os fázisú holdkorong peremétől 1' 24"-re látható a Tau-2 Aquarii jelű csillag (4,1 magnitúdós) 10.21/22. Az Orionidák meteorraj maximuma 10.20. 00:46 A 100%-os fázisú holdkorong peremétől 6' 13"-re látható a 89 Piscium jelű csillag (5,1 magnitúdós) 10.25. A Merkúr legnagyobb nyugati elongációja (56%-os fázis, Szűz csillagkép) 10.29. A Vénusz legnagyobb keleti elongációja (49%-os fázis, Kígyótartó csillagkép) Október 29-én csak egyetlen Galilei-hold, nevezetesen az Europa fog látszódni a Jupiter mellett. 19:48 UT-kor (21:48 NYISZ-kor) az Io a bolygó elé kerül, 21:05-kor az árnyéka kerül a bolygóra; 20:55 UT-kor (22:55 NYISZ-kor) a Ganymedes, 21:25 UT-kor (23:25 UT) a Callisto fog a Jupiter árnyékába merülni (holdfogyatkozást szenvednek el). Kisebb műszerekkel ekkor csak az Europa látszik a Jupiter mellett, bár nagy műszerekkel az Io-t fel lehet ismerni a Jupiter korongja előtt. A Merkúr a hónap első felében kedvezőtlen helyzetben van, viszont 15-én már fél órával napkelte előtt kereshető keleten. A hónap második felében láthatósága gyorsan javul, 25-én kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe. A Vénusz esténként délnyugaton megfigyelhető, 29-én kerül a legnagyobb keleti kitérésbe. -4,5 magnitúdós, 49%-ra esik a fázisa, átmérője 25"-re nő. A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen. A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,6 magnitúdós. A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,6 magnitúdó. Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, délkeleten. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50'-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A hó végén visszaállunk a nyáriról a téli időszámításra! (Október 31-én, vasárnap hajnalban.) Fátyol-köd A köd maga egy körülbelül 5000 évvel ezelőtti szupernóva-kitörés maradványa. Összetett, szálas szerkezete összetéveszthetetlenné teszi más objektumokkal. A robbanáskor körülbelül −8 magnitúdós fényességet érhetett el. A köd hivatalos NGC sorszámai: 6960, 6974, 6979, 6992 és 6995, és még az IC 1340 is hozzá tartozik. A sok megnevezés is utal hatalmas méretére (a telehold átmérőjének hétszerese). Legkönnyebben a nyugati része, az NGC 6960 (Boszorkányseprű-köd) figyelhető meg. Az „igazi” Fátyol-köd a NGC 6992 és NGC 6995. A ködösség két halványabb része az NGC 6979 és az NGC 6974, amelyet Pickering-éknek is neveznek. Ezeket a Harvard Obszervatóriumban asszisztensként dolgozó Williamina Fleming fedezte fel 1906-ban, amely végül az obszervatórium igazgatójáról, Edward Pickeringről kapta a nevét. Ez a gyönyörű szupernóva-maradvány szép látvány lehet egy kis távcsőben is, de megfigyeléséhez nagyon sötét égbolt szükséges. Az észleléséhez OIII szűrőre lesz szükségünk. A fátyol legfényesebb része az NGC 6992 és az NGC 6995 jelöléseket viseli, és együttes jelölése a Caldwell 33, ami az Epszilon és Zéta Cygni között félúton látható folttól kissé DNY-ra található. Ezek a finoman ívelő fátyol szálai több mint 1° hosszúak és megközelítőleg É-D-i irányban futnak. A déli vége kiszélesedik, mint egy toll, a nyugati része pedig indaként nyúlik el. A Fátyol másik nagy részében található az 52 Cygni, mely szabad szemmel is látható, emiatt sokan inkább itt kezdik a fátyol felfedezését. Ez a már korábban is említett NGC 6960, vagy más néven a Caldwell 34. Az 52 Cygnitől délre kiszélesedik és elágazik, a csillagtól északra kicsúcsosodik. Az északi kicsúcsosodástól kelet felé pásztázva megtalálhatod az NGC 6992-t és az NGC 6995-t. Egy 105 mm-es refraktorral a 35 mm-es okulár (17x-es nagyítás) mindkét nagy ívet befogja, és OIII szűrővel talán így nyújtja a legszebb látványt. Az ívek fényesebb északi végei közötti ködösség a nagyon halvány Pickering-ék. A kis eszközökkel a nagy ködök általános alakját és kiterjedését érzékelhetjük, de saját szemünkkel a finom szerkezetet már nem látjuk.
...2021. szeptemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd
2021. augusztusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Jandó Dániel, Csizmadia Szilárd
A következőkben az augusztusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap augusztusban 05:30 (NYISZ) körül kel, 20:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KözEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül másfél-két órával már elkezdhető. Újhold augusztus 8-án, első negyed augusztus 15-én, telehold augusztus 22-én, utolsó negyed augusztus 30-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra): 08.02. 06:13 A Szaturnusz oppozícióban a Bak csillagképben 08.07-14. VEGA '21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor, Őrimagyarósd 08.07. 02:50 35 órás holdsarló 9° magasságban 008.09. 18:44 29 órás holdsarló 2° magasságban, a Vénusztól 6°-ra 08.12. 21:00 A Perseidák maximuma (ZHR=110) 08.20. 00:26 A Jupiter oppozícióban a Bak csillagképben 08.29. 22:43 - 23:16 Az Europa és a Ganymedes árnyéka látszik a Jupiteren 08.31. 21:25 Az Aurigidák maximuma (ZHR=50-100) A Merkúr 10-e után megfigyelhető nyugaton, napnyugtakor. A Vénusz esténként nyugaton megfigyelhető. -4,0 magnitúdós, 73%-ra esik a fázisa, átmérője 15"-re nő. A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen. A Jupiter egész éjszaka megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,9 magnitúdós. A Szaturnusz egész éjszaka megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,4 magnitúdó. Az Uránusz éjféltől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. A Neptunusz este kel, a Vízöntő csillagképben található a délkeleti látóhatáron. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50'-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. Észlelési ajánlat kezdőknek: Lagúna-köd - Messier 8 Ezt a koncentrált párafoltot a Nyilas fényes csillagai által alkotott Teáskanna-aszterizmus fölött keresd. A Lagúna-köd (M8) hazánkból nézve elég alacsonyan vitorlázik át a déli égbolton, de még fényszennyezettebb, külvárosi égen is láthatjuk. Amikor egy kis távcsövet az M8 felé fordítasz, az első dolog, amit észreveszel a ködösségben, az NGC 6530 csillaghalmaz. Egy 105 mm-es refraktorral 87x-es nagyítás mellett ék alakban (ÉK felé mutat), akár 25 csillagot is meg lehet számolni. A csillagok 7-11 magnitúdósak, nagyjából 10' hosszan elnyúló területen látszanak (ez megfelel a Hold átmérője egyharmadának). Két kisebb, több csillagból álló csoportosulást láthatsz ÉNy-ra. Az utóbbiban látszik az 5,9 magnitúdós 9 Sagittarii. A köd önálló jelölést kapott: NGC 6523. Elsőre csak a csillagok koncentrációjának közelében lehet érzékelni ködösséget. A legnyilvánvalóbb folt a 9 Sagittarii-t „borítja”, a csillagtól 3'-re Ny-DNy-ra látható egy különösen fényes rész. A csomó nagy nagyításnál megmutatja "Homokóra"-alakját, amelyet a mellette látható 9,5 magnitúdós csillag világít meg. A Lagúna második legfényesebb területe, amely a csillagos éket is magába foglalja, a klaszter DNy-i részén látható. Ezen az izzó felhőn egy fekete sáv fut keresztül, része annak a sötét ködnek, amely a Lagúna nevet adja. A köd átlátszóbb, kevésbé fényes része a halmaztól K-D-re látszik. A sötét égbolt életre kelti ezeket a halvány részeket, de ha fényszennyezett az ég, sokat javíthatnak az észlelésen a speciális mélyég-szűrők (OIII, keskenysávú mélyég szűrő UHC) - a H-béta szűrő itt nem segít sokat). A Lagúna-köd É-i része nyugat felé elnyúlik. 105 mm-es távcsővel, 87x-es nagyítással, kb. 26'-ig lehet követni a 9 magnitúdós, 7 Sagittarii csillagig. A köd elhalványul, mielőtt eléri az Argelander 31 kettőscsillagot (Arg 31). A kettős fényesebb csillaga 7, míg párja 9 magnitúdós. Ez a széles és finoman kanyargó fénysáv a 9 Sagitarii körüli világosabb ködösség, amely a Lagúna sötét csatornájáig ér. További ajánlat: NGC 7479 GX Pegasus. Augusztusban viszonylag magasra emelkedik már éjfélig is, de ebben a hónapban éjféltől kezdve ajánljuk a megfigyelését. Közepes fényű, aktív, Seyfert-típusú galaxis (11,6 mag), 8 cm-es távcsővel már megpillantható, emellett megtalálni is könnyű: A Markab = Alfa Pegasi csillagtól van égi déli irányban kb. 3 fokra. Az Alfa Pegasi a Pegasus négyszögének "jobb alsó" csillaga, és az égi déli irány felé szinte tökéletesen párhuzamosan van a Pegasus négyszögének rövidebb oldalával. Nagyon érdekes szerkezete van, jól elkülönülő spirálkarokkal, amelyek viszonylag fényesek. A Deep-Sky Wonders szerint 20-25 cm-es távcsővel már jól láthatók ezek a spirálkarok, kisebb távcsövekben csak apró pacányi folt a galaxis. A galaxis hosszúkás magja és esetleg a karok tövében egy kis torzulás már egészen kis távcsővel is megfigyelhető. Mindenképp érdemes lenne majd a táborban a 46 cm-es távcsőben is mindenkinek megnéznie, azzal biztos nagyon jól kijön majd az alakja. Nyílthalmazokból a táborra a Melotte 20 = Alfa Persei Mozgóhalmazt ajánljuk, ami a keresőtávcsövekben, binokulárokban látszik jól (és szabadszemes objektum is). Az NGC 7008 planetáris köd (Magzat-köd) a Hattyúban látszik, 12 magnitúdós, és a Herschel-400 objektumlista egyik tagja. Nagyon érdekes alakja van, egész nagy kiterjedésű planetáris ködhöz képest (1,4 x 1,1 ívperces), és egész éjszaka megfigyelhető, akár kisebb távcsövekkel is (8 cm-estől kezdve), de részleteket csak nagyobb műszerrel mutat. Az NGC 6946 (Tűzijáték-galaxis) a Cefeuszban és az NGC 6888 diffúz-köd (Sarló-köd) a Hattyúban szintén a tábor vizuális észlelési programjának célpontjai lesznek.
...