VCSE - Félárnyékos Holdfogyatkozás - Forrás: APOD, Soponyai György
VCSE – Félárnyékos holdfogyatkozás – Forrás: APOD, Soponyai György

A fenti kompozit felvételsorozatot Soponyai György készítette: 2020 első félárnyékos holdfogyatkozásáról készült január 10-én. A sorozat közepén a földárnyék általi legnagyobb kitakarás látható, ahogy a Hold egy kissé sötétebbé válik a félárnyékban. Valójában a Hold csaknem elérte a központi földárnyékot. Az idei évben négy holdfogyatkozás következik be, mindegyik félárnyékos lesz. Soponyai György magyar amatőrcsillagász fenti képét a NASA a Nap Csillagászati Képének (Astronomy Picture of the Day, APOD) választotta 2020. január 18-án.

 

2020. január 10-én 18:07:45 óra:perc:másodperc téli időszámítás szerint (KöZEI) félárnyékos holdfogyatkozás vette kezdetét, melyet a VCSE távvezérelt csillagvizsgálójával távoli eléréssel több tagtárssal közösen figyeltünk meg. Résztvevők voltak: Csizmadia Szilárd, Kopeczny Zsuzsanna, Vámosi Flórián, Ágoston Zsolt, Péter Attila, Bánfalvi Péter. Szokás szerint, mindenki otthonában tartózkodott, és a csillagdai gépre, illetve skype-on keresztül követte az észlelés folyamatát, tett javaslatot expozíciós időre, érzékenységre stb.

Félárnyékos fogyatkozás esetén a Holdról nézve a Föld csak a napkorong egy részét takarja ki – a Hold felénk forduló oldalán lévő képzeletbeli megfigyelő részleges napfogyatkozást láthatna ilyenkor -, vagyis a Hold kap napfényt, csak kevesebbet a szokottnál. (Mert nem az egész napkorong, csak egy része világítja meg. A többit a Föld kitakarja.) Ezért azt lehetett látni szabad szemmel, hogy a Hold sokkal halványabb a szokottnál, és a telehold nem vet árnyékot, mint fogyatkozáson kívüli időben. Ezeket a fényerősség-változásokat is megfigyeltük – már akinél derült volt.

VCSE - Holdfogyatkozás 2020. 01. 10. - Rögzítés: Csizmadia Szilárd - Feldolgozás: Ágoston Zsolt
VCSE – Holdfogyatkozás 2020. január 10. A félárnyék legsötétebb része jól látszik a kép alsó részén. – Rögzítés: Csizmadia Szilárd – Feldolgozás: Ágoston Zsolt

Az észleléshez használt műszer a Teamviewer-rel távvezérelt, Zalaegerszegről működő csillagda 250/1200-as Newton távcsöve volt, ami el van látva kómakorrektorral, Canon 6D – nem átalakított – fényképezőgéppel, ami két percenként készített felvételeket. A félárnyékos fogyatkozás legnagyobb fázisa (amikor a Hold a legmélyebben merül a félárnyékba, és a legjobban elhalványul): 20:09:59 (KöZEI). A maximum ideje előtti és utáni 10 – 10 felvételt – ISO100 érzékenységgel, 1/800 s záridővel – egyesítette Ágoston Zsolt Autostakkert 3 szoftverrel, Registaxszal élesítette, majd Photoshoppal emelte a fényességét és kontrasztját (alsó kép).

VCSE - Holdfogyatkozás 2020. 01. 10. - Rögzítés: Csizmadia Szilárd - Feldolgozás: Ágoston Zsolt
VCSE – Félárnyékos holdfogyatkozás 2020. január 10. A kép alján látható sötétebb árnyalatú terület a félárnyék sötétebb része. A kép alsó felén látható hatalmas kráter, amiből a krátert létrehozó becsapódáskor keletkezett hosszú sugársávok kiindulnak a Tycho-kráter.  – Rögzítés: Csizmadia Szilárd – Feldolgozás: Ágoston Zsolt

Egy másik variációt is kidolgozott Zsolt, melynél erősen megemelte a színtelítettséget, ezzel látványosnak mondható eredményt érve el, bár vizuálisan talán sosem néz ki így a Hold (felső kép).

A félárnyékos fogyatkozás vége: 22:12:19 (KöZEI) volt, de a maximális fázist követően egyre több felhő takarta ki kísérőnket, a rögzített felvételek minősége jelentősen romlani kezdett. 21:46 KöZEI-kor, mintegy fél órával a fogytakozás vége előtt abba is kellett hagynunk a megfigyelést, a távcsövet parkolópozícióba küldtük, és a tetőt bezártuk. A félárnyékos fogyatkozás teljes időtartama: 4 óra 4 perc 34 másodperc volt. A következő félárnyékos holdfogyatkozás 2020. június 5-én lesz.

A jelenséget Szilárd Berlinből nem látta felhős időjárás miatt. Zalaegerszegről Zsolt, Péter és Attila, Gárdonyból Zsuzsa lakásuk ablakaiból vizuálisan, illetve kisebb binokulárokkal, távcsövekkel is figyelték. Flórián Hetesről vizuálisan és 1000 mm-es fókuszú, f/4 Newton-távcsővel (AZ-EQ6 GT, Canon EOS 600D 1/1250s ISO100) észlelt (fényképét lásd itt). Bognár Tamás vizuálisan hét óra körül észrevette szabad szemmel az árnyékot azzal a megjegyzéssel, hogy tudta, mit kell keresnie – de ha nem tudta volna, akkor nem vette volna észre, annyira nehéz és gyenge volt a látványa. A félárnyék vizuális észleléséről Flórián is beszámolt ekkortájt. Péter Attila megjegyezte, hogy sokkal jobb volt a látvány szabad szemmel, mint a 7 cm-es lencsés távcsövében.

 

 

Érdekes év lesz 2020 a holdfogyatkozások terén: egyetlen részlegest vagy teljeset sem láthatunk, helyette lesz viszont négy félárnyékos fogyatkozás is január 10-én, június 5-én, július 5-én és november 30-án.

VCSE – A 2009. február 9-i félárnyékos holdfogyatkozás egyik fotója – Forrás: wikipedia.org

Félárnyékos fogyatkozás esetén a Holdról nézve a Föld csak a napkorong egy részét takarja ki – a Hold felénk lévő oldalán lévő képzeletbeli megfigyelő részleges napfogyatkozást lát ilyenkor -, vagyis a Hold kap napfényt, csak kevesebbet a szokottnál. (Mert nem az egész napkorong, csak egy része világítja meg. A többit a Föld kitakarja.) Ezért azt lehet látni szabad szemmel, hogy a Hold sokkal halványabb a szokottnál, és a telehold nem vet árnyékot, mint fogyatkozáson kívüli időben. Ezeket a fényerősség-változásokat érdemes megfigyelni.

A félárnyékot lehet fotografikusan és vizuálisan is látni néha, de nem túl látványos égi dolog: csak mint halovány, elmosódott, nehezen meghatározható szélű sötétebb, de áttetsző sáv. Igen sok észlelő számolt be róla, hogy nem észlelte a félárnyékot fogyatkozás idején.

Általában a félárnyékos fogyatkozás legkorábbi és legkésőbbi szakaszai nem észlelhetők. Kb. 40 perccel a félárnyékba való belépés után lehet észrevenni a holdfényesség csökkenését, és esetleg magát a félárnyékot is úgy, hogy a Hold egyik oldala kevésbbé fényes. Ugyanígy, kb. 40 perccel a jelenség vége előtt és utána a jelenség végéig már nem látni a félárnyékot távcsővel sem.

Bármilyen jellegű is a holdfogyatkozás, szabad szemmel, binokulárokkal, kisebb és nagyobb távcsövekkel, vizuálisan és fotografikusan is érdemes észlelni őket. Reméljük, derült lesz az idő és láthatjuk őket.

A 2020. évi négy félárnyékos fogyatkozás adatai a következők:

2020. január 10.

A félárnyékos fogyatkozás kezdete: 18:07:45 óra:perc:másodperc téli időszámítás szerint (KöZEI).

A félárnyékos fogyatkozás legnagyobb fázisa (amikor a Hold a legmélyebben merül a félárnyékba, és a legjobban elhalványul): 20:09:59 (KöZEI).

A félárnyékos fogyatkozás vége: 22:12:19 (KöZEI).

A félárnyékos fogyatkozás teljes időtartama: 4 óra 4 perc 34 másodperc.

A Hold Zalaegerszegről nézve felkel: 16 óra 3 perc KöZEI-kor, lenyugszik másnap reggel 7 óra 18 perckor. (Az ország keleti részén a Zalaegerszegre megadott kelési és nyugvási időpontok fél órával, a középső részén negyedórával korábbiak!) A fogyatkozás éppen csak, de részleges félárnyékos fogyatkozásnak minősül, mert a Hold nem merül bele teljesen a penumbrába (félárnyékba).

VCSE - A 2020. január 10-i fogyatkozás láthatósági térképe. Világos: a fogyatkozás részben vagy egészben látható, sötét: nem látható. A csillag a legjobb láthatóság helyét jelzi. No Eclipse Visible: a fogyatkozás nem látható. Eclipse at MoonRise: a fogyatkozés egy része egybeesik a holdkeltével, Eclipse at Moonset: a fogyatkozás egy része egybeesik a holdnyugtával, All eclipse visible: a teljes fogyatkozás az elejétől a végéig látható.- Forrás: wikipedia.rog
VCSE – A 2020. január 10-i fogyatkozás láthatósági térképe. Világos: a fogyatkozás részben vagy egészben látható, sötét: nem látható. A csillag a legjobb láthatóság helyét jelzi. No Eclipse Visible: a fogyatkozás nem látható. Eclipse at MoonRise: a fogyatkozás egy része egybeesik a holdkeltével, Eclipse at Moonset: a fogyatkozás egy része egybeesik a holdnyugtával, All Eclipse Visible: a teljes fogyatkozás az elejétől a végéig látható. – Forrás: wikipedia.org

 

VCSE – A 2020. január 10-i holdfogyatkozás sémája: a világosabb szürke korong a Föld teljes árnyéka, a sötétebb szürke rész a félárnyék, a teljesen fekete rész az égbolt sötétje. A Hold pályáját a fehér körök, illetve a holdtérkép jelzi. – Forrás: wikipedia.org

2020. június 5.

A félárnyékos fogyatkozás kezdete: 19:45:50 óra:perc:másodperc nyári időszámítás szerint (NYISZ).

A félárnyékos fogyatkozás legnagyobb fázisa (amikor a Hold a legmélyebben merül a félárnyékba, és a legjobban elhalványul): 21:25:02 (NYISZ).

A félárnyékos fogyatkozás vége: 23:04:03 (NYISZ).

A félárnyékos fogyatkozás teljes időtartama: 3 óra 18 perc 13 másodperc.

A Hold Zalaegerszegről nézve felkel: 20 óra 29 perc KöZEI-kor, lenyugszik másnap reggel 4 óra 45 perckor. (Az ország keleti részén a Zalaegerszegre megadott kelési és nyugvási időpontok fél órával, a középső részén negyedórával korábbiak!) A fogyatkozás Magyarországról, Európából jól látható derült idő esetén (Skandinávia legészakabbi részei kivételével).

A fogyatkozás részleges félárnyékos fogyatkozás.

VCSE - A 2020. jún. 5-i fogyatkozás láthatósági térképe - magyarázatot lásd a januári fogyatkozás térképénél. - Forrás: wikipedia.org
VCSE – A 2020. jún. 5-i fogyatkozás láthatósági térképe – magyarázatot lásd a januári fogyatkozás térképénél. – Forrás: wikipedia.org

 

VCSE – A június 5-i fogyatkozás sémája – magyarázatot lásd fentebb a januárinál. – Forrás: wikipedia.org

2020. július 5.

A félárnyékos fogyatkozás kezdete: 05:07:23 óra:perc:másodperc (NYISZ).

A félárnyékos fogyatkozás legnagyobb fázisa (amikor a Hold a legmélyebben merül a félárnyékba, és a legjobban elhalványul): 06:30:00 (NYISZ).

A félárnyékos fogyatkozás vége: 07:52:23 (NYISZ).

A félárnyékos fogyatkozás teljes időtartama: 2 óra 45 perc 00 másodperc.

Ez a félárnyékos fogyatkozás Európa nagy részéből, és Magyarországról sem látható. Nyugat-Európából egy része látszik. Megfigyelhető az Antarktiszról, Dél- és Közép-Amerikából, valamint Észak-Amerika egyes részeiről (Alaszkából és Kanada legészakabbi részeiből nem).

VCSE - A júliusi fogyatkozás láthatósági térképe - magyarázatot lásd a januárinál. - Forrás: wikipedia.org
VCSE – A júliusi fogyatkozás láthatósági térképe – magyarázatot lásd a januárinál. – Forrás: wikipedia.org

 

VCSE – A júliusi fogyatkozás sémája – magyarázatot lásd a januári jelenségnél. – Forrás: wikipedia.org

2020. november 30.

A félárnyékos fogyatkozás kezdete: 08:32:21 óra:perc:másodperc (KöZEI).

A félárnyékos fogyatkozás legnagyobb fázisa (amikor a Hold a legmélyebben merül a félárnyékba, és a legjobban elhalványul): 10:42:49 (KöZEI).

A félárnyékos fogyatkozás vége: 12:53:20 (KöZEI).

A félárnyékos fogyatkozás teljes időtartama: 4 óra 20 perc 59 másodperc.

Ez a félárnyékos fogyatkozás Európából, így Magyarországról sem látható (kivéve Skandinávia középső és északi részeit, Skóciát és Írországot, ahonnan egy része látszik). Legjobban Észak-Amerikából figyelhető meg. A fogyatkozás részleges félárnyékos fogyatkozás.

A fogyatkozás részleges félárnyékos fogyatkozás.

Legközelebb teljes félárnyékos fogyatkozást – amikor a Hold teljesen belemerül a félárnyékba, de nem érinti a teljes árnyékot – 2053-ban lehet látni, de nem Magyarországról, hanem Nyugat-Európából.

VCSE - A novemberi jelenség láthatósági térképe - magyarázatot lásd a januárinál. Forrás: wikipedia.org
VCSE – A novemberi jelenség láthatósági térképe – magyarázatot lásd a januárinál. – Forrás: wikipedia.org

 

VCSE – A novemberi jelenség sémája – magyarázatot lásd a januári fogyatkozásnál. – Forrás: wikipedia.org

Teljes holdfogyatkozáskor vagy teljesen eltűnik a telehold az égről pár órára, vagy vörösre színeződik a légkörünk állapotától függően; mindkét esetben óriási fénycsökkenés tapasztalható az éjszaka folyamán. Kezdetben a Hold még árnyékot is vet, a fogyatkozás alatt meg zseblámpát kell használni; aztán visszanyeri fényét a Hold és újra árnyékot vet.

Teljes holdfogyatkozás idején a Hold minden nappali oldalán lévő pontjáról teljes napfogyatkozást lehet látni, amit ott a Föld okoz: a Hold elől eltakarja a napfényt (legfeljebb a nagyon tiszta légkörünk fénytörés révén juttathat be néha oda napfényt, ami vörösre színezi ilyenkor a Holdat).

Félárnyékos fogyatkozás során a Hold kikerüli a Föld teljes árnyékát, csak a félárnyékba lép be, oda, ahonnét a Holdról nézve a Föld nem a teljes napkorongot, hanem annak csak egy részét takarja ki: a Holdról ilyenkor részleges napfogyatkozást lehet látni.

A fenti videón egy animáció látható arról, hogyan fog lezajlani a félárnyékos holdfogyatkozás – természetesen élőben kell megnézni!

Félárnyékos holdfogyatkozás során a telehold megőrzi szép kerek alakját, de jelentősen el tud halványulni. A félárnyék rendkívül nehezen észlelhető és nagyon elmosódott is, csak kevesen tudják vizuálisan vagy akár fotografikusan látni. A Hold fényességének csökkenését azonban észre lehet venni szabad szemmel is. A félárnyékos fogyatkozások ezért nem annyira látványosak, mint a részleges vagy teljes holdfogyatkozások, de érdekes események.

VCSE – Landy-Gyebnár Mónika felvétele a 2016. szeptember 16-i félárnyékos holdfogyatkozásról. A baloldali kép a fogyatkozás legnagyobb fázisa idején készült: látható, hogy csak apró elsötétülés figyelhető meg a Hold egészen pici (a képen bal felső) részén. A jobboldali kép jóval a fogyatkozás befejeződése után, ugyanazon az éjszakán készült: a Hold visszanyerte teljes fényét.

A legutóbbi, Magyarországról látható félárnyékos holdfogyatkozás 2016. szeptember 16-án volt, a következő pedig 2017. február 10/11-én lesz, az éjfél körüli órákban, így Magyarországról megfigyelhető (és Európából is).

A fogyatkozás adatai:

A félárnyékos fogyatkozás kezdődik: 2017. február 10-én 23:34:16 óra:perc:másodperckor

A legnagyobb fogyatkozás időpontja: 2017. február 11. 01:45:43

A félárnyékos fogyatkozás vége: 2017. február 11. 03:53:26

A félárnyékba belépést szinte soha senki nem észleli; első jelei kb. 20 perccel a fogyatkozás kezdete után, tehát olyan 23:54 körül kezdenek megjelenni: a holdkoronggal szemben állva, annak baloldali része kezd elszürkülni, kevésbé fényes lesz.

A félárnyékos fogyatkozás hajnali háromnegyed kettő körül lesz a legerősebb, ekkor látszik a Hold a leghalványabbnak. A Hold kb. 4%-a azonban bele sem merül a félárnyékba, azt a Nap teljes korongja sütni fogja, így a Holdon megfigyelhető lesz, hogy vele szemben állva az alsó részén egy apró sarlócska rész – a holdkorong kb. 4%-a, alig-alig észrevehető része – fényesebb, a többi halványabb.

Kb. negyed kettőtől negyed háromig lesz igazán látványos a Hold fényének csökkenése. Maga a félárnyékos fogyatkozás egy egyre fényesedő Holddal hajnali 3:53-kor ér véget, így a jelenség teljes hossza 4 óra 19 perc 10 másodperc. A Holdat a félárnyék vele szemben állva a jobboldali felső-középső oldalán hagyja el. A mostani jelenség nagyobb fogyatkozást jelent, mint a tavaly szeptemberi volt, ezért a Hold jobban elhalványodik, mint a legutóbbi hasonló jelenségnél. (Akkor a Hold egytizede maradt ki a félárnyékból, most, mint írtuk, csak 4%-a.)

Az időpontok téli időszámítás szerint vannak megadva fentebb.

Az esetleges szabadszemes, binokuláris, távcsöves, vizuális vagy fotós megfigyelést várjuk a levlistánkra.

Ezen a linken is van egy animáció, ami bemutatja, hogy a Föld félárnyéka (penumbra) és árnyéka (umbra) hogyan halad át a Holdon. Az animáción az időadatok nem téli időszámítás szerint, hanem UT-ben vannak, ez egy órával kevesebb, mint amit fentebb írtunk.

Jó megfigyelést és derült eget kívánok!

VCSE - Félárnyékos holdfogyatkozás - Fábián Kálmán
VCSE – Félárnyékos holdfogyatkozás – Fábián Kálmán

2016. szeptember 16-én kora este, holdkelte után félárnyékos holdfogyatkozásnak lehetett tanúja néhány nagyon szerencsés. Legtöbbünknek a felhő, vagy éppen eső megakadályozta a jelenség megfigyelését. A jelenség előrejelzéseit itt lehetett megtalálni, eszerint 18:54:50 NYISZ-kor (nyári időszámítás) kezdődött, 20:54:16 NYISZ-kor volt a legnagyobb a fogyatkozás, egyben leglátványosabb a jelenség, és 22:53:57 NYISZ-kor ért véget. Igazán jól az elsötétülést csak a Hold egy kisebb részén, a Hold szélén lehetett látni, szabad szemmel csak mintegy egy órán át volt feltűnő.

Tagtársaink közül vizuálisan Ágoston Zsolt látta a jelenséget Zalaegerszegről. Holdkelte után, sőt, még nyolc óra körül sem látott semmi fényességváltozást, vagy hogy a Hold a szokottnál halványabb lett volna. Negyed kilenc körül kezdett erősen felhősödni, akkor úgy látta már, hogy a Hold “bal felső” területe mintha sötétebb lenne a “jobb alsó” térséghez képest (ez északot, illetve delet jelent), utána nemsokkal teljesen beborult az ég, és emiatt a megfigyelést meg kellett szakítani. Jandó Dániel Egervárról próbálkozott, de amint kissé elsötétült a Hold, be is felhősödött.

Fábián Kálmán fotografikusan észlelte a jelenséget. Canon EOS 700D fényképezőgéppel négy percenként készített egy felvételt (egyszer azonban 5, másszor pedig 3 perc telt el két kép között), és ezeket másolta össze a fentebb bemutatott montázsra (összegképre). ISO 800-as érzékenységet és 1/15 sec záridőt alkalmazott az első képre, a 2-5. képre 1/80 sec-et, a 6-12-ikre 1/640-et, az utolsó hat képre pedig 1/1000 sec-et. Az első képekre a záridő nagyon nagy volt, ezek így sajnos beégtek, csak később sikerült eltalálni a jó expozíciós időt. A képek 19:23 – 20:33 UT közöttiek. A nem beégett, vagyis későbbi képeken jól látszik, hogy a Hold bal felső (északra látszó) része sötétebb, mint a másik oldala. Ahol sötétebb, onnét a Holdról nézve részleges napfogyatkozást okoz a Föld. 20:54-kor, vagyis pont a maximális fázis idején, Kálmán kaposvári észlelőhelyéről is befelhősödött az ég. Schmall Rafael fotografikus kísérleteit a jelenség megörökítésére szintén megzavarta a felhőzet.

schmall
Schmall Rafael – félárnyékos holdfogyatkozás 2016. szept. 16. – VCSE

Csizmadia Ákos vizuálisan észlelte a jelenséget, az alábbi beszámolót küldte:

“Félárnyékos holdfogyatkozás megfigyelése
2016. szeptember 16., Helyszín: Göd
Műszer: szabad szemmel és 8×42 B

19:55-kor tekintettem fel először az égre. A gyorsan vonuló felhők között felbukkanó Holdon egyértelműen látszott, hogy a “bal felső sarkja”, azaz az északnyugati része fátyolosan sötétebb, mint a többi. Az előrejelzett maximum környékén Gödön teljesen kitisztult a keleti és a déli égbolt, így tisztán lehetett észlelni a Holdat. 20:54-kor valamivel több mint a korong felén határozottan észlelhető volt a fedés. A kontraszthoz hozzájárult az is, hogy a sötétedés az amúgy is szürkébb tengerborította részeket érintette, a kráteresebb részek, élükön a Tychoval és a belőle kiinduló sugárvonalakkal, teleholdi időszakhoz méltóan ragyogtak.

A szabadszemes észleléseket binokuláris megfigyeléssel egészítettem ki. 8×42 B-ben sötét derengésként volt észlelhető a fedés, ugyanazokon a területeken, mint ahogy szabad szemmel is látszódott. Sem szabad szemmel, sem a kis távcsőben nem volt észlelhető markáns határvonal a sötét és a világos területek között, inkább egy gyors, rövid szakaszon tartó, de folyamatos átmenetet láttam.

21:11 után észleltem még folyamatosan tíz percig, szabad szemmel és binokulárral felváltva. A sötétedés határozottan és gyorsan szorult vissza, az észlelés végén valamivel több mint a holdkorong negyedén vettem már csak észre a jelenséget.

Az a két nem amatőrcsillagász, akinek mutattam a jelenség alatt a Holdat, nem vette észre a sötétedést; mint szép teleholdra tekintettek fel kísérőnkre. Miután elmondtam, mit és hol lehet látni a korongon, ők is észrevették a sötétedést.”

Kár, hogy a rossz időjárás sokakat akadályozott  a megfigyelésben.