VCSE - A Jupiter felvétele - Fridrich János
VCSE – A Jupiter (2020. augusztus 21.) – Fridrich János

 

VCSE - A Jupiter különböző arcai - Fotók: Fridrich János
VCSE – A Jupiter különböző arcai – Fotók: Fridrich János

A felső kép 2020. augusztus 21-én készült Bobáról vezetés nélküli 200/1000-es Newtonnal, EQ-5 GoTo mechanikán, egy 2x-es Barlow-lencse alkalmazásával. 6×1,5 perces videóból (gain: 70). A többi kép 2020. június 16. – augusztus 13. között készült a képek alatt megjelölt napokon, ugyancsak Bobáról, ugyanazzal a felszereléssel, de képenként 5×1,5 perces videókból és 90-szeres gain (erősítés) mellett és 3x-os Barlow-lencsével. A rögzítéshez és a képfeldolgozáshoz Autostakkert, Registax, Winjupos, PSexpress programokat használtam. Mindegyik kép és videó  egy ASI120MC-S kamerával lett felvéve.

A légköri nyugodtság nagyon sokat változott éjszakáról-éjszakára, így egyik képen több, másikon kevesebb részlet látszik, illetve a képek élessége (elmosódottsága) is az aktuális nyugodtságtól függ. A Nagy Vörös Fölt többször is felém fordult. Meg lehet figyelni, hogy alakja és főleg a körötte lévő felhőrendszer éjszakáról éjszakára kissé másképp néz ki, másképp örvénylenek körülötte a Jupiter felhőalakzatai.

VCSE - A Varázsló-köd és az NGC 7380 nyilthalmaz(+köd) - Fotó: Fridrich János
VCSE – A Varázsló-köd és az NGC 7380 nyílthalmaz (+köd) – Fotó: Fridrich János

Kép készítésének dátuma: 2020. augusztus 20-21.

Kép készítésének helye: Boba

Expozíciós idő: 55×120 sec + 25×150 sec

Érzékenység: ISO 3200

Képfeldolgozás: Deep Sky Stackerrel és PS-sel

Távcső és mechanika: 200/1000-es Newton, EQ-5 GoTo-s mechanikán.

Fényképezőgép: Canon EOS 4000Da, átalakított

Vezetés: Lacerta MGEN

Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F5/6

Az NGC 7380 beceneve: Varázsló-köd. Az objektumot részletesen bemutattuk itt. Ugyancsak közöltünk róla képet itt. Érdemes a különböző távcsövekkel, fényképezőgépekkel és expozíciós időkkel készült képeket összehasonlítani. A Varázsló-köd vizuálisan is látható, amelyről itt számolt be szerzőnk.

VCSE - A Vénusz (balra lenn a fényes objektum) és a Fiastyúk (a szekér alakú csillagcsoport középtől jobbra és felfelé) szörös megközelítése 2020. április 2-án este - Fridrich János
VCSE – A Vénusz (balra lenn a fényes objektum) és a Fiastyúk (a szekér alakú csillagcsoport középtől jobbra és felfelé) szoros megközelítése 2020. április 2-án este – Fridrich János

2020. április 3-án a Vénusz és a Fiastyúk (M45) nagyon szoros együttállást mutattak, vagyis egymás közelében látszottak az égen. Ilyesmire kb. nyolcévente kerül sor. A legszorosabb látszó égi kölcsönös megközelítést megelőzően egy nappal próbálkoztam a jelenség megörökítésével.

Egy Canon EOS 4000Da átalakított fényképezőgépet használtam (50-250 mm-es zoom-objektívvel), amit EQ-5 GoTo állványra rögzítettem. Az expozíciós idő 30 sec volt ISO 100-on, és hat darab ilyen képet adtam össze a végeredményhez. DSS programmal illesztettem össze őket, és bizony nagyon meg kellett harcolnom a Photoshop Express programmal, hogy a Vénusz körüli csillogást megpróbáljam elhalványítani. A kép mutatja, mennyire sikerült.

Egy kép a C/2020 A2 (Iwamoto) üstökösről fentebb, és az üstökös mozgása animált gifen lejjebb:

VCSE - C/2020 A2 (Iwamoto) Fridrich János egyik képén. Az üstökös mozgását lejjebb az animáció mutatja - Fridrich János képe
VCSE – C/2020 A2 (Iwamoto) Fridrich János egyik képén. Az üstökös mozgását lejjebb az animáció mutatja – Fridrich János képe
VCSE - A nagyon halvány, diffúz üstökös mozgása jól látható a képsorozaton: a kép közepétől balra és felfelé mozog. - Fridrich János
VCSE – A nagyon halvány, diffúz üstökös mozgása jól látható a képsorozaton: a diffúz és nagyon halvány kométa a kép közepétől balra és felfelé mozog. – Fridrich János

Még 2020. február 29-én csináltam egy kisebb sorozatot C/2020 A2 (Iwamoto) üstökösről. Az idő tájt próbáltam ki a nemrég beszerzett Lacerta MGen vezetőkamerát. Az üstökös akkor kb. 12-13 magnitúdó fényességű volt. E sorok írásakor, 2020 áprilisában a Szekeres csillagképben jár és olyan 19-20 magnitúdós. Az üstököst 2020. január 8-án fedezték fel 12 magnitúdó körüli fényességnél. Retrográd pályán mozog a Naprendszerben (inklinációja 121 fok), excentricitása nagy (0,999-nél is nagyobb), keringésideje 1106 év körüli lehet.

Készítés időpontja és helye: 2020. február 29., Boba.
Műszer: 200/1000 Newton-távcső (SkyWatcher gyártmány).
Állvány: EQ-5, GoTo-funkcióval.
Kamera: átalakítatlan Canon EOS 1300D.
Expozíciós idő: 35 db 1 perces fotó.

A képeket külön-külön Photoshop Express programmal javítottam, majd on-line elérhető szolgáltatással animált gif formátumba szerkesztettem.