Fridrich János - NGC 2903 - VCSE

Fridrich János képe: az NGC 2903 extragalaxis fotója. A képen észak felfelé, kelet balra van. – VCSE

Kép készítésének dátuma: 2019. február 7.: 28 db, 2021. március 9.: 34 db
Kép készítésének helye: Ság-hegy, Boba
Expozíciós idő: 28×60 sec, 34×180 sec
Érzékenység: ISO3200, ISO1600
Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop
Távcső és mechanika: 200/1000 Newton
Mechanika: EQ-5 GoTo
Kamera vagy detektor: Canon EOS 1300D, Canon EOS 4000Da
Vezetés: Nem volt, Lacerta MGEN
Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F5

Az oldal főszerkesztőjének (Csizmadia Szilárd) kiegészítései a képhez:

Az NGC 2903 egy úgynevezett izolált horgas spirálgalaxis.

Olvasd tovább

Fridrich János - Messier 33 - VCSE

Fridrich János – Messier 33 (M33, Triangulum-galaxis) – VCSE

Egy vegyítést csináltam: a 2019-es vezetés nélküli, átalakítatlan fényképezővel készült képeket vegyítettem a 2020-as vezetett és átalakított géppel készült képekkel. Feldolgozás terén főleg a részletekre fektettem a hangsúlyt. Sajnos a mechanikám nem igazán képes a hosszú expozíciós idejű pontos vezetésre, így magasabb ISO értéken kellett a képek majd’ felét felvennem. Az elkészült kép manuális exponálás mellett is több mint 7 órányi össz-expó idővel rendelkezik, ez eddig a legmunkásabb és legtöbb odafigyelést igénylő objektumom.

Kép készítésének dátuma: 2019. október 28.: 71 db, 2020. szeptember 15. – október 15.: 182 db
Kép készítésének helye: Ság-hegy
Expozíciós idő: 71×60 sec, 182×120-150 sec
Érzékenység: átlagosan ISO 3200
Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop
Távcső és mechanika: 200/1000 Newton
Mechanika: EQ-5 GoTo
Kamera vagy detektor: Canon EOS 1300D, Canon EOS 4000D
Vezetés: Lacerta MGEN
Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/5

NGC 253 - Fridrich János - VCSE

NGC 253 – Fridrich János – VCSE

Kép készítésének dátuma: 2020. november 6-7.
Kép készítésének helye: Boba
Expozíciós idő: 66×180 sec
Érzékenység: ISO 1600
Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop
Távcső: 200/1000 Newton
Mechanika: EQ-5 GoTo
Kamera: Canon EOS 4000Da (átalakított)
Vezetés: Lacerta MGEN
Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor f/5

Korábban még vezetés nélkül egy perces expozíciós időkkel is készítettem összesen két órányi felvételt, de valami fura oldalsó befénylés elrontotta a háttér egyenletességét. Idén ez a hiba már nem jelentkezett. A vezetésnek hála most hosszabb exponálás volt lehetséges, így magasabb lett a jel/zaj viszony is. Szerettem volna még folytatni, de az idő nem volt kegyes hozzám. Az objektum az Égi Egyenlítőtől délre helyezkedik el, a Szobrász (Sculptor) csillagképben, és az NGC 253 sorszámot kapta. A Sculptor-galaxishalmaz egyik legfényesebb tagja a maga 7,3 magnitúdós összfényességével. Sokszor emlegetik “Ezüstdollár-galaxis” néven is. Tőlünk kb. 11,5 millió fényévre van, és kicsivel nagyobb a valódi mérete, mint a Tejútrendszerünk harmada.

Olvasd tovább

VCSE - A Mars bolygó - Kép: Fridrich János
VCSE – A Mars bolygó 2020. augusztus 19-én – Kép: Fridrich János

Szokott Ság-hegyi észlelőhelyemről készült a fenti Mars-kép 5×1,5 perces videóból. ASI120 MC-S bolygókamera (gain = 50) volt 200/1000-es távcsövemre feltéve, és két darab, egyenként 2x-es Barlow-lencsét is használtam a bolygó felnagyításához. A képfeldolgozáshoz Autostakkert és Photoshop programokat használtam.

VCSE - A Mars bolygó (balra) és a Hold (jobbra) - Kép: Fridrich János
VCSE – A Mars bolygó (balra) és a Hold (jobbra) szoros együttállása 2020. szeptember 6-án – Kép: Fridrich János

Kis idővel később, 2020. szeptember 6-án a Mars és a Hold szoros együttállását figyeltem meg. A képeket a nappali égen(!), 7:35-8:15 között készítettem, egy jobban sikerült darabot mutatok itt be. 1200 képkockát rögzítettem a Ság-hegyről a legkisebb erősítéssel (gainnel) a 200/1000-es Newtonomra feltett ASI 120 MC-S kamerával. A képfeldolgozáshoz itt is Autostakkertet használtam.

VCSE - A Messier 74 extragalaxis - Fotó_ Fridrich János
VCSE – A Messier 74 extragalaxis – Fotó: Fridrich János

2020. augusztus-szeptember hónapok folyamán készítettem a fenti képet a Messier 74 (M74, NGC 628, nem hivatalos becenevén: Fantom-galaxis) extragalaxisról. A kép készítésének helye a Ság-hegy, illetve Boba, az expozíciós idő 120 x 180 másodperc volt. A felvétel 200/1000-es Newton-távcsővel (EQ-5 GoTo), Canon 4000Da átalakított fényképezőgéppel, ISO 3200 érzékenységgel készült. A fényútban egy SkyWatcher gyártmányú F5/6 jelzésű kómakorrektor volt. (Vezetés: Lacerta MGEN-nel.) A képfeldolgozáshoz Deep Sky Stackert és Photoshopot használtam.

A Halak csillagképben fekvő M74 spirálgalaxis kb. 32 millió fényévre van a Földtől. Ebben a galaxisban több szupernóvát is felfedeztek már, közülük az egyiket, az SN 2002ap jelűt – amit hipernóvának osztályoztak egészen pontosan – magyar csillagászok is tanulmányozták, szakcikkük ingyenesen itt érhető el. Az ő méréseik szerint e hipernóva, így az M74 távolsága 6,7 megaparszek = 22 millió fényév, de óriási, 15 millió fényéves hibahatárral. Ennek oka megállapításaik szerint az, hogy a hipernóva színképe rendkívül bonyolult, nehezen értelmezhető, ráadásul a hipernóvákra nem teljesen ismert, hogy táguló gázfelhőjük mennyire átlátszó vagy átlátszatlan. Annak idején az SN 2002ap feltűnése nagyon nagy figyelmet vonzott, mert a mai napig is egyike a 10 millió parszeken belül feltárt kevéske hipernóvának (a hipernóvűk másik neve: Ic típusú szupernóvának).

Két további M74-beli szupernóva volt az SN 2003gd (II-P típusú) és az SN 2013ej (szintén II-P típusú) jelűek. Az előbbi tanulmányozása 31 ± 9 millió fényéves távolságot, az utóbbi 30 ± 6 millió fényéves távolságot ad. E közeli galaxis távolságát a szupernóvákkal csak ilyen pontosságig ismerjük – ha feltűnt volna benne egy Ia típusú, sokkal pontosabb adathoz juthatnánk. Mindenesetre e két utóbbi szupernóvával utólag javítható lenne a hipernóvákkal történő távolsgmérési eljárások javítása.

Az M74 a legjobb példák egyike a tökéletes spirálgalaxisokra. Csillagainak számát 100 milliárdra becsülik.

Fantom-galaxis nevét valószínűleg nehéz vizuális megfigyelhetősége okán kapta. Hiába 10 magnitúdós az összfényessége, 10 ívperces – egyharmad teleholdnyi! – látszó átmérője miatt fénye hatalmas területen oszlik el, ezért felületi fényessége alacsony. Emiatt még 13 cm-es távcsőben, jó égen is csak alig válik el az égi háttértől, és nagyon halvány derengésnek tűnik. Ez az egyik legnehezebben megfigyelhető Messier-objektum. Fényszennyezett égen, kis és közepes amatőr távcsövekkel nem látható. Még jó égen is sokat segít, ha elfordított látással figyeljük meg vizuálisan. Viszont nagy mérete miatt remek amatőr asztrofotós célpont.

Az M74 galaxiscsoport magából az M74-ből, és további, kb. 5-7  galaxisból áll, pl. az NGC 660-ból.

Az M74-et kiterjedten vizsgálták űrtávcsövekkel is. A Spitzer Infravörös Űrtávcsővel policiklikus aromás szénhidrogéneket fedeztek fel csillagkeletkezési területeiben, és a csillagközi por infravörös sugárzását is megfigyelték.

Az M74-nek is van központi fekete lyuka a galaxis magjában, amit 2005-ben találtak meg a Chandra röntgenműhold segítségével. Érdekesség, hogy míg sok galaxisban nagyon nagy tömegű (több millió vagy több milliárd naptömegű) fekete lyuk a centrális objektum, addig az M74-ben egy mindössze tízezer naptömegnyire becsült, ún. közepes tömegű fekete lyuk található csak a galaxis közepén. Emiatt nem a szokásos úton alakulhatott ki (sok szupernóva fekete lyuka egyesült és azok hatalmas mennyiségű anyagot “megettek” a galaxis közepén), hanem talán több kisebb, csillagtömegű fekete lyuk összeolvadásából keletkezett. Az ilyen “közepes tömegű fekete lyukakból” keveset ismerünk és szokatlannak számítanak.

Az M74-et Piere Méchain fedezte fel 1780-ban, felfedezését közölte Messier-vel, aki bevette a katalógusába.

Kép: Fridrich János, szöveg: Csizmadia Szilárd