A New General Catalogue (NGC) és az Index Catalogue (IC) az amatőrcsillagászok és a hivatásos csillagászok által általánosan használt mélyég-objektum katalógusok. Készítésük körülményeiről és szerzőjükről, J. L. E. Dryeyerről itt közöltünk egy összeállítást. A Saguaro Astronomy Club (SAC) is összeállított egy mély-ég katalógust, aminek a szerző által magyarított változata

innen letölthető

Excel-formátumban. Az eredeti NGC-ben és IC-ben szöveges kódok írták le az objektum látványát, ezt mellőztem. Az eredeti, angol nyelvű SAC-katalógus és magyarázata letölthető. Ezek nemcsak az NGC-t és az IC-t tartalmazzák, hanem más, újabb keletű katalógusok adatait is. Mély-ég-észlelések tervezéséhez ezek a katalógusok igen sokat segítenek. A magyar változat magyarázata:

A katalógusban az objektum nevét, esetleges egyéb ismertebb nevét, típusát, koordinátáit (rektaszcenzió és deklináció 2000-es epochára), becsült vizuális fényességét magnitúdóban, maximális és minimális méretét, valamint elnyúlt objektumok esetében az elnyúltság hosszabbik tengelyének pozíciószögét (PA) találjuk meg, továbbá azt, melyik csillagképben látszik az objektum (2000-es csillagképhatárok esetén).

A típusok magyarázatai:

1STAR: egy darab csillag. Nem mély-ég-objektum, de valamikor, egy régi távcsővel mély-égnek nézték tévesen, ezért mély-ég nevet kapott. Az 1-es helyén állhat 2, 3, 4, sőt akár 8 is, ez a tévesen mély-égnek nézett objektumban lévő csillagok számát adja meg. Összesen 286 (!) ilyen mély-ég elnevezés van, a legmegdöbbentőbb közülük az NGC 6892 esete, amit ráadásul IC 1312 néven is katalogizáltak, tehát NGC és IC száma is van, miközben csak négy csillag látszik véletlenül közel egymáshoz a Nyíl (Sagitta) csillagképben.

AST: aszterizmus (102 db).

DF: diffúz köd (241 db).

GH: gömbhalmaz (136 db).

GX: extragalaxis (6698 db).

GX/DF: közeli extragalxisban lévő HII-régió, diffúz köd (pl. az M31-ben, M33-ban stb. láthatunk ilyeneket – 25 db).

GX/GH: közeli extragalaxisbeli gömbhalmaz (1 db).

GXH: galaxishalmaz (21 db).

LMC/DF: a Nagy Magellán-Felhő diffúzködei (14 db).

LMC/GH: a Nagy Magellán-Felhő gömbhalmazai (35 db).

LMC/N+D: a Nagy Magellán-Felhő nyílthalmazai ködösséggel (99 db).

LMC/NY: a Nagy Magellán-Felhő nyílthalmazai köd nélkül (166 db).

A Kis Magellán-Felhőre nézve az SMC jelölést használjuk. A katalógus 35 db Kis Magellán-Felhőbeli objektumot sorol fel (ködöket és csillaghalmazokat).

NL: nemlétező mély-egek, csak tévesen kerültek be katalógusokba (86 db).

NY: nyílthalmazok (1085 db).

NY+DF: nyílthalmaz diffúz köddel (33 db).

PL: planetáris köd (743 db).

QSO: kvazárok (5 db).

SK: sötétködök (205 db).

SNR: szupernóva-maradvány (15 db).

A megadott darabszámok csak közelítőek.

Az NGC 206 speciális jelöléssel: G/N+D szerepel, ez egy extragalaxisban (az M31-ben) lévő, fényes csillagokból álló nyílthalmazt és a benne lévő diffúzködöt jelenti.

A SAC fényesség- és méretadatai: ahol 99,9 magnitúdó szerepel a táblázatban a fényességnél, az csak annyit jelent, hogy nem érhető el vizuális fényességadat, és így kell értelmezni az ilyen számadatokat. A méreteknél az s ívmásodpercet, az m ívpercet szeretne jelenteni. A PA értékek északról kelet felé mérve – az égen! – megmutatják fokokban mérve, hogy az objektum merrefelé elnyúlt. (PA: position angle, pozíciószög.)

Lehetséges, hogy szükséges hangsúlyozni: nem ennyi mély-ég objektum van az égbolton, amennyi ezekben a SAC-katalógusokban szerepel, hanem sokszorosan több! Ez csak egy válogatás a relatíve fényesebbekből amatőrök számára.