A fenti képen a 2020. június 21-i gyűrűs napfogyatkozás látható, ahogyan az a Nemzetközi Űrállomásról látszódott (International Space Station, ISS; a nap csillagászati képe volt 2020. június 27-én). A napfogyatkozásoknak ez a fajtája akkor jön létre, amikor a Hold úgy kerül a Nap és a Föld közé, hogy a Hold a Föld körüli pályájának tőlünk távolabbi szegletében jár, így valamivel kisebbnek látszódik, mint amikor közelebb van hozzánk. Olvasd tovább
Az APOD weboldalán egy animáció látható a Nemzetközi Űrállomásról ( (angolul: International Space Station, rövidítve: ISS, orosz rövidítése latin betűs fonetikus átírással: MKSZ) .
Az űrállomás első modulját, a Zarját 1998. november 20-án indították Bajkonurból. Ezt követően, kisebb-nagyobb szünetekkel évente újabb modulokkal növekedett az űrállomás. Ezt a folyamatot lehet a fenti animáción nyomon követni. Az űrállomás a nemzetközi tudományos és műszaki együttműködés és fejlesztés eredménye.
Az űrállomás körülbelül 360 km magasságban, alacsony Föld körüli pályán kering. Emiatt folyamatosan érintkezik a légkör legfelső rétegével, ami lefékezi az űrállomást. A fékezés hatására az űrállomás veszít a magasságából és a Föld fele süllyed. Ezt a süllyedést állandóan korrigálni kell, amit jelenleg vagy a a Zvezda modul két főhajtóművével, vagy az űrállomáshoz kapcsolt teherszállító űrhajók hajtóművével oldják meg. A pályakorrekció lényege, hogy az űrállomást a haladási irányába felgyorsítják, így eltávolodik a felszíntől.
Tervek között szerepel, hogy a pályamódosításokat ion hajtómű segítségével oldanák meg, amihez a hajtóanyag az oxigén előállítása során (vízbontás) melléktermékként keletkező hidrogén lenne. A keletkező hidrogént jelenleg kiengedik a világűrbe.
A továbbiakban két “élő képet” lehet látni az űrállomásról. Az élő kép időnként technikai okokból (kommunikációs szünet, kamera váltás, stb megszakad. Ilyenkor egy “várakozó” kép látható. Ha a képernyő sötét, akkor az űrállomás a Föld sötétbe burkolózó féltekéjén jár. (A komplexum 90 percenként hajt végre egy keringést, így nem kell sokat várni, hogy a bolygó ismét a szemünk elé kerüljön.)
Az APOD mai felvétele a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kupola moduljának belsejét ábrázolja.
A modult az Európai Űrügynökség építette meg az Alenia Spazio céggel Olaszországban. 2010 februárjában vitte fel az űrállomásra az Endeavour űrrepülőgép az STS–130 küldetés során, ahol a Node-3 modulra csatolták. Olvasd tovább
A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást (ISS). Öt nappal ezelőtt indult az ISS-hez, hatfőnyi legénységgel, és a Leonardo nevű modullal, amit majd beépítenek az ISS-be.
A mostani kép három nappal ezelőtt készült, a kép felső részén a Föld tengerei és felhői, középen az űrsikló a robotkarjaival, alul a Japán által szállított Kibo kísérleti modul látszik. A jövő héten a Discovery (a név jelentése: Felfedező) legénysége véglegesen rögzíti a Leonardot az ISS-hez, a javításokat végeznek az űrállomáson, majd 38 korábbi űrrepülése után végleg visszatér a Földre a Discovery és nyugalomba vonul: többet nem indul útra.
