Emlékszünk Pandóra szelencéjének történetére? Bár Pandóra neve azt jelenti, “minden ajándék”, mégis rossz emlékünk lehet róla. Bár megtiltották neki, hogy akárcsak a közelébe menjen, őt annyira furdalta a kíváncsiság, mi lehet benne, hogy kinyitott egy szelencét (kicsi dobozkát; más forrásokban hombárt), amiből kiszabadult a Betegség, a Bánat, a Szegénység, a Bűn, az Öregség – mire Pandóra megijedt, lecsapta a fedelet, így csak a Remény maradt a szelencében.

VCSE - Pandora halmaza, vagyis az Abell 2744 jelű galaxishalmaz a James Webb Űrtávcső felvételén. A képskálát a jobboldali vízszintes szakasz adja meg (40 ívmásodperc, a az átlagos telehold látszó méretének negyvenötöd része), Forrás: Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA), a baloldali nyílak az égi irányokat mutatják, míg a legalsó sorban a szűrők nevei vannak, és hogy melyik szűrőnek milyen színt adtak a hamisszínes kompozit kép elkészítéséhez. A szűről neveiben szereplő számokat százzal osztva a szűrő centrális hullámhosszát kapjuk mikrométerben, tehát pl. az F115W szűrő áteresztésének közepe 1,15 mikrométer található. https://esawebb.org/images/weic2220b/
VCSE – Pandóra halmaza, vagyis az Abell 2744 jelű galaxishalmaz a James Webb Űrtávcső felvételén. A képskálát a jobboldali vízszintes szakasz adja meg (40 ívmásodperc, az átlagos telehold látszó méretének negyvenötöd része). A baloldali nyilak az égi irányokat mutatják, míg a legalsó sorban a szűrők nevei vannak, és hogy melyik szűrőnek milyen színt adtak a hamisszínes kompozit kép elkészítéséhez. A szűrők neveiben szereplő számokat százzal osztva a szűrő centrális hullámhosszát kapjuk mikrométerben, tehát pl. az F115W szűrő áteresztésének közepe 1,15 mikrométeren található. – Forrás: Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) https://esawebb.org/images/weic2220b/

Olvasd tovább

A James Webb Űrtávcső (James Webb Space Telescope, JWST) egyik első képe a Vitorla (Vela) csillagképben lévő Déli Gyűrűs-ködről készült (NGC 3132, ami a -40 fokos deklináción látszik, Magyarországról nézve sosem emelkedik kb. 3 foknál magasabbra a horizont fölé; nem keverendő össze a Gyűrűs-köddel, az M57-tel, ami a Lyra csillagképben tőlünk nézve az év nagyobb részében jól megfigyelhető).

Érdemes a képre klikkelve belenagyítania képbe és galaxisokat keresni rajta. A balra felül lévő hosszú, elnyúlt egyenes szakasz fényvonala egy éléről látszó spirálgalaxis, nem a köd része. Balra a JWST közeli infravörös kamerájának (NIRCam), jobbra a közép-infravörös (MIRI) hamisszínes képe. Forrás: NASA, ESA, CSA és STScI
Érdemes a képre klikkelve belenagyítani a képbe és galaxisokat keresni rajta. A balra felül lévő hosszú, elnyúlt egyenes szakasz fényvonala egy éléről látszó spirálgalaxis, nem a képen látható, nagyméretű planetáris köd része. Balra a JWST közeli infravörös kamerájának (NIRCam), jobbra a közép-infravörös (MIRI) hamisszínes képe. Forrás: NASA, ESA, CSA és STScI

A JWST mellékelt képe az NGC 3132 planetáris ködről a bal felső részen egy apró, elnyúlt kis szálszerű foltot mutat. Első pillantásra a ködösség részének is lehetne gondolni. Mintha csak egy egyenes vonalon szóródna a fény valamin. A valóságban ez egy eddig nem ismert, nem katalogizált galaxis…

Olvasd tovább

Amikor egy amatőrcsillagász egy új távcsövet vesz, és felállítja-összerakja, első feladata az lesz, hogy élesre állítsa a képet. Más szavakkal: megtalálja a fókuszt. Nincs ez másképp a James Webb Űrtávcső (JWST) esetében sem, a hivatásos csillagászok is fókuszt keresnek a műszerrel, miután a a napokban elérte helyét a távcső és a szükséges elemeket az előre tervezett módon kinyitották, helyükre tették az automata távvezérléssel.

A JWST fantáziarajza
A JWST fantáziarajza – Forrás: Science News

Olvasd tovább

L2
VCSE – Az L2 pont a Napot és a Földet összekötő egyenesen, a Földtől még másfél millió km-re kifelé a Naprendszerben található. Mindig a Nappal átellenes irányban helyezkedik el a Földről nézve. De miért oda kerül a JWST? Az angol égitestnevek magyarul: Sun: Nap, Earth: Föld, Moon: Hold. – Forrás: Wikipédia

2021. december 25-én csodás karácsonyi ajándékot kapott a csillagászközösség, hiszen 14 év csúszás után végre útjára indították a James Webb Űrtávcsövet (JWST). A JWST a Földtől 1,5 millió kilométerre, az úgynevezett L2 pontban fog keringeni a Nap körül. Pontosabban: az L2 pont körül.

Lagrange
VCSE – Két nagyobb tömegű égitest (pl. a sárga a Nap, a kék a Föld) körül a Lagrange-pontok elhelyezkedése és forgása a térben. Az öt Lagrange-pont egy síkban van a két égitest egymás körüli keringésének pályasíkjával. A forgás, keringés középpontja a nagyobb tömegű égitestben van ezen az ábrán. A görbült szintvonalak az erőtér erősségét ábrázolják. (Mivel a gravitációs potenciális energia negatív előjelű, a gravitációs erőtér vonzó jellegű, és ott erősebb, ahol mélyebbre megy az ábrán a szintvonalak serege!) – Forrás: Wikipédia

Olvasd tovább

Zalaegerszegről is sikerült megfigyelni a karácsonykor útnak indított, 11 milliárd dollárba kerülő James Webb Űrtávcsövet! A sikeres megfigyelés 2022. január 1-én este történt Mezei Balázs zalaegerszegi amatőrcsillagász által.

JWST Mezei
VCSE – A James Webb Űrtávcső azért látszik, mert a Nap fényét visszaveri. A távolban járó fénypontot Zalaegerszegről örökítette meg egy amatőrcsillagász, név szerint Mezei Balázs. A JWST fénypontját vékony piros körvonallal megjelöltük. – Kép: Mezei Balázs

Az öt képkockából álló animáció a JWST mozgását ábrázolja (videó fenn, készítette Mezei Balázs képeiből Román Dávid, hozzáadva a videó a cikkhez: 2022. jan. 5.).


Az öt képkockából álló animáció a JWST mozgását ábrázolja (videó fenn, készítette: Mezei Balázs).

A James Webb Űrtávcső (James Webb Space Telescope, JWST) a csillagászat egyik főműszere lesz az évtizedben. A narancssárga fénytől a közép-infravörösig fog észlelni. Az indítást követően a JWST égi koordinátákat óránkénti bontásban a NASA közzétette, ezek alapján az amatőrcsilagászok megkereshetik. December 31-én még nem jártunk sikerrel, amikor a VCSE Virtuális Szilveszterén a távvezérelt egyesületi csillagvizsgálóból kerestük (leszállt a köd, jöttek a felhők, és a tűzijátékok zavarták a megfigyelést). Az új év első estéjén azonban Mezei Balázs zalaegerszegi amatőrcsillagász saját távcsövével, otthonából megörökítette az űreszköz mozgását. A fenti kis videón a kép közepétől jobbra és lefelé gyorsan mozgó fénypont a James Webb űrtávcső, amit a kiadott koordináták és csillagtérkép használatával azonosított az észlelő. A képek készítésekor az Orion csillagképben járt az űrteleszkóp. Az azonosítást Mezei Balázstól függetlenül Dr. Csizmadia Szilárd csillagász, a DLR munkatársa is megerősítette (DLR: Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, Német Lég- és Űrkutatási Központ).

Frissítés 2022. jan. 5-én: Landy Gyebnár Mónika szívességéből a videóból az alábbi zoom és jelöléssel ellátott verzió is készült. A képre klikkelve az animáció elindul! Lásd lent:

A JWST égi koordinátáit bárki előrejelezheti magának itt: https://unistellaroptics.com/ephemeris/#

A felvételsorozat 5 db két perces kép összefűzésével készült.

Távcső: 250/960 newton+GPU korrektor. Kamera QHY163m, Baader L szűrő, gain 120, offset 150
Képfeldolgozás: (korrekciós képek: flat-dark-bias) Pixinsight-tal és Pi blink program.
Videó: PIPP.
Készítés helye: Zalaegerszeg
Dátum és időpont: 2022. január 1. 22:50:56-23:03:02 KöZEI (Közép-Európai Idő) között 5×120 sec. 

(Kép: Mezei Balázs, szöveg: Csizmadia Szilárd)