A mai képen a hozzávetőleg 14 fényév kiterjedésű, 400 fényévre lévő Rhó Ophiuchi csillag körüli ködkomplexum látszik az amerikai infravörös űrtávcső, a WISE műhold felvételén.

VCSE - Rhó Ophiuchi ködössége - WISE
VCSE – Rhó Ophiuchi ködössége – WISE

Nagyobbrészt hideg, molekuláris hidrogénből (H2) áll, és a környező fiatal csillagok felmelegítik a ködöt körülvevő port, ami infravörösben sugároz. A legfiatalabb csillagok a képen mindössze 300 ezer évesek. (A Nap jelenleg 4,6 milliárd éves.) A kép jobb alsó sarkában lévő vöröses köd a Szigma Scorpii csillagot veszi körül, amely annak a csillagnak a fényét veri vissza.

A TRACE műhold  szenzációs felbontású képeket készített 2010. közepéig központi csillagunkról, a Napunkról. A Nap ilyen felbontású tanulmányozása lényeges, mert – óriási távolságul miatt – egyetlen más csillag felszínét sem láthatjuk ilyen részletességgel, mint Napunkét.

VCSE - Napfolthurok - Mai kép
VCSE – Napfolthurok – Mai kép

A mellékelt képen a 2000. szeptemberében volt AR 9169 jelű napfoltcsoport látszik ultraibolya fényben (a sötétebb területek a Nap felszínén: még ezek is több ezer °C hőmérsékletűek a valóságban), és a belőle kiinduló mágneses erővonalak mentén rendeződött anyagvonalak, amelyek a végüknél akár több millió fok hőmérsékletűek is lehetnek. (E magas hőmérséklet okát csak sejtik ma még. Magyar kutatók e téren jelentős eredményeket értek el.)

Ezen a címen például a TRACE műhold Napról készített nagyon szép, látványos videóit nézhetjük meg: http://trace.lmsal.com/POD/TRACEpod.html#movielist .

A mai képen a Miranda nevű uránuszhold 20 km mélységűnek mért sziklafaljának képe: tízszer mélyebb, mint a Földön a Grand-kanyon. Mivel azonban a Miranda sokkal kisebb a Földnél, a gravitációs vonzása is sokkal kisebb: kb. 12 percig tartana leérni az aljára, ha valaki a tetejéről leugrik! Ha az illetőre egy légzsákot rákötöznének, akkor ezt a 20 km-es ugrást valószínűleg túl is élné.

VCSE - Mai kép - Miranda - Verona Rupes
VCSE – Mai kép – Miranda – Verona Rupes

A mellékelt képet 1986-ban készítette az egyetlen űrszonda, amelyik eddig az Uránuszt meglátogatta: a Voyager-2. A Miranda sziklafalának kialakulása egyelőre ismeretlen folyamat eredménye (vagy tektonikus eredetű, vagy becsapódás hozhatta létre).


 

A mai képen a Kepler által talált bolygójelölteket és csillagaikat mutatják be, ügyelve a méretarányra.

 

VCSE - Mai kép - A bolygójelöltek
VCSE – Mai kép – A bolygójelöltek

 

Magam részéről azt gondolom, hogy ezeknek a bolygójelölteknek nem mindegyike bolygó, és szigorúan szakmailag szemlélve a dolgokat, nem is bizonyították be, hogy ezek bolygók. Nagy többsége valószínűleg az, de bizonyosan nem mind.

A mai képen a Mars látható, a kép közepén a Naprendszer leghosszabb, legnagyobb kanyonjával, a Valles Marineris-szel (Mariner-árok magyarul, a Mariner egy űrszonda-család volt, az elnevezés a Mariner-9 Mars-szonda emlékét örökíti meg).

VCSE - Mai kép - Valles Marineris
VCSE – Mai kép – Valles Marineris

A képet az 1970-es években a Viking űrszondák keringőegységeinek több, mint száz képének mozaikolásával kapták. A kanyon 3000 km hosszú, 600 km széles és 8 km mély. Összehasonlításképpen: a Föld legnagyobb kanyonja, a Grand-kanyon 800 km hosszú, 30 km széles és csak 1,8 km mély. A Valles Marineris eredete a homályba vész, a találgatások szerint talán a Mars kihűlésekor töredezett meg így a felszín sok milliárd évvel ezelőtt.