A PuWe1 egy meglehetősen nagy, halvány planetáris köd a Hiúz csillagképben, melyet 1980-ban Alois Purgathofer és Ronald Weinberger fedeztek fel a Palomar Sky Survey felvételein (link). A köd az egyik legnagyobb látszó méretű és a hozzánk legközelebbi planetáris az égen.
Zalaegerszegről is sikerült megfigyelni a karácsonykor útnak indított, 11 milliárd dollárba kerülő James Webb Űrtávcsövet! A sikeres megfigyelés 2022. január 1-én este történt Mezei Balázs zalaegerszegi amatőrcsillagász által.
Az öt képkockából álló animáció a JWST mozgását ábrázolja (videó fenn, készítette Mezei Balázs képeiből Román Dávid, hozzáadva a videó a cikkhez: 2022. jan. 5.).
Az öt képkockából álló animáció a JWST mozgását ábrázolja (videó fenn, készítette: Mezei Balázs).
A James Webb Űrtávcső (James Webb Space Telescope, JWST) a csillagászat egyik főműszere lesz az évtizedben. A narancssárga fénytől a közép-infravörösig fog észlelni. Az indítást követően a JWST égi koordinátákat óránkénti bontásban a NASA közzétette, ezek alapján az amatőrcsilagászok megkereshetik. December 31-én még nem jártunk sikerrel, amikor a VCSE Virtuális Szilveszterén a távvezérelt egyesületi csillagvizsgálóból kerestük (leszállt a köd, jöttek a felhők, és a tűzijátékok zavarták a megfigyelést). Az új év első estéjén azonban Mezei Balázs zalaegerszegi amatőrcsillagász saját távcsövével, otthonából megörökítette az űreszköz mozgását. A fenti kis videón a kép közepétől jobbra és lefelé gyorsan mozgó fénypont a James Webb űrtávcső, amit a kiadott koordináták és csillagtérkép használatával azonosított az észlelő. A képek készítésekor az Orion csillagképben járt az űrteleszkóp. Az azonosítást Mezei Balázstól függetlenül Dr. Csizmadia Szilárd csillagász, a DLR munkatársa is megerősítette (DLR: Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, Német Lég- és Űrkutatási Központ).
Frissítés 2022. jan. 5-én: Landy Gyebnár Mónika szívességéből a videóból az alábbi zoom és jelöléssel ellátott verzió is készült. A képre klikkelve az animáció elindul! Lásd lent:
A JWST égi koordinátáit bárki előrejelezheti magának itt: https://unistellaroptics.com/ephemeris/#
A felvételsorozat 5 db két perces kép összefűzésével készült.
(Kép: Mezei Balázs, szöveg: Csizmadia Szilárd)
Az Ikrek (Gemini) csillagképben látható Medúza-köd (Jellyfish-nebula, IC 443, Sharpless 248, Sh2-248) amatőrcsillagász körökben egy kevésbé ismert szupernóva-maradvány, holott a szakcsillagászok sokat észlelték különböző hullámhosszakon és sok ismeretet gyűjtöttek róla. Ez az egyik legtöbbet tanulmányozott olyan szupernóva-maradvány, ami kölcsönhat a környezetében lévő molekuláris felhőkkel. (A SIMBAD adatbázis szerint 1128 szakcsillagászati cikket publikáltak róla, illetve ennyiszer fordul elő a szakcikkben a neve 2021 júniusáig.) Kb. 5000 fényévre van a Naprendszertől. A sok rajta végzett kutatás ellenére meglehetősen bizonytalanul tudjuk, hogy mikor robbant az őt létrehozó szupernóva: valamikor 3000 és 30 000 évvel ezelőtti időpontban. Lehetséges, hogy a CXOU J061705.3+222127 jelű neutroncsillag is ebből a szupernóva-robbanásból származik.
A képen látható ködkomplexum a gyakran fotózott Szív-köd (IC 1805) északnyugati csücske, ami IC 1795 jelöléssel van ellátva, és Halfej-köd néven is ismert.
Távcső 250/960 Newton+TS Maxfield korrektor, F=912 mm
Kamera: QHY163M
Képrögzítés és vezetés:: Kstars-Ekos, Off-axis vezetővel, ASI120 mini kamerával.
Képfeldolgozás: AstroPixelProcessor, (flat-dark-bias korrekciók, az RGB csatornák egyesítése, képelforgatás, kivágás és skálázás). Utómunkák: Images Plus 6.5 (zajszűrés és kontraszt), Topaz Denoise AI – zajszűrés.
Expozíciós adatok:
A hidrogén-alfa kép adatai: 6 óra expozíció, Orion RD80T CF távcső, 0,8x-os fókuszreduktor. A képet 2017. március 8-án készítette Chuck Ayoub H-alfa szűrővel.
Kép készítésének dátuma: 2020. április 14., 17., 20-23.
Kép készítésének helye: Zalaegerszeg
Expozíciós idő: 56x5perc, CLS szűrő
Érzékenység: gain200
Képfeldolgozási lépések: Bias (nullkép), Dark (sötétkép), Flatdark (mező-sötétkép), Flat-field (mezősimító), Astro Pixel Processor
Távcső és mechanika: 127/1200 Apokromát, AZ-EQ6 Pro GoTo
Kamera vagy detektor: QHY174 Mono, -25°-ra hűtött kamera.
Vezetés: PHD2
Kómakorrektor: Nem volt
nyugodtság: 3-7-ig
Átlátszóság: 2-4-ig
Fókuszreduktor: 0,6x Altair f=722mm
Feldolgozás:Astro Pixel Processor ( Dark, flat, darkflat, 2xdrizzle) + Fitswork wavelet elmosás.
Tőlem elégé kedvezőtlen helyen, túl alacsonyan van. Esténként 1-1,5 órát fotózható az éjszaka elején, így egyéb célpontok előtti “bemelegítésnek” szántam, de számomra meglepően jól sikerült.
