Mezei Balázs Archives - Page 2 of 2 - Vega Csillagászati Egyesület

VCSE - A Halfej-köd (IC 1795, Fishhead-nebula) - Fotó: Mezei Balázs — VCSE – A Halfej-köd (IC 1795, Fishhead Nebula) – Fotó: Mezei Balázs

A képen látható ködkomplexum a gyakran fotózott Szív-köd (IC 1805) északnyugati csücske, ami IC 1795 jelöléssel van ellátva, és Halfej-köd néven is ismert.

Távcső 250/960 Newton+TS Maxfield korrektor, F=912 mm

Kamera: QHY163M

Képrögzítés és vezetés:: Kstars-Ekos, Off-axis vezetővel, ASI120 mini kamerával.

Képfeldolgozás: AstroPixelProcessor, (flat-dark-bias korrekciók, az RGB csatornák egyesítése, képelforgatás, kivágás és skálázás). Utómunkák: Images Plus 6.5 (zajszűrés és kontraszt), Topaz Denoise AI – zajszűrés.

Expozíciós adatok:

SII 12 nm: 56 x 5 perc (4,6 óra)

H-alfa 12 nm: 113 x 5 perc (9,4 óra)

OIII 12 nm: 65 x 5 perc (5,4 óra)

Összesen: 19,5 óra expozíció.

A készítés dátumai: 2020. november 6-7-8-20-21-22., 2021. január 11.

A kép Zalaegerszegen, a belváros széléről, a kertünkből készült.

A színek keverése nem pontosan az SII-vörös, H-alfa-zöld, OIII-kék sémát követi. Ha így lenne, lila csillagok és rettenetes zöld – lila ködszínek lenne az eredmény. A színösszeállítás az alábbi arányok szerint történt:

SII: (100% vörös + 54% zöld + 10% kék + 10% fehér) x 1,25

H-alfa: (80% vörös + 100% zöld + 24% kék + 100% fehér) x 1,0

OIII: (10% vörös + 100% zöld + 100% kék + 0% fehér) x 1,731

A legfényesebb és részletesebb H-alfa csatorna (+ egy kicsi SII) lett L (fehér, light) rétegként felhasználva, így sokkal részletesebb a kép. Terveztem még OIII, SII expokat, de a lassan két hónapja tartó felhős idő ennyit tett lehetővé.

A szerk. (Cs. Sz.) megjegyzése: az alábbi kép a Szív-ködről hidrogén-alfa fényben készült. A Halfej-köd ennek a képnek a jobb felső részén található:

VCSE - A Szív-köd, jobbra fenn a Halfej-köd egy H-alfa képen - Forrás: wikipédia — VCSE – A Szív-köd, jobbra fenn a Halfej-köd egy H-alfa képen – Forrás: Wikipédia

A hidrogén-alfa kép adatai: 6 óra expozíció, Orion RD80T CF távcső, 0,8x-os fókuszreduktor. A képet 2017. március 8-án készítette Chuck Ayoub H-alfa szűrővel.

VCSE - Az NGC 3521 spirálgalaxis - Mezei Balázs felvétele — VCSE – Az NGC 3521 spirálgalaxis – Mezei Balázs felvétele

Kép készítésének dátuma: 2020. április 14., 17., 20-23.

Kép készítésének helye: Zalaegerszeg

Expozíciós idő: 56x5perc, CLS szűrő

Érzékenység: gain200

Képfeldolgozási lépések: Bias (nullkép), Dark (sötétkép), Flatdark (mező-sötétkép), Flat-field (mezősimító), Astro Pixel Processor

Távcső és mechanika: 127/1200 Apokromát, AZ-EQ6 Pro GoTo

Kamera vagy detektor: QHY174 Mono, -25°-ra hűtött kamera.

Vezetés: PHD2

Kómakorrektor: Nem volt

nyugodtság: 3-7-ig

Átlátszóság: 2-4-ig

Fókuszreduktor: 0,6x Altair f=722mm

Feldolgozás:Astro Pixel Processor ( Dark, flat, darkflat, 2xdrizzle) + Fitswork wavelet elmosás.

Tőlem elégé kedvezőtlen helyen, túl alacsonyan van. Esténként 1-1,5 órát fotózható az éjszaka elején, így egyéb célpontok előtti “bemelegítésnek” szántam, de számomra meglepően jól sikerült.

VCSE - A két fehér vonal metszéspontjában látszik az SN 2020fqv jelű szupernóva az NGC 4568 extragalaxisban. Tőle balra - a valóságban északra - lévő galaxis az NGC 4567, a képen egészen balra pedig az NGC 4564 látszik. Az eredeti képről a szerkesztő által kivágott részletkép. - fotó: Mezei Balázs — VCSE – A két fehér vonal metszéspontjában látszik az SN 2020fqv jelű szupernóva az NGC 4568 extragalaxisban. Tőle balra – a valóságban északra – lévő galaxis az NGC 4567, a képen egészen balra pedig az NGC 4564 látszik. Az eredeti képről a szerkesztő által kivágott részletkép. – fotó: Mezei Balázs

Miközben a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójában többekkel közösen az NGC 4568-ban robbant SN 2020fqv jelű szupernóvát észleltük 2020. április 12/13-án, addig a saját távcsövemet is elindítottam, ami szintén Zalaegerszegen található. Így készült ugyanarról a szupernóváról egy fotó, amiről a fenti képkivágást mutatjuk be. A kép 110 perc összexpozícióval készült, 122/722 APO-val, QHY174Mono kamerával. A feldolgozáshoz Astro pixel processor-t használtam. Több kép sajnos nem készülhetett, mert megérkeztek a felhők.

A szerk. megjegyzése (Cs. Sz.): az NGC 4567 – NGC 4568 galaxisok párosát néha “Sziámi Ikreknek” vagy “Sziámi Ikergalaxisoknak” is nevezik. A nem hivatalos becenév érthető: a két galaxis mintha össze lenne nőve. Mindkét galaxist W. Herschel fedezte fel 1784-ben. Az SN 2004cc szupernóvát (a száma a felfedezés évére utal) szintén az NGC 4568-ban látták. Mindkét galaxis kb. 60 millió fényévre van tőlünk, a Virgo Galaxishalmaz tagjai. Jelenleg éppen ütközés előtt állnak: a számítógépes szimulációk szerint egyesülni fog ez a két horgas (más szóval: küllős) spirálgalaxis. A 11 magnitúdó körüli, 4×2 ívperces területen látszó két galaxist a tavaszi hónapokban, a Szűz csillagképben lehet észlelni.

Régóta izgatott az asztrofotózás, de az időm és a munkám nemigen engedi, hogy egy átvirrasztott éjszaka után másnap nem sokra használható az ember. Sötét ég alá ritkán jutok el, legfeljebb évi néhány éjszaka jön össze.

Az utóbbi években azonban elérhetők ingyenes, vagy “filléres” programok, amikkel megvalósítható a robottávcsöves fotózás: én alszom, a műszer dolgozik. Elvileg.

Távcsőmechanikát már korábban beszereztem, soha nem volt azelőtt használható mechanikám. A vizuális mélyég-megfigyelés a kertünkből elég kiábrándító. A fényképezőgép többet lát. Ki is próbáltam a MILC gépemmel, de nem igazán jött be. Inkább észlelés-szerű élményt várok ettől a dologtól.

A témáról szóló rengeteg internetes anyag olvasása (Craig Stark írásait ajánlanám) után találtam egy nagyon jó vételnek tőnő monokróm kamerát és belevágtam. Ezzel a keskenysáv is jól fotózható, ami fényszennyezett észlelőhelyemről nem utolsó szempont.

A távcsőpark a régi: a 220/1500 newtonom (245 milliméterről peremkopás miatt kisebbre blendézve) és a 127/1200 apokromát. Egyik sem igazán fotós műszer, a Newton cserébe dögnehéz, de legalább nem kell kómakorrektor.

Az első esték után teljesen le voltam döbbenve: néhány perces expozícióval galaxisok spirálkarjai látszanak, ködök részletei jönnek elő. Mostanra már pólusraállás, vezetés stb. szinte rutinszerű, este intézem a családi teendőket, a ketyere kint a kertben meg fotóz.

Nagyjából… Ugyanis az 1500 mm-es fókusz vezetése nem egyszerű, off-axis guidert használok (a lencsés műszer + 0,6x reduktor = 710 mm fókusz ehhez képest felüdülés). Nem véletlenül nem található kevés mélyég-fotó 1500 mm-rel.

Most itt tartok: mély-ég fotografikus észlelés városból, de jóval több alkalommal, mintha mindig ki kellene települni. A képeken a legnagyobb küzdelem a fényszennyezés eltüntetése, kíváncsi lennék, sötét helyről mi jöhet össze majd. A luminanciaréteghez CLS szűrőt használok, az eddigi tapasztalatok szerint f/7-es Newtonnál inkább ront, az f/5,6 -os távcsőnél jobban beválik.