Eleinte nagy reményeket fűztem hozzá, de végül a kb. 26. utómunka után úgy döntöttem, jegelem a projektet, mert nagyon nehéz téma, és még kevés vagyok hozzá. Ám a mélységét tekintve minden eddigi fotómat felülmúlja ezt a nagylátószögű (ang. widefield) asztrofotó. 2016. január 29-én gyűjtöttem az alapképeket hozzá, illetve február 5-én további, de rövidebb képeket a dinamika javítása miatt.

VCSE - Orion - Schmall Rafael
VCSE – Orion – Schmall Rafael

A felvétel technikai adatai:
Canon EF 200mm/2.8L USM II (Zselici Csillagpark jóvoltából)
Skywatcher EQ5 GOTO
Canon EOS1100D fullspektrum
Lacerta MGEN autoguider
9×50-es kereső
(Véleményem szerint az MGEN gyakorlatilag a táborok összes GOTO-s mechanikáját, még az EQ3-asat is megtáltosítaná.* Más természetű megjegyzés: A felszerelés ára ismét félmillió forint felett van, de szerintem egy EQ-3 GOTO mechanika és egy laptopos, kiskamerás vezetés e határ alatt tartaná a pénztárcát)

– 40×600 sec + 40x30sec a Trapézium kiemelésére + 40x60sec az Orion belső régiója megörökítésére / 10 dark / 20 flat / ISO800 / f3,2 / 200mm

Feldolgozás:
– összetologatás Nebulosity-ben
– utómunka PSben

Égbolt tulajdonságai (Zselici Csillagpark):
– nyugodtság: 7 (front után egy-két nappal)
– átlátszóság: 4,5 (200/1000-es távcsőben észlelhető Láng-, Lófej-, Rozetta-ködök)
– hőmérséklet: +5°C

Tanulságok:
– rengeteg a rózsaszín (pink) szín a képen – ezt először a hibás képfeldolgozásnak tudtam be, de utólag megnézve úgy találtam, hogy az objektív színez. Kromatikus aberráció lépett fel, vagyis színi hiba magyarul…
– teleobjektíves fotózásnál elég egy EQ-5 GOTO, de aki távcsővel akar mélyeget fotózni, oda mindenképp szükségesnek látszik a HEQ5-Pro Goto;
– vezetés mindenképp kell, még az 5 perces felvételen is meglátszanak a vezetési pontatlanságok, ezt csak egy vezetőtávcső és vezetőkamera tudja korrigálni;
– fókuszt minden félórában állítani kell, de ha nagyobb a hőmérsékletváltozás akkor negyedben akár!
– nem mindegy, hogy f/5-ös, vagy f/3.2-es fényerejű objektívet alkalmazunk, és az sem, hogy milyen égbolt alatt készítjük. A február 5-i alkalommal már fele annyi halovány objektum sem látszódott.

– feldolgozás becsapós lehet a színek miatt. Az átskálázást én úgy oldottam meg, hogy az egyik pontot kapta az égi háttér, utána a másik pont egy porköd, és azt emeltem, tehát ott lett legnagyobb a kontraszt. A görbe tetejét meg szépen elhúztam, hogy ne legyen se törés benne, se beégés.
– ami talán a legfontosabb: ha több éjszaka alatt fotóz az ember, akkor jobb ha le sem veszi a gépet az objektívről, de az állványgyűrűről sem, ami tartja az objektívet. Másik nap könnyebb lesz bekomponálni a témát.

A projektet lejegeltem az utómunka nehézségei miatt. A pinkesedést nem sikerült teljesen eltüntetnem sajnos, sőt, huszonhatodik próbálkozásra sem sikerült. A színek azok, amik igazán nehézzé teszik egy asztrofotó feldolgozását. Az információ megvan, de ki kell hozni a képből Majd a borult, rossz idős estéken újra előveszem és folytatom a feldolgozást.

  • A szerk. megjegyzése: ez nem csak feltevés, hanem igazolt tény. Egy Lacerta MGEN 9×50-es keresőre szerelve, gyakorlatilag néhány pixelen belül tartotta a kívánt objektumot több, mint négy órán keresztül, miközben egy Meade DSI Pro II CCD-kamerával ellátott 127/1500-as MC-távcsővel fotózott a szerkesztő egy EQ-3-as mechanikával. Ez bőven megfelelő vezetés asztrofotós munkához, de akár komolyabb amatőrcsillagászati, tudományos igényű fotometriához is. (Cs. Sz.)
VCSE - Az Orion csillagkép - Schmall‎ Rafael
VCSE – Az Orion csillagkép – Schmall‎ Rafael

 

Megnevezés : Az Orion csillagkép
Osztályozás:  asztrotájkép
Dátum/idő: 2015.11.13. KOZEI 00:15
Felszerelést: Canon 6D – Canon 50/1.4 USM, ISO10000, 8sec,  f2.
Okulár/Nagyítás. :
Légkör átlátszóság/nyugodtsága:
Páratartalom:
Hőmérséklet:
Szél:
Észlelés helye : Magyarország
Észlelő : Schmall‎ Rafael

 

   Olvasd tovább

Az APOD mai felvétele egy asztrotájkép, amelyet Jeff Dai készített.

VCSE - Mai kép - Az Orion csillagkép Tibet felett.
VCSE – Mai kép – Az Orion csillagkép Tibet felett.

A felvétel adatai:
Kamera: Canon EOS 6D DSLR (Astro modified);
Objektív: Samyang 35mm f/1.4 AS UMC lens;
Equatorial mount: iOptron Skytracker
Szűrő: Astronomik CLS Filter + Cokin P820 Soft filter;
Felvétel adatai: FocaI ratio:35mm; ISO: 5000; Aperature:f/2.2; Exposure time: 30s; Olvasd tovább

VCSE - Mai kép - A Vadász, a Bika és Lovejoy
VCSE – Mai kép – A Vadász, a Bika és Lovejoy

 

Az üstökösrajongók aktuális észlelési célpontja a C/2014 Q2 (Lovejoy) üstökös. Nevét felfedezőjéről Terry Lovejoy-ról, az Ausztráliában élő amatőrcsillagászról kapta. Az üstököst 2014. augusztus 17-én fedezte fel egy 200mm-es Schmidt-Cassegrain távcsővel a Hajófar (Puppis) csillagképben. Ekkor az üstökös 15 magnitúdó fényességű volt.

Az APOD-on mai nap látható felvételt két nappal ezelőtt, január 12-én készítette Jackson Hole. A felvételen bal oldalt az Orion csillagkép látható. Jobbra – felfele a narancssárga színű Aldebaran, a ”Bika jobb szeme”, a csillagkép legfényesebb csillaga látható. Előtércsillaga, de nem tagja a közvetlenül mellette látható Hyádok nyílthalmaznak. Az üstökös ettől jobbra lefele található. Alakja jellegzetesen zöldes fényű, csepp szerűen elnyúló.

Ekkor az üstökös fényszennyezés mentes égbolton szabad szemmel is könnyen megpillantható. Vidéki, falusi közvilágítás mellett, tiszta égbolton észlelhető volt szabad szemmel, mint kis homályos folt. Már binokulárban is látványos jelenség. Viszonylag nagy méretű fényes diffúz folt. Kezdetben „csak egy” méretes, fényes, foltnak látszott. Ezt követően az üstökös magja is észlelhető volt 7×50 binokulárban, mint fényes „fényesebb, sűrűbb” fénylő folt.

Tegnapi nap során binokulárban már az üstökös körül egy nagyobb, halványabb burok észlelhető, alakja enyhén oválisnak tűnik.

 

VCSE - Mai kép - keresőtérkép
VCSE – Mai kép – keresőtérkép

A mellékelt keresőtérképet Bob King készítette. Azt mutatja, merre kell keresni az üstököst ezekben a napokban. Valódi képekre rajyolta rá zöldes színnel az üstökös pozícióit. Jó észlelést!

 

Tagdíjfizetési határidő: január 31.

 

A mai kép az Orionban látható csillagok színét mutatja. A csillagok színét a hőmérsékletük határozza meg (a vörös színű csillagok 3000 K körüliek, a Nap megközelítőleg 6000 K-es a kékesek 30 ezer K-esek).

VCSE - Mai kép - Színek az Orionban
VCSE – Mai kép – Színek az Orionban

A mai képen a fényképezőgép élességét fokozatosan elállították (35 különböző kép készült különböző életlen, majd éles, majd ismét egyre életlenebb beállítással), ezért a csillagok nyoma egy érdekes, csokornyakkendő alakot vett fel. A kép bal felső részén a vöröses Betelgeuse nyoma, jobbra lent a kékes Rigelé. Az Orion-köd rózsaszínes. Középtájékon, a jobb szélen egy nagyon vörös hideg száncsillag: a W Orionis nyoma.