Címke archívum: Schmall Rafael

A Messier 81 és a Messier 82 galaxisok integrált fluxusködökkel – Schmall Rafael

Feltöltve : Szerkesztette :

Végre-valahára elkészült az eddig leghosszabb expozíciósorozatból álló asztrofotóm, melynél a 14 éjszakányi idő az M81-82 galaxispárosra esett.

VCSE - Messier 81 és Messier 82 galaxisok az integrált fluxusködökkel - Schmall Rafael
VCSE – A Messier 81 és a Messier 82 galaxisok integrált fluxusködökkel – Schmall Rafael

A felvételen látható két galaxist természetesen binokulárral is megtalálhatjuk. 40-45x nagyításon impozáns látványt nyújtanak, de egy 150x nagyításon szerintem az M81 gyönyörű. A fotón nemcsak a galaxisok látszódnak jól, hanem az “expóidőfelfaló” fluxusködök (Integrated Flux nebula, IFN) is, melyek viszont a galaxisunkhoz tartoznak és rettentő halványak. Az az érdekességük, hogy a mi Tejútrendszerünk fényét verik vissza. Számos helyen jelen vannak és a sűrűsödésük a fotókon érzékelhető a Cefeusz / Perzeusz / Bika csillagkép környékén is (és még sokfelé). A fluxusködök mindenfelé hömpölyögnek a fotón. Mögöttük másvalami érdekesség is látszik. Az sok-sok apró pöttyöcske nem csillagok… A csillagoknál kissé nagyobb kiterjedésűek: azok milliárd fényév távolságban elhelyezkedő galaxisok. Tehát a képen van jópár…

Az integrált fluxusködökről már írtunk honlapunkon korábban: http://vcse.hu/m81-es-m82/ és http://vcse.hu/galaxis-es-a-csillagkozi-por/ cikkeinkben.  – A szerk.

A galaxisok előtt hömpölygő, de rendkívül halvány IFN ködök előcsalogatásához igen sok összidő kellett. Nekiálltam a feladatnak és 14 éjszaka alatt összesen 650 x 5 percnyi fotó gyűlt össze. 50 képet Dobronhegyen sikerült “bezsebelni”. Ez összesen több mint 54 órányi expozíciós időt jelent. Kétszer annyit, mint amennyit az NGC 2170-re exponáltattam, és gyakorlatilag 2,5 szezont vett igénybe a “mutatvány”. Tehát konkrétan már arra a célra nézett állandóan a távcső… elindítottam, felügyeltem, lekapcsoltam – mondjuk hajnali 5-kor…

Az éjszakák hangulata természetesen magasról veri a feldolgozási nehézségeket. Az IDAS szűrő lilásít sajnos, de tökéletesen levágta a fényszennyezést, már a maradékot, ami volt. Az intenzitását a képnek sikerült megadni, de a lilásság miatt sokat várt az egész, majd rájöttünk, hogy miként lehet az intenzitásra színt tenni, így a Dobronhegyen készült  50 utolsó felvétel oldotta meg a nehézségeket.

Neki lehet állni összeszámolni a galaxisokat a háttérben… mert én már abban vért izzadtam, hogy feldolgoztam ezt. A képen látható sok-sok érdekesség számbavétele külön eszmefuttatás tárgya lesz.

Távcső: SkyWatcher 200/800 Newton tubus
Mechanika: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika / SkyWatcher EQ6 Pro Goto mechanika
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Szűrő: Astronomik IR/UV-Block CCD-szűrő / IDAS LPS-D1 pro
Vezetőegység: Lacerta Standalone MGen
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez

ISO800 / 650 x 5 perc / 800 mm / f4

Az emelkedő Vega – Schmall Rafael

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - Az emelkedő Vega - Schmall Rafael
VCSE – Az emelkedő Vega – Schmall Rafael

Tegnap este készült a fotó, miután a vendégek számos látványos objektumot láthattak. Jó egünk volt egészen éjfélig, aztán jöttek a felhők.

(Canon 6Da / 1.4 USM – ISO 10000 / 10sec / f/2 / 50 mm)

A Cepheus – Cassiopeia-határon (M52 és NGC 7635) – Schmall Rafael

Feltöltve : Szerkesztette :
Találtam 20 x 8 percnyi képanyagot tavalyról, és nemrég a rossz időjárási periódusban fel is dolgoztam. Az eredményt az alábbi kép mutatja:
A felvételen számos mélyég-objektum látható, melyeket megpróbáltam a Stellariumban azonosítani. A következőket sikerült megtalálnom a képemen:
Úgy döntöttem, hogy nem hagyom kárba veszni ezt a 20 képet, inkább összerakom annak ellenére, hogy nem sikerült a területről több képet gyűjteni. A Zselicből viszont gyakorlatilag problémamentes képet sikerült csinálni így is. Maga a képfeldolgozás időben és ráfordított energiában is több munka volt, mint a fotonok begyűjtése (vagyis maga az észlelés).
A képhez használt eszközök listája:
Canon EOS 1100Dmod / Canon 200mm f2.8 L USM / Skywatcher EQ5 GT / LacertaMGen
20 x 8 perc / ISO800 / 200 mm / f/3.2

NGC 2170 az Egyszarvúban – Schmall Rafael

Feltöltve : Szerkesztette :
Ismereteim szerint most kerül először publikálásra hazánkban asztrofotó az NGC 2170-ről. Ez egy diffúzköd az Egyszarvú (Monoceros) csillagképben. 1784. október 16-án fedezte fel William Herschel.

Varga György vetette fel nekem, hogy ezt jó lenne lefotózni. Teljes reménységgel fordítottam rá a távcsövet. Természetesen a teljes reménységet alapos tervezés előzte meg, hogy hogyan komponáljam, mennyit fotózzak rá. Utóbbiból alapos meglepődés lett.

A tervem az volt, hogy legalább 200 képet készítek róla és azok összeadásával készül majd az összegkép. 200-ból lett 250 úgy, hogy olyan 15-20 darabot kitöröltem. A feldolgozás nem ment egyszerűen. Két-három hétig szenvedtem vele, ugyanis ez a darabszám nem elég erre az amúgy halvány objektumra.

Halvány, és mivel nekem a fátylak, meg a halvány részek is kellenek a képre, sok munkám volt vele. Az objektumot futószalagszerűen illesztettem be a hosszú éjszakák műszakjaiba. Volt olyan, hogy 3-4 objektumot is fotóztam közben, mint például az IC 405-t, vagy a következő objektum az M81-82 galaxispárt.

 

VCSE - NGC 2170 - Schmall Rafael
VCSE – NGC 2170 – Schmall Rafael

 

A fotóhoz dupla rendszert használtam, attól függően, hogy épp hol vagyok.
Rendszerösszeállítás
Skywatcher AZEQ6 / EQ6
200/800 T, Skywatcher carbon
Skywatcher kómakorrektor f/4
IDAS LPS D1-es szűrő
Canon EOS1100D FS
Lacerta MGen
9×50-es kereső
250 x 5 perc / ISO800 / f/4 / 800mm

Kevés információ érhető el az objektumról, gyakorlatilag vakon tapogatóztam. Csak annyit tudok róla hogy viszonylag közel van – 2500 fényévre – és reflexiós ködök sokasága alkotja. Ez a képről is jól kitűnik.

A szerkesztő (Cs. Sz.) megjegyzése: Különböző ismeretetrjesztő lapokon, pl. a wikipédián alig egy-két  sor található csak az NGC 2170-ről. A SIMBAD csillagászati adatbázis 34 hivatásos csillagászok által írt tanulmányt sorol fel 1850-2017 közöttről, ami így vagy úgy említi az objektumot. Ez a csillagászatban inkább kevésnek mondható, nem túl jól ismert és alig tanulmányozott objektum. A Planck űrszonda eredményei alapján az NGC 2170 ködösségében a hőmérséklet mindössze 20,1 K, ami a kozmikus háttérsugárzás 2,7 K-jénél azért melegebb, de elég hideg helynek számít így is. Hőmérséklete így gyakorlatilag megegyezik az Orion-ködével, amely ugyanazon Planck-eredmények szerint 21 Kelvin-fok.

IC 348 – A Sötétség Birodalma – Schmall Rafael

Feltöltve : Szerkesztette :

Eme fotót tegnap este sikerült befejeznem. Október eleje óta gyűjtöttem a képeket hozzá, míg össze nem jött 210 darab 8 perces ISO800-as fotó.

Sikerült nagy fába vágni a fejszémet, mert a sötét ködök talán a legnehezebben fotózható objektumok közé tartoznak. És még csak nem is a Zselicből készült a kép… Igaz, Kovács Róbert kolléga készített egy tesztsorozatot a Csillagparkból, de ott sem látszik a nyerseken elsőre a sötét köd, így sok expó kellett hozzá, hogy mélyen ki lehessen görbézni a felvételt.

Kilenc átfotózott és álmatlan éjszaka után a felvételeket végül fel kellett dolgozni, darkoltatni, flatelni… majd jött a stackelés és a feladat második része még inkább nehezebb volt, de sikerült. (Darkoltatás: sötétkép-levonás; flatelés: mezősimítás; stackelés: összeillesztés – a szerk. megjegyzése.)

Távcső: SkyWatcher 200/800 Newton
Mechanika: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Szűrő: Astronomik IR/UV-Block CCD-szűrő
Korrektor: Lacerta Standalone MGen
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez
Exp. idő: 210x480sec, ISO800, f4
Helyszín: Kaposfő

Átfotózott éjszakák:
2016.10.09, 2016.10.24, 2016.10.25, 2016.10.26, 2016.10.31, 2016.11.01, 2016.11.20, 2016.11.23, 2016.11.28

Noha keveset fotózott objektum, sőt alig láttam róla fotót… meg nem is ismert igazán, nem olyan mint például az Orion köd, de valami miatt engem mégis ehhez az objektumhoz hajtott a kíváncsiság. Lehet az, hogy most is a fejünk felett van. Ugyanis a fényes csillag az omikron Per – saját nevén az ATIK csillag a Perzeusz csillagképből. A csillaghalmazt, ami alatta van, és annak a ködösségét már egy 10 cm-es távcsővel is lehet észlelni.