A legtöbb spirálgalaxisban – így a mi Tejútrendszerünkben is – a nem látható anyag mennyisége kb. 10-szeresen meghaladja a látható anyagét. Erről csak azért tudunk, mert a nem látható, vagyis a sötét anyag gravitációs teret kelt, és a csillagok gyorsabban mozognak, mintha csak a látható anyag gravitációja befolyásolná a galaxisbeli mozgásukat. A sötét anyag és a látható anyag mennyisége galaxisról galaxisra változik, de a tízszeres arány elég jó átlag.

A http://arxiv.org/abs/1605.04795 címen közölt tanulmány szerint az NGC 3998 lentikuláris galaxisban viszont alig van sötét anyag: itt a sötét anyag mennyisége sokkal kisebb, mint a láthatóé (általában fordított az arány), a sötét anyag mennyisége csak 7,1%-a a látható anyagénak ebben az esetben. A hibahatár nyolc százalék, vagyis az is elképzelhető, hogy az NGC 3998-ban egyáltalán nincs sötét anyag. Nos, a sötét anyag eloszlása nagyon nem egyenletes az Univerzumban, annyit biztosan levonhatunk következtetésként…

Az alábbi kép az NGC 3998-at és látszó égi szomszédját, az NGC 3990-et ábrázolja. A képskálát a jobb alsó sarokban látszó vonal hossza mutatja (megfelel egy ívpercnek). A képkivágás egy nagyobb képről származik, ami 4×120 sec expozíciós idővel készült, 3×3-as binneléssel, 2011. április 28-án 22:32 UT-től kezdve, f/9,7-es fényerejű,  30,5 cm-es LX 200R távcsővel és ST-10XME CCD-kamerával (David Richards felvétele).
NGC_3998.20110428.im471067-71.av4x120s.C.crop

Az APOD felvételén  Terry Hancock (Down Under Observatory) képe látható a Nagy Orion-ködről és környezetéről.

VCSE - Mai kép - A nagy Orion-köd
VCSE – Mai kép – A Nagy Orion-köd

A felvétel kidolgozásához HST-palettát (Hubble Paletta)  használt. A felvételt -30°C-ra hütött QHY9M monokróm CCD kamerával készítette. A vörös színhez szükséges felvételt SII szűrővel, a zöld színhez szükséges felvételt H-alfa szűrővel, a kék színhez szükséges felvételt OIII szűrő segítségével készítette el.
Távcső : Thomas M. Back TMB 92SS F5.5 APO Refractor Astronomics
Mechanika : Paramount GT-1100S German Equatorial Mount (+ MKS 4000)
A képek elkészítéséhez használt program : Maxim DL
Képfeldolgozás (készítés)  : CCDStack + Registar + Photoshop CS5 Olvasd tovább

Az APOD mai felvételén a Spitzer Űrtávcső felvétele látható a Messier 104 (más néven M104, NGC 4594 vagy Sombrero-galaxis) objektumról.

 

VCSE - Mai kép - Messier 104
VCSE – Mai kép – Messier 104

 

A Messier 104 (más néven M104, NGC 4594 vagy Sombrero-galaxis) egy Seyfert-2 típusú spirálgalaxis a Szűz (Virgo) csillagképben. Tőlünk mért távolsága: 29,35 millió fényév. Fényessége: 8,98 magnitúdó. Olvasd tovább

Az APOD mai felvételén a Messier 96 spirálgalaxis látható. A felvételt a Hubble Űrtávcső készítette.

 

VCSE - Mai Kép - Messier 96
VCSE – Mai Kép – Messier 96

 

A Messier 96 (rövidítve M96, vagy más nevén NGC 3368) spirálgalaxis ( SAB (RS) ab) a Leo (Oroszlán) csillagképben, a Leo I galaxiscsoport – más néven M96 galaxiscsoport – legfényesebb tagja. Olvasd tovább

A mai kép a Hubble Űrtávcsővel készült és a hozzávetőleg tőlünk 80 millió fényévre, a Kígyótartó csillagképben lévő NGC 6384 jelű spirálgalaxist ábrázolja.

 

VCSE - Mai kép - NGC 6384
VCSE – Mai kép – NGC 6384

 

A mag sárgás, mutatva, hogy ott idősebb csillagok láthatók, a spirálkarok azonban kékesek a bennük lévő fiatal, nagy tömegű, forró csillagoktól. A galaxis csillagai az óriási távolság miatt összeolvadni látszanak, míg a képen látható, különálló csillagok a mi Tejútrendszerünk néhányszor 10-100-1000 fényévre elhelyezkedő csillagai. A Tejútrendszer legfényesebb csillagai tüskéket mutatnak maguk körül, ami nem valós: a távcsőben létrejövő fényelhajlási jelenség hozza létre őket mesterségesen. Olvasd tovább