VCSE – A Halfej-köd (IC 1795, Fishhead Nebula) – Fotó: Mezei Balázs
A képen látható ködkomplexum a gyakran fotózott Szív-köd (IC 1805) északnyugati csücske, ami IC 1795 jelöléssel van ellátva, és Halfej-köd néven is ismert.
Távcső 250/960 Newton+TS Maxfield korrektor, F=912 mm
Kamera: QHY163M
Képrögzítés és vezetés:: Kstars-Ekos, Off-axis vezetővel, ASI120 mini kamerával.
Képfeldolgozás: AstroPixelProcessor, (flat-dark-bias korrekciók, az RGB csatornák egyesítése, képelforgatás, kivágás és skálázás). Utómunkák: Images Plus 6.5 (zajszűrés és kontraszt), Topaz Denoise AI – zajszűrés.
Expozíciós adatok:
SII 12 nm: 56 x 5 perc (4,6 óra)
H-alfa 12 nm: 113 x 5 perc (9,4 óra)
OIII 12 nm: 65 x 5 perc (5,4 óra)
Összesen: 19,5 óra expozíció.
A készítés dátumai: 2020. november 6-7-8-20-21-22., 2021. január 11.
A kép Zalaegerszegen, a belváros széléről, a kertünkből készült.
A színek keverése nem pontosan az SII-vörös, H-alfa-zöld, OIII-kék sémát követi. Ha így lenne, lila csillagok és rettenetes zöld – lila ködszínek lenne az eredmény. A színösszeállítás az alábbi arányok szerint történt:
SII: (100% vörös + 54% zöld + 10% kék + 10% fehér) x 1,25
H-alfa: (80% vörös + 100% zöld + 24% kék + 100% fehér) x 1,0
OIII: (10% vörös + 100% zöld + 100% kék + 0% fehér) x 1,731
A legfényesebb és részletesebb H-alfa csatorna (+ egy kicsi SII) lett L (fehér, light) rétegként felhasználva, így sokkal részletesebb a kép. Terveztem még OIII, SII expokat, de a lassan két hónapja tartó felhős idő ennyit tett lehetővé.
A szerk. (Cs. Sz.) megjegyzése: az alábbi kép a Szív-ködről hidrogén-alfa fényben készült. A Halfej-köd ennek a képnek a jobb felső részén található:
VCSE – A Szív-köd, jobbra fenn a Halfej-köd egy H-alfa képen – Forrás: Wikipédia
A hidrogén-alfa kép adatai: 6 óra expozíció, Orion RD80T CF távcső, 0,8x-os fókuszreduktor. A képet 2017. március 8-án készítette Chuck Ayoub H-alfa szűrővel.
A mellékelt képen jobbra a Perseus Ikerhalmaza látszik. Balra az IC 1805 és IC 1848 ködök. Az IC 1805-öt Szív-ködnek is nevezik, a képen mint egy feje tetejére fordított szív körvonalait mutató ködösség jelenik meg. A Galaxis Perseus-karjának nevezett spirálkarjában található, emissziós köd, forró hidrogéngáz sugárzása készteti fénylésre. Olvasd tovább →
Ősszel már magasra emelkedik a Cassiopeia csillagkép, így akár városból is megfigyelhető a klasszis W alakú csillagkép. Kissé tőle délre és a perzeusz ikerhalmaz majdnem szomszédságában található egy, sőt kettő különös ködösség, a Szív és a Lélek köd. Alakjuk bizony kisértetiesen hasonlít a megnevezésükre. A Lélek ködöt embrióködnek is hívják, de a Szív-köd gyakorlatilag teljesen hasonlít az emberi szív felépítésére.
A csillagködök tömkelege kb. 6500 fényév távolságra vannak tőlünk. Némely csomóban csillagok születnek, vagy már meg is születtek. A csillagközi anyag áramlása teszi ezeket a ködöket változatossá és a H-Alfa kamerák képén látványossá. A ködöket rendkívül nehéz észlelni, sőt talán csak a legfényesebb régiók láthatóak, igen sötét égbolton.
A felvétel két éjjel készült, összesen 65 darab 5 perces kép felhasználásával. Szerencsére jó idő volt, november dacára, így az Állatövi ellenfény mellett még ez a látványosság is sorra került.
Az APOD felvételénSimon Addis fotója látható a Szív-ködről (IC 1805).
VCSE – Mai kép – Szív-köd
A Szív-köd a Naprendszertől megközelítőleg 7500 fényév távolságban található a Kassziopeia csillagképben. A kép közepén található a Melotte 15 nyílthalmaz. Olvasd tovább →
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom