A mellékelt képen jobbra a Perseus Ikerhalmaza látszik. Balra az IC 1805 és IC 1848 ködök. Az IC 1805-öt Szív-ködnek is nevezik, a képen mint egy feje tetejére fordított szív körvonalait mutató ködösség jelenik meg. A Galaxis Perseus-karjának nevezett spirálkarjában található, emissziós köd, forró hidrogéngáz sugárzása készteti fénylésre. Olvasd tovább →
Ősszel már magasra emelkedik a Cassiopeia csillagkép, így akár városból is megfigyelhető a klasszis W alakú csillagkép. Kissé tőle délre és a perzeusz ikerhalmaz majdnem szomszédságában található egy, sőt kettő különös ködösség, a Szív és a Lélek köd. Alakjuk bizony kisértetiesen hasonlít a megnevezésükre. A Lélek ködöt embrióködnek is hívják, de a Szív-köd gyakorlatilag teljesen hasonlít az emberi szív felépítésére.
A csillagködök tömkelege kb. 6500 fényév távolságra vannak tőlünk. Némely csomóban csillagok születnek, vagy már meg is születtek. A csillagközi anyag áramlása teszi ezeket a ködöket változatossá és a H-Alfa kamerák képén látványossá. A ködöket rendkívül nehéz észlelni, sőt talán csak a legfényesebb régiók láthatóak, igen sötét égbolton.
A felvétel két éjjel készült, összesen 65 darab 5 perces kép felhasználásával. Szerencsére jó idő volt, november dacára, így az Állatövi ellenfény mellett még ez a látványosság is sorra került.
Az APOD felvételénSimon Addis fotója látható a Szív-ködről (IC 1805).
VCSE – Mai kép – Szív-köd
A Szív-köd a Naprendszertől megközelítőleg 7500 fényév távolságban található a Kassziopeia csillagképben. A kép közepén található a Melotte 15 nyílthalmaz. Olvasd tovább →
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom