Az első, Tejútrendszeren kívüli neutroncsillagot a Kis Magellán-felhőben lévő 1E 0102.2-7219 jelű szupernóva-maradványban találták. Röviden a csillagászatban csak E0102-nek is írják. A maradványt létrehozó szupernóva kb. 1000 évvel ezelőtt fényesedhetett fel, és a déli féltekéről az akkor ott élő emberek akár láthatták is szabad szemmel.
A képen három különböző távcsővel készült felvétel egyesített nézetét látjuk. A vöröses háttérkép a NASA és az ESA (amerikai és európai űrkutatási ügynökségek) Hubble Űrtávcsövével készült felvétel. Ez leginkább a zöldesen mutatkozó 1E 0102.2-7219 szupernóva-maradvány körüli gázanyagot mutatja. A vörös gyűrű az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 8,4 méteres távcsövével készült (VLT, MUSE berendezés a fókuszsíkban). Kék és rózsaszín árnyalatot a Chandra röntgenműholdról származó kép kapott. A maradvány beljebb lévő, vörösre színezett részének közepe alatt lévő kék foltocska egy neutroncsillag, aminek gyenge mágneses tere is van a röntgenmérések szerint. Ez az első, Tejútrendszeren kívüli ismert neutroncsillag. Forrás: ESO/NASA, ESA és a Hubble Heritage Team (STScI/AURA)/F. Vogt és mktsai.
E szupernóva-maradvány egy külső, gyűrű alakú, táguló gázhéjból áll, amit a robbanás lökéshulláma hozott létre vagy a csillagközi anyagot összesöpörve, vagy a csillag által korábban lefújt anyagból (vagy mindkettőből), és egy belső gyűrűből, ami szintén tágul, és egyben hűl is. A belső gyűrű valószínűleg a robbanásban kilökött csillaganyagot tartalmazza.
