VCSE – A tűzgömb fényképe – Forrás: Watchers

A nevezetes kassai meteorhullás tizedik évfordulója nagy tűzgömbbel örvendeztetett meg minket. 2020. február 28-án, de. 10:34 körüli KÖZEI órakor egy nappali tűzgömbre lettek figyelmesek sokan, és több meteorológiai, illetve autós kamera megörökítette a tűzgömböt, vagy annak nyomát.

Az első jelzést Bánfalvi Péter tagtársunktól, régi amatőrcsillagásztól és meteormegfigyelőtől kaptuk (egyben elnökségi tagunk is). Tudósítását a VCSE levelezőlistájára küldte, beszámolóját teljes egészében idézzük az alábbiakban:

RENDKÍVÜLI METEOR: Ma 2020. február 28-án 10.30-kor a nappali égen fényes (talán -15-18 mg) meteort láttam. Az irányából ítélve (Zalaegerszegről dél-nyugat irányban, 45 fok magasan) Szlovénia felett száguldhatott. 45 fokos szögben lefelé haladt. A csóvája kb. 6 fokos volt. Életem nagy csillagászati látványosságainak egyike!!!  

Derült eget!
Bánfalvi Péter”
Az ilyen fényességű nappali tűzgömbök rendkívül ritkák, és mert nappal is látszanak, bizonyossággal állítható, hogy meteorhullást is okoznak. Az alábbiakban közölt videók és képek megerősítik, hogy a jelenség lehetett valóban ilyen fényes (a telehold fényessége -12,7 magnitúdó!). Egyes előzetes becslések alapján, amelyeket a videókra alapoznak, akár a -24…-25 magnitúdót is elérte a jelenség csúcsfényessége – ez rendkívülinek számítana (a Nap fényessége -26,7 magnitúdó), az igazság ezen érték és Péter becslése között lehet valahol – a pontos értéken dolgozunk még.
Jellemző, hogy a VCSE elnöke telefonhívásokat is kapott, amelyben ismeretlenek is beszámoltak a jelenség megfigyeléséről, mert tudták, hogy meteort látnak.
A jelenségről készült sok videó egyike:

Beszámolókat, fényképeket, videókat örömmel fogadunk a jelenségről a későbbi pályaszámítás céljából a vcse @ vcse.hu címen!

További videók:

A híradást a későbbiekben folytatjuk…

VCSE - Az Ágasvári Turistaház - Csizmadia Míra (10 éves) rajza
VCSE – Az Ágasvári Turistaház – Csizmadia Míra (10 éves) rajza

„Arra kérlek benneteket, hogy aki kirándulása vagy utazása során csillagászati vonatkozású helyekkel találkozik, ossza meg velünk egy rövid leírásban” – szólított meg minket Jandó Attila Érdekes csillagászati vonatkozású helyek c. cikkében. Ezt olvasva eszembe is jutott két tavalyi emlék; elsőként Ágasvárról írok.

600 méteres átlagmagasságával a Mátra Magyarország második legmagasabb hegysége (a Bükk után). Kiemelkedő pontjai a legmagasabb magyarországi hegycsúcs, az 1014 méteres Kékes, és más 900 méter fölé nyúló hegytetők: például Galyatető, vagy a CSFK KTM Csillagászati Intézete távcsöveinek otthont adó Piszkéstető (964 m). Ismert csúcs a 789 méteres Ágasvár is a Nyugat-Mátrában. A csúcs alatt, 638 méteren áll az Ágasvári Turistaház. Eredetileg vadászház volt, báró Hatvany Endre 1929-ben bocsájtotta a turisták rendelkezésére. Itt, a turistaházban és a környező mezőn rendezte a Magyar Csillagászati Egyesület csaknem megszakítás nélkül, tizenöt egymást követő alkalommal nyári ifjúsági táborait 1994 és 2009 között – a napfogyatkozás évében, 1999-ben Szatymaz adott otthont az eseménynek. Méltán mondhatjuk hát, hogy az Ágasvári Turistaház a hazai amatőrcsillagászat egy korszakát fémjelzi.

2018. április 21/22-én jártunk itt, Ágasváron családommal és barátokkal. Mivel ebben az évben pont április 21-re esett a Csillagászat Napja, gondoltam, távcsöveket is viszek az ikonikus helyszínre. Végül csak a kis 70/750-es MC-t használtuk, amivel szürkülettől kb. este fél 10-ig nézegettük a Holdat, különböző nagyításokkal (25-75x).

Valamikor 21 óra (KöZEi) felé a hátunk mögött, keletre, kissé délre egy komoly felvillanást tapasztaltunk. Rövid gondolkodás után nyilvánvaló lett, hogy egy tűzgömb lehetett a kiváltó ok. Keresgéltem más észlelések után: úgy tűnt, az ország több részéről is észleltek 20:53-55 körül egy zöldes színű, 1-2 mp-es, többnyire -4, -6 mg-sra becsült tűzgömböt. Az biztos, hogy nagyon fényes lehetett, mert pár pillanatig tisztán láttuk egymást és a tárgyakat. Mikor VCSE-levelezőlistán  érdeklődtem, vajon más is észlelte-e a jelenséget, Patak Ákos adott részletes beszámolót, miszerint a Baranya megyei Bóly mellől négyen is látták a tűzgömböt, ahogy pár perccel 21 óra előtt K-ÉK-re feltűnik, és kb. 40 fokos pályát befutva 2 másodperc alatt 2-3 darabra hullik szét. Hamarosan kiderült, hogy Benő Dávid Pécelről mozgóképen rögzítette is a felvillanást. Alább ebből a videóból kivágva egy kockát 20:55:43-kor láthatjuk a tűzgömböt. A felvétel ASI120 all-sky kamerával, Rasberry Pi Málna PC-vel készült:

VCSE – Pillanatkép a 2018. április 21-ei tűzgömbről, 20:55:43 KözEi időpillanatban – Kép: Benő Dávid

Ágasvári kirándulásunk így igazán csillagászatira sikerült a Csillagászat Napján. De lássunk néhány képet is a helyszínről. Balra, a tavaszi díszbe borult virágos fa mögött a turistaház, jobbra a kiszolgáló épület és a büfé:

VCSE - Balra z Ágasvári Turistaház - Csizmadia Ákos
VCSE – Balra az Ágasvári Turistaház – Kép: Csizmadia Ákos

A turistaház hátulról…

VCSE - Az Ágasvári Turistaház - Csizmadia Ákos
VCSE – Az Ágasvári Turistaház – Kép: Csizmadia Ákos

… és belülről:

VCSE - Szoba a turistaházban - Csizmadia Ákos
VCSE – Szoba a turistaházban – Kép: Csizmadia Ákos

Még sötétedés előtt megtaláltuk a Holdat:

VCSE - Hold-észlelés a szürkületben 70/750-es Celestron MC-vel - Csizmadia Ákos
VCSE – Hold-észlelés a szürkületben 70/750-es Celestron MC-vel – Kép: Csizmadia Ákos

Az Ágasvári Turistaház az Országos Kéktúra pecsételőhelye is. A pecsétet a büfében találjuk:

VCSE - Az Országos Kéktúra ágasvári pecsétje - Csizmadia Ákos
VCSE – Az Országos Kéktúra ágasvári pecsétje – Kép: Csizmadia Ákos

Valamelyes csillagászati vonatkozása van egy másik, Ágasvárhoz közeli turista célpontnak, a Newton-sziklának is, hiszen a névadó Isaac Newtonra nemcsak fizikusként, de matematikusként és csillagászként is tekintünk. És persze ő a Newton-rendszerű távcső megalkotója is. Szóval, Ágasvártól pár kilométerre könnyen elérhető ez a jellegzetes kilátópont: egy szikla, amire le lehet ülni, és csodálni az alant elterülő medencét. Itt állva valóban eszébe juthat az embernek a lefelé, mélybe húzó gravitáció. Valakit annyira megihletett ez az érzés, hogy a következő szöveget véste a sziklába: „Newton hitétől mentsen meg az Isten” (ami egyébként egy, a helyszínre emlékeztető Kondor Béla-rézkarc címe, a cím pedig alighanem egy William Blake-versre utal). Érdekes, hogy először 2007-ben jártam itt, azóta még kétszer, és az évek múltával mintha kezdene kevésbé láthatóvá válni a felirat. Nem gondolkodom most arról, hogy vajon van-e annyira értékes a gondolat, hogy érdemes volna megmenteni. Mindenesetre a hely és a látvány kicsiknek és nagyoknak is élvezhető, csak vigyázzunk, hova lépünk.

VCSE - A Newton-szikla - Csizmadia Ákos
VCSE – A Newton-szikla Csizmadia Lidával – Kép: Csizmadia Ákos
VCSE - A 2018. aug. 12-én 23:22 NYISZ-kor (21:22 UT-kor) hullott Perseida-tűzgömb Kiss Péter felvételén - Kiss Péter
VCSE – A 2018. aug. 12-én 23:22 NYISZ-kor (21:22 UT-kor) hullott Perseida-tűzgömb Kiss Péter felvételén. A felvétel Zselickisfaludról, a VCSE 2018. évi táborából Nikon D3300 fényképezőgéppel, ISO 12800 érzékenység mellett, 10 sec expozíciós idővel, f/3,5 rekeszértéknél készült. A szerk. (Csizmadia Szilárd): kiegészítése: Figyeljük meg, hogy a tűzgömb kétszer is villant: maximális fényessége elérése után elhalványodott, majd a legvégén újra kifényesedett. Ezt hívják “pukkanó tűzgömbnek”, vagyis amikor a végén hirtelen kifényesedik, és utána vizuálisan már nem is látszik. A kép azt is mutatja, hogy egy kis darabka meteoroid még továbbrepült, és nagyon halványan világított meteorként nagyon rövid ideig. A kép kinagyításával látszik, hogy míg maximális fényessége relatíve hosszú ideig tartott a pálya mentén, a végén pukkanások sorozata következett be, ugyanis nagyon-nagyon rövid időtartamokra háromszor is felfényesedett a pálya legvége felé. Az ilyen többszörös felfényesedések és elhalványodások a tűzgömböt létrehozó meteoroid összetett szerkezetére utalnak, vagyis nem homogén volt, hanem anyagilag és sűrűségében eltérő anyagok keveréke. A nagyobb meteoroidora ez jellemző lehet.

 

VCSE - A tűzgömb pályájának legvégső szakasza Kiss Péter felvételéről kinagyítva.
VCSE – A tűzgömb pályájának legvégső szakasza Kiss Péter felvételéről kinagyítva. A szerk:: A kép szemcsés szerkezetét a nagy érzékenység okozta képzaj okozza. Jól látszik a pálya végső szakaszán történt háromszoros felfényesedés: rövid, hosszú, rövid kifényesedés. Utána jelentősen elhalványodott a tűzgömb, de a legvégén a nyűlszerű vastagabb fénygörbe egy utolsó, leheletnyi kifényesedést jelez. A vizuális észlelések 2018. aug. 12/13-án pontosan 00:00 NYISZ-től kezdődtek, vagyis e tűzgömb felvétele után. Ennek ellenére több tucatnyian látták a táborból vizuálisan.

Sokan lefényképezték, és a HUBEC, valamint a HUSOR2 meteorészlelő kamerák videón is rögzítették a 2017. július 29-én 23:35:25 UT világidőkor feltűnt többször villanó, fényes tűzgömböt. Jónás Károly (HUSOR2) és Perkó Zsolt (HUBEC) észlelők osztották meg velünk a Soroksáron, illetve Becsehelyen elhelyezett videokamerák képeit. Az alábbiakban a HUBEC összegképét és ugyanazon kamera által készített videóját mutatjuk be a jelenségről:

A HUBEC videometeoros kamera felvétele a jelenségről. Nagyon jól megfigyelhető, hogy a tűzgömb többször is felfényesedett (villant). Ezt valószínűleg belső szerkezetbeli inhomogenitása okozta.
A HUBEC videometeoros kamera felvétele a jelenségről. Nagyon jól megfigyelhető, hogy a tűzgömb többször is felfényesedett (villant). Ezt valószínűleg belső szerkezetbeli inhomogenitása okozta.

233525

 

Szokás szerint a halvány meteorok statisztikai vizsgálatára kifejlesztett MetRec alulmérte a fényességet, csak -3,7 mg-t adott meg rá. Ennek oka, hogy a metRec csak egy kb. 30×30 pixeles tartományban vizsgálja a fényességet, ha a meteor képe ennél többön terül el, a többletet figyelmen k jvül hagyja. A képekre tekintve ez a tűzgömb lehetett akár -8 mg fényességű is.

A két kamera méréseiből a SimMet programmal az alábbi meteorpályát lehetett kiszámolni a jelenségre:

Feltűnés földfelszín feletti magassága: 94,0  1,8 km

Eltűnés földfelszín feletti magassága: 71,7   0,2 km

Észlelt radiánspont: RA = 339,43°  0,03°, DEC = -14,89  0,05°

Észlelt sebesség: 45,572  0,006 km/s

Heliocentrikus (Naphoz képesti) sebesség: 39,49  0,03 km/s

Pályaelemek:

Fél nagytengely: a = 4,72  0,06 CSE
Inklináció: i = 31,88  0,05°
Excentricitás: e = 0,987  0,001

Felszálló csomó hossza:  306,08816  1,6480171e-006 fok
Napközelség helyzete (perihélium argumentuma):  153,95  0,14°
Napközelpont: q = 0,0575  0,0005 CSE

Megjegyezzük, hogy a pályaelemek hibái egy 3-5-ös faktorral alábecsültek lehetnek, ha csak két kamera adata áll rendelkezésre.

A meteor pályája (folytonos vonallal rajzolt ellipszis) a Naprendszerben, mielőtt a Föld légkörében elégett volna. A számok Csillagászati Egységet (CSE) jelentenek. A szagatott ellipszisek a Föld, a Mars és a Jupiter pályáját szimbolizálják.
A meteor pályája (folytonos vonallal rajzolt ellipszis) a Naprendszerben, mielőtt a Föld légkörében elégett volna. A számok Csillagászati Egységet (CSE) jelentenek. A szaggatott ellipszisek a Föld, a Mars és a Jupiter pályáját szimbolizálják.

Az IAU MDC (International Astronomical Union Meteor Data Center, Nemzetközi Csillagászati Unió Meteor-adatbázis) táblázata több pályameghatározást is közöl a Déli Delta Aquarida meteorrajra (Southern Delta Aquarids, SDA). Számos különböző tanulmányok alapján az MDC a pálya fél nagytengelyére 2,33-3,10 CSE-t, az inklinációra 25-33° -t, az excentricitásra 0,966-0,975-t, a felszálló csomó hosszára 306-312°-t (z MDC-ben idézett, egy régi, 1973-as publikációban szereplő 152°-os adat nyilvánvalóan tipográfiai hiba), a napközelség helyzetére 149-154°-t adnak meg. A napközelség ott 0,06-0,09 CSE között változik. Mivel ezek a raj sok ezer tagjának átlagos pályaelemei, amelytől az egyes rajtagok többé-kevésbbé eltérnek, az észlelt tűzgömb egy SDA meteor volt, mivel a pályaelemek feltűnően jó egyezést mutatnak. A radiáns is egzaktul az SDA meteoroké.

A kialvás olyan nagy magasságban történt, hogy hullás e tűzgömbből nem várható. A tűzgömb  fényessége is éppen csak elérte azt a határt, amiből hullhatna meteorit – amennyiben a kialvás jelentősebben alacsonyabban történt volna.

Érdemes megjegyezni, hogy az SDA meteorok napközelben a Merkúr közepes naptávolságának ötödére-hatodára járnak a Naptül, tehát igen sok hőt kapnak tőle. A hő általában a meteorok széteséséhez is vezethet. Ugyanakkor ilyenkor a Nap fénynyomása is nagyobb,tehát erősebb perturbációt szenvednek el, mint a messzebbre járó meteorok.

Az SDA meteorokat 65 meteor pályáinak hátrametszéséből G. L. Tupman fedezte fel 1870-ben. Maximumuk általában július 29-én van, tehát éppen a maximum éjszakáján tűnt fel ez a szép tűzgömb. 1952-ben Almond fedezte fel a kettős radiánst, azóta beszélünk Északi és Déli Delta Aquaridákról, noha ennek a kettősségnek a létezését Hoffmeister és német észlelők az 1930-as években is gyanították. A raj júl. 12-aug. 23. között akt-v, csúcsban 16 db meteor/óra ZHR-rel; az Északi Delta Aquaridák (NDA) maximuma csak 10 db/óra ZHR-rel következik be augusztus közepén (13/14-én, többnyire egy nappal a Perseidák maximuma után). Az NDA meteorok július 16-szeptember 10-e között aktívak. Az SDA meteorok szülőégitestje az angol nyelvű wikipédia szerint a 96P/Machholz üstökös, de ezt az oda belinkelt hivatkozáson nem lehet látni – honnét veszik tehát ezt az információt? Ennek az üstökösnek a pályája egyébként sem emlékeztet az SDA/NDA komplexumra (pl. az inklinációja 58° ellentétben az SDA-k 30° körüli pályahajlásával), így biztosan nem eza  szülőüstökös. Gery Kronk régebbi listája nem adja meg a szülőégitestet. Egy újabb keletű oldal a 2008 Y12 SOHO-üstököst nevezi meg szülőégitestnek, de biztos, hogy valamelyik napsúroló üstökösből származnak, amely a nap szoros megközelítése során egy, esetleg több keringés során dezintegrálódott.

 

Egy fényes, vizuálisan Veszprém megyéből -10 mg-re becsült (Landy Gyebnár Mónika észlelése) tűzgömb pályaszámítását végeztük el. A jelenséget észlelte a budapesti Polaris Csillagvizsgáló HUPOL kamerája is (operátor: Perkó Zsolt, kameratulajdonos: Igaz Antal) és a VCSE HUVCSE01 jelzésű zalaegerszegi meteorkamerája is (operátor: Bánfalvi Péter).

A HUPOL videofelvétele itt látható:

ezgif.com-resize

A HUVCSE01 videofelvétele pedig itt látható:

A meteort szlovákiai és csehországi meteorészlelők is megfigyelték. Az alábbi számolás csak előzetes, a HUPOL és a HUVCSE01 dataaira támaszkodik, de nem túl pontos, mert mindkét kamerán beégett a tűzgömb, és különösen a HUPOL képén ment telítésbe a jelenség, mert a HUPOL közelebb volt hozzá.