A VCSE 2019. július 26. és augusztus 1. között Őrimagyarósdon megrendezett megfigyelőtábora során készült két fotómat szeretném megosztani veletek. Ezek az Sh2-155 Barlang-ködről és az NGC 7380 katalógusszámú Varázsló-ködről készültek.

Mindkét kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher f/4 kómakorrektorral és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült. Az NGC 7380 esetén 48×150 s, az Sh2-155 esetén 90×150 s objektum (light) ISO 3200 kép összegzéséből. A korrekciós felvételeket 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark képből állítottam össze. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Sh2-155 Barlang-köd - VCSE - Ágoston Zsolt
VCSE – Sh2-155 Barlang-köd – Ágoston Zsolt

Július 29-én, a megfigyelőtábor egyetlen végig derült (bár nagyon párás) éjszakáján a Barlang-ködöt fényképeztem, nevét a régió legfényesebb, félköríves alakzatáról kapta, mely hasonlíthat egy barlang bejáratára. A Cepheus csillagképben található, távolsága tőlünk 2400 fényév. Hidrogénből áll, melyet a ködösség anyagából születő csillagok ionizálnak, ezért láthatjuk. A ködkomplexumban az emissziós területek mellett sötétködök – a felvétel jobb oldalán – és reflexiós ködök – kékes foltok néhány csillag körül a kép alján – is előfordulnak. 1959-ben fedezték fel, a Sharpless-katalógus összeállítása során.

NGC 7380 Varázsló-köd - VCSE - Ágoston Zsolt
NGC 7380 Varázsló-köd – VCSE – Ágoston Zsolt

A következő éjszakán, július 30-án a távcsövem a Varázsló-köd irányába állítottam, és a fenti felvétel nyers képeinek elkészítésének álltam neki. A képen a vöröses hidrogénköd félkör alakban vesz körül egy világosabb, fehéres színű területet. A vöröses emissziós köd a kép közepe fele a legfényesebb, innen “balra” gyorsan csökken fényessége, viszont “jobb oldalt” lassabb az átmenet élénkvörösből teljesen feketébe. A hidrogénfelhőt számos nagy kiterjedésű sötétköd tagolja. A vöröses köd egy csuklyás, kámzsát viselő alakot formáz, innen származik elnevezése is. Csúcsos csuklyája a kép tetején halványan kivehető, mellkasa előtt helyezkedik el az említett világosabb terület.

1787-ben fedezte fel Caroline Herschel. Testvére, William Herschel katalogizálta a Cepheus csillagképben található ködösséget, melynek anyagából jelenleg egy nyílthalmaz alakul ki. Az így kialakuló csillagok “szele” néhány millió éven belül szétoszlatja a ködöt, viszont a nyílthalmaz csillagainak egy része túlélheti a Napot is.

NGC 7380 - Varázsló-köd - Ágoston Zsolt - VCSE
NGC 7380 – Varázsló-köd – Ágoston Zsolt – VCSE

A zselickisfaludi VCSE amatőrcsillagászati megfigyelőtábor második éjszakáján (2016. aug. 7/8.) készítettem felvételt az NGC 7380 katalógusszámú Varázsló-ködről. 35×360 sec objektum (light), 15 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), ISO 800-on felvett képből állt össze a bemutatásra kerülő asztrofotográfia.

A képek Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 150/750 -es Newton tubussal és átalakított Canon EOS 550D fényképezőgéppel készültek.
Nagyon jó nyugodtság, de erős légköri pára volt jellemző a kép készítésének idején, a harmatsapka változó hatékonysággal, de megvédte a tükröket az erős párásodástól, így csaknem a csillagászati szürkület végéig tudtam gyűjteni az expókat. A vezetést ezúttal sikerült elindítanom, és hatperces felvételek túlnyomó többsége használhatónak bizonyult. Sem ilyen hosszú expozíciós időket, sem ilyen időtartamot felölelő expozíciósorozatot nem tudtam eddig elkészíteni egyetlen más objektumról sem, úgyhogy ez a kép számomra “mérföldkő”.

A vöröses hidrogénköd félkör alakban vesz körül egy világosabb, fehéres-kékes színű területet. A vöröses emissziós köd a kép közepe fele a legfényesebb, innen “felfele” gyorsan csökken fényessége, viszont kétoldalt lassabb az átmenet élénkvörösből teljesen feketébe. A hidrogénfelhőt számos nagy kiterjedésű sötétköd tagolja. A vöröses köd egy csuklyás, kámzsát viselő alakot formáz, innen származik elnevezése is. Csúcsos csuklyája a kép jobb oldalán halványan kivehető, mellkasa előtt helyezkedik el az említett világosabb terület.

1787-ben fedezte fel Caroline Herchel, testvére, William Hershel katalogizálta aztán ezt a Cepheus csillagképben található ködösséget, melynek anyagából jelenleg egy nyílthalmaz alakul ki. Az így kialakuló csillagok “szele” néhány millió éven belül szétoszlatja a ködöt, viszont a nyílthalmaz csillagainak egy része túlélheti a Napot is.