VCSE - Tycho de Brahe (1546 - 1601) sírja Prágában. - Csizmadia Szilárd felvétele.
VCSE – Tycho de Brahe (1546 – 1601) sírja Prágában. A felette lógó dán zászló nemzetiségére utal. – Csizmadia Szilárd felvétele.

Tycho de Brahe (nevének ejtése kb. tücho de bráh) dán csillagász volt, akit sokan a távcső előtti kor legnagyobb megfigyelő csillagászának tartanak. Az 1560. augusztus 21-i teljes napfogyatkozás hatására kezdett el csillagászattal foglalkozni. Pontos asztrometriai célú megfigyeléseit Dániában, egy Hven nevű  szigeten kezdte el végezni, majd az új dán király udvarában történt, számára kedvezőtlen politikai változások miatt 1597-ben elhagyta Hvent, és 1599-ben költözött Prágába, Rudolf magyar és cseh király, német-római császár meghívására, aki királyi csillagászi (pontosabban birodalmi udvari csillagászi) állást adott neki. (Mai fogalmaink szerint egy menekültnek adott munkát.) Asszisztense hamarosan Johannes Kepler lett, aki követte is őt a pozícióban. (Ő szintén menekült volt Ausztriából, ahol édesanyját boszorkánysággal vádolták meg, és emiatt, meg protestáns vallása miatt el kellett hagynia a katolikus Ausztriát.)

Legfontosabb eredményei között szokás emlegetni az 1572. évi, Tycho-féle szupernóvának és az 1577. évi üstökös mozgásának megfigyeléseit. Mindkettőről kimutatta gondos parallaxismérésekkel, hogy a Hold pályáján túl bekövetkezett jelenségek voltak, ezzel végleg romba döntötte a “kristályszférák” elméletét. Egyben a “változhatatlan és romolhatatlan” ég elméletét is megdöntötte. Ő volt az első csillagász, aki pozícióméréseiben figyelembe vette a légköri refrakció hatását. Rendkívül pontos csillagkatalógust hagyott ránk, de még ennél is fontosabbak voltak a korábbiaknál sokkal pontosabb bolygópozíció-mérései, amikből aztán Kepler, már Tycho halála után meg tudta határozni a bolygók ellipszispálya alakját és a három Kepler-törvényt. A modern tudomány kialakulásában játszott szerepe miatt szoktuk emlegetni az öt nagy, időrendben: Kopernikusz, Tycho, Kepler, Galilei és Newton között. Közülük Tycho – még Galileinél is jobban – képviselte a tapasztalatok, empirikus tények megszerzésének fontosságát, tudományban játszott szerepének hangsúlyozását, és főleg, hogy technikai eszközeinket tökéletesíteni kell a pontos és még pontosabb adatok, megfigyelési és kísérleti tények megszerzése érdekében. Érdekes, hogy ebben leginkább a tökéletességre való törekvésbeli hiúsága vezette…

Tycho érdekes színfoltja a tudománytörténetnek. Nemesemberként és fennhéjázóként lenézte az alacsonyabb származásúakat, különösen Keplert. Rostockban egyetemi tanulmányai idején egy párbajban elvesztette orrát, amit az orvosok aranyorral pótoltak neki. (A történetet a Rostocki Egyetemen ma is emlegetik, amikor ott jártam 2016-ban, szintén megemlítették a hely nevezetességei között egy konferencia bevezetőjében.) 1601-ben, mindössze 54 éves korában hunyt el. Egy császári vacsorán lett rosszul, ahol – szintén hiúsága okán – hiába kellett volna vizelnie, nem akarta a mellékhelyiség kedvéért elhagyni az asztalt, amíg a császár is jelen van, mert ezt udvariatlanságnak, dán nemesemberhez méltatlannak tartotta. Emiatt azonban húgyhólyagja nem bírta a nyomást, és kipukkadt. Állítólag utolsó szavaival azt mondta, hogy “bölcsen élt, bolond módjára hal meg”. Sok tudománytörténész szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni Tycho és mérései, megközelítési módszerei fontosságát, máig tartó hatását.

Prágában, a Régi Városháza téren álló Miasszonyunk templomban temették el. 1901-ben új sírkövet kapott (a képen ez a fekvő, fekete márványkő, amin a felirat mindössze Tycho de Brahe, és alatta található porladó teste – a felállított vörös márvány sírkövön Tycho szobra látható). Sírját 2010-ben egy dán-cseh kutatócsoport felnyitotta, mert tisztázni akarták Keplert azon vád alól, hogy ő mérgezte meg higannyal főnökét, Tychot. Higanynak, sőt semmi más méregnek sem találták nyomát Tycho testében, így a vád alaptalannak bizonyult. (Erik Brahe-t, Tycho unokatestvérét is megvádolták Tycho meggyilkolásával egy szerelmi szál miatt, de ezt is alaptalannak találták a 2012-ben lezárt vizsgálatok.)

Tycho-ról egy hatalmas holdkrátert, egy marskrátert, az 1677-es sorszámú kisbolygót és Koppenhága planetáriumát nevezték el. A Tycho pontos csillagkatalógust is róla nevezte el az ESA, amihez az adatokat az 1990-es években a Hipparcos műholddal gyűjtötték. Csillagtérképeken, planetáriumprogramokban találkozhatunk TYC katalógusszámú csillagokkal, amelyek éppen erre a Tycho-katalógusra utalnak.

2017. június 26-30. között rendezte meg az Európai Csillagászati Társaság a European Week of Astronomy and Space Science (a Csillagászat és Űrtudomány Európai Hete) elnevezésű rendezvényét, amin a rendezvény honlapja szerint 1137 csillagász és űrkutató – Európából és Európán kívülről is – vett részt, köztük számos magyar kutató is. Nagyon sokan mentek el a konferencia helyszínétől kb. 12 perc sétára lévő Miasszonyunk-templomba, hogy láthassák és tiszteleghessenek Tycho sírja előtt – én is most tettem meg. Általában véve nem lehet a templomban fényképezni, csak különleges alkalmakkor.

Aki Prágában jár, a Régi Városháza téren bemehet Tycho sírjához a Miasszonyunk-templomba (nincs belépődíj). A templommal szemben állva a tér jobb oldalán egy házon egy Einstein-táblát érdemes megkeresni: prágai professzorsága idején Einstein abban a házban hegedült. A templommal szemközti oldalon álló prágai városháza mellett bal oldalra húzódó utcában, a városháza oldalán az Orloj néven ismert régi, 1597-ben készített órát lehet megtekinteni, amelynek ablakaiban reggel kilenctől este kilencig minden egész órában elvonulnak az apostolok. Számunkra érdekesebb, hogy mutatja a csillagidőt, a hónapot és a napot, a Hold és a Nap aktuális égi jegyekben elfoglalt pozícióját is – mindezt mechanikusan, hiba nélkül, 1597 óta! (Az óra első változata 1410-ben készült.)

A Prágát átszelő folyó bal oldalán, a Károly-híddal éppen szemközt lévő utcában pedig Kepler-emléktáblát csodálhatunk meg, ami alatt lévő sikátorba bemenve, a sikátor végén egy Kepler-múzeumot találunk.

Prága kedvelt célpontja a magyar turistáknak is. Amatőrcsillagászként vagy csillagászként a felsoroltakon túl is rengeteg további csillagászati emlékhelyet találhatunk (csak egy további példa a Klementinum tetején lévő régi csillagvizsgáló). E lista sem teljes a látnivalókról.