A meteortudományban az egyik legszebb az, hogy bármikor történhet olyan esemény, amire senki sem számít. Vannak olyan események, amelyek ismert meteorrajokkal kapcsolatosak, gondoljunk csak a múlt évre, 2021-re, amikor a Perseidák lecsengő fázisában hirtelen emelkedni kezdett az aktivitás és újabb maximum következett be! Aztán vannak olyan események is, amelyek teljesen váratlanul következnek be, meglepetést okozva ezzel a meteorkutatóknak és a téma iránt érdeklődőknek. Utóbbi történt 2022. augusztus 16/17. éjszakáján, amikor egy eddig ismeretlen meteorraj aprócska darabjai izzottak fel Földünk légkörében.

A HU0002 kamera által detektált sporadikus meteorok 2022.08.16/17-e éjszakáján. Zölddel jelöltem az új meteorrajhoz társítható meteorokat, amelyek szépen kirajzolják a radiánst.

Hosszas fontolgatás, majd tervezgetés után augusztus elején vásároltam egy GMN meteorkamerát, azzal a céllal, hogy hozzájárulhassak én is értékes meteoradatokkal e tudományhoz. A kamera a HU0002 azonosítót kapta. (Ajánlom megtekintésre a globalmeteornetwork.org oldalt; hamarosan a GMN-ről, valamint magáról a meteorkamera-rendszerről is tervezek írni egy bemutatót, beszámolót.) Augusztus 13/14-e éjszakája volt az első olyan észlelés, amikor már minden a helyén volt, az asztrometriai beállítások pontosak voltak. Ez önmagában öröm, a bónusz pedig az, hogy gyönyörű Perseidákat sikerült fogni értékes pozíció- és sebességadatokkal együtt!

A hazai meteorosok közül tudják páran, hogy van egy saját fejlesztésű meteoros szoftverem, a MetVis. Ez egy Java platformon futó alkalmazás, amely alapvetően arra szolgál, hogy megjeleníti a MetRec által kimért meteorokat a csillagtérképen. Ennek a programnak elkezdtem írni egy egyszerűbb webes változatát és mivel az elmúlt éjszakák alapján már ismertem a GMN formátumát, lehetővé tettem ennek a beolvasását is.

Amikor augusztus 17-én délelőtt letöltöttem a legutolsó észlelési adatokat és a MetVis-be importáltam az éjszaka hullóit, egyből láttam, hogy valami nagyon érdekes történt az éjjel során. A meteorok visszahosszabbításai által markánsan kirajzolódott a Perseidák radiánsa, de lent, délen a meteorok visszahosszabbításai teljes egyértelműséggel kirajzoltak egy másik csomósodást is! Eltüntettem a képről a rajokhoz csatolható meteorokat, vagyis csak a sporadikusokat hagytam meg a térképen, így is egyértelmű volt, hogy ott egy radiáns van. Ellenőriztem, hogy az éppen aktív meteorrajok radiánsa közül lehet-e valamelyik, de egyikkel sem lehetett párosítani. Az egyedüli bizonytalanságot az Antihelion radiáns okozta, amely nagy területű, az új forrás valahol ennek a területnek a szélén helyezkedett el, viszont ez a csomósodás nagyon kompakt, az ANT meteorok visszahosszabbításainak sokkal diffúzabbnak kellene lennie! Az új radiáns pozíciójára az alfa = 324 fok, delta = -9 fok koordinátákat kaptam. Visszanéztem a meteorok felvételeit, kivétel nélkül mindegyik kifejezetten lassú hulló volt! (Ld. a fenti ábrát.)

Kellő izgalommal írtam meg észrevételemet Denis Vidának, aki a GMN rendszer vezetője és fő mozgatórugója. Ő 18-án a globalmeteornetwork.org oldalon egy tweet-ben tudatta az olvasókkal, hogy a GMN kamerák új aktivitást észleltek 16/17-e éjszakáján, Peter Jenniskens pedig már valamikor 17-én egy rövid cikkben írt a kitörésről a meteornews.net oldalon. Én mindkét bejegyzésről 19-én értesültem. Az automata kiértékelő rendszerek nyilván jelezték már az új rajt a kutatóknak, mégis egészen izgalmas volt ezt a felismerést személyesen is átélni!

Most pedig nézzük, hogy milyen adatokat sikerült összegyűjteni eddig az új rajról.

A CAMS meteorkamera-rendszer adatai alapján már augusztus 15. 20:37 UT és augusztus 16. 12:02 UT között 36 rajmeteor pályaadatait sikerült meghatározni. Lambda = 143,1 foknál a pozícióra alfa = 324,7±0,2 fok, delta = -11,6±0,3 fok érték adódott, a sebességre pedig Vg = 24,2±0,3 km/s.

A GMN rendszer adatai szerint a maximum lambda = 143,7 foknál következett be kb. 10-es ZHR-rel, a radiánspozícióra alfa = 325,1 fok, delta = -11,5 fok adódott. A meteorok átlagos geocentrikus sebessége v = 24,0 km/s, tehát a meteorok valóban lassúak voltak. D. Vida megjegyzi, hogy a szórás nagyon kicsi, ami a raj fiatal voltára utal.

Hasonló adatokat közölt a japán SonotaCo rendszer is, amikor 18-án bejelentette, hogy kamerái szintén észlelték a kitörést.

A három kamerarendszer adatai tökéletes összhangban vannak egymással, ez mutatja a videometeoros észlelési módszer rendkívüli hatékonyságát is!

Az új meteorraj ideiglenes elnevezése M2022-Q1, végleges neve pedig nagy valószínűséggel 18 Aquaridák lesz majd.

Már a kitörést bejelentő cikkben megjegyezte Jenniskens, hogy a meteorok pályaelemei nagy hasonlóságot mutatnak a D/1770 L1 (Lexell) üstökösével. Ha valóban az eltűnt üstökös lenne a raj forrása, az igazi kuriózumnak számítana! Óvatosan kell azonban kezelni a szülőégitest hozzárendelését a rajhoz, Bill Cooke megjegyezte, hogy legalább 16 olyan égitest van, amely esélyes jelölt lehet. Roberto Haver szerint a raj a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova üstökös 1980-ban kidobott törmelékével lehet kapcsolatban. Az is lehet, hogy a meteorraj rokonítható egy munkalistás, egyelőre nem megerősített meteorrajjal, a 199-es sorszámú Augusztusi Delta Capricornidákkal (ADC), aminek feltételezett szülője szintén a 45P üstökös.

A kamerám több, mint 10 olyan meteort rögzített, amelyet más, jellemzően horvát kamerák is detektáltak, így hozzájárulhattam én is az új raj kimutatásához. Az pedig, hogy még a felfedezés bejelentése előtt én is észrevettem őket a mért adatok alapján, felejthetetlenné teszi számomra ezt a kis rajt!

Végezetül álljon itt a két legszebb 18 Aquarida meteor, amelyet kamerám rögzített.

18 Aquarida meteor, 2022.08.16. 20:03:48 UT, a meteor a kép bal felső sarkában látható

18 Aquarida meteor, 2022.08.16. 23:28:30 UT

A cikk adatainak forrásául a

* globalmeteornetwork.org

* meteornews.net

* imo.net

oldalak szolgáltak.