2021. szeptemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben a szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap szeptember közepén 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:00 (NYISZ) körül nyugszik. A hó végén azonban már majdnem reggel hétkor van a napkelte (6:50-kor), és már 18:34-kor lenyugszik a Nap. (Ezek az adatok Zalaegerszegre vonatkoznak, az ország keleti részében akár fél órával korábban is lehet a napkelte/napnyugta. A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése: NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KözEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül másfél-két órával már elkezdhető. Újhold szeptember 7-én, első negyed szeptember 13-án, telehold szeptember 21-én, utolsó negyed szeptember 29-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):

09.06. 03:34 21 órás holdsarló 5° magasan a reggeli égen.
09.07. 18:07 Az Io kilép a Jupiter mögül, majd 20:40-kor az Europa.
09.09. 19:10-19:20 A Callisto kilép a Jupiter árnyékából, majd 20:18-20:26 között a Ganymedes.
09.11. 09:55 A Hold földközelben (368 500 km, 23%-os holdsarló).
09.14. 04:25 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja (27°, 0,2 magnitúdó, Szűz csillagkép).
09.14. 09:21 A Neptunusz oppozícióban a Vízöntő csillagképben.
09.18. 03:06 A Merkúr dichotómiája (27°, 0,2 magnitúdó, Szűz csillagkép).
09.22. 19:21 Őszi napéjegyenlőség.
09.27. 01:48 A 69%-os fázisú holdkorong peremétől 5′-re északra látható a T Tauri (4 magnitúdós).

A Merkúr a hónap első felében kedvezőtlen helyzetben van, viszont 14-én már fél órával nyugszik a Nap után. A hónap második felében láthatósága ismét kedvezőtlen.

A Vénusz esténként nyugaton megfigyelhető. -4,2 magnitúdós, 63%-ra esik a fázisa, átmérője 19″-re nő.

A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen.

A Jupiter az éjszaka második felében megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,8 magnitúdós.

A Szaturnusz az éjszaka második felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,4 magnitúdó.

Az Uránusz késő estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található.

A Neptunusz egész éjszaka megfigyelhető a Vízöntő csillagképben található a délkeleti látóhatáron.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

NGC 6888 (Sarló-köd)

Ne adjuk fel a reményt, hogy vizuálisan csodás ködösségeket észleljünk! Hiszen a ködöt William Herschel fedezte fel 1792. szeptember 15-én, szinte napra pontosa 229 évvel ezelőtt. 

A szóban forgó, holdsarló alakú gyönyörű ködöt a Hattyú (Cygnus) csillagképben láthatjuk, a Sadr, más néven Gamma Cygni (γ) és az Éta (η) Cygni közötti út egyharmadánál találod (közelebb a Sadr-hoz), vagy 1,2″ NY-ÉNY-i irányban a 34 Cygnitől. A ködbe ágyazva néhány 7 magnitúdós csillag jelzi, hogy jó helyen jársz. Állítólag már egy 70-80 mm-es refraktorral is meg lehet látni az NGC 6888-at akár szűrő nélkül is. Egy 105 mm-es tubussal, 47x nagyítással 18′ hosszan É-DNY-i irányú hármas (3) számot formáz. Az alakzat ÉK-i része fényesebb, és három fényes csillagon halad át: mély sárga színű a csúcson, a szélén egy arany-narancssárga, és egy halványabb kísérő, amely a görbületet díszíti. UHC vagy OIII szűrő használata jelentősen javítja a vizuális észlelhetőségét. A holdsarló-forma egy 25 cm-es reflektorban, 44x nagyítás mellett már szűrő nélkül is láthatóvá válik, de természetesen itt is sokat segít a szűrő használata.  A nagy távcsővel megfigyelők az egész ködöt díszítő anyag hullámzásáról számolnak be.  A Sarló-köd egy 7 magnitúdós hatalmas, forró Wolt-Rayet típusú csillagból származik, amely a központja közelében látható.  Ahogy ez a hatalmas csillag megöregedett, ledobta külső rétegeit, és az intenzív fénysugárzása miatt a gáz több millió km/óra sebességgel tágul. Ez a heves csillagszél ütközött a korábban ledobott anyaggal, így sűrű „héjat” és lökéshullámokat hozott létre, amelyek befelé és kifelé is terjednek. Talán mintegy 100 000 év múlva ez a megkínzott csillag kimeríti fogyatkozó nukleáris üzemanyagtartalékát, és életét egy szupernóva-robbanásban fejezi be. Egyes amatőrcsillagászok a Sarló-ködöt kifejezetten rózsaszínűnek látják, amit a csillag kékesfehér színének tulajdonítanak. A ködnek ez a színárnyalata a szokatlanul erős hidrogén-alfa emisszió bíbor árnyalatával párosul.

A köd színei természetesen csak fotókon jönnek elő. Vizuális észleléséhez is erősen ajánlott a fényszennyezésmentes, sötét ég.

Mélyég-objektumok kezdő amatőrcsillagászoknak:

Az éjszaka kezdetén rövid ideig észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M13, M92, M10, M12, M14).

Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Számos nyári mélyég-objektum figyelhető még meg szeptemberben, de már nagyon alacsonyan (pl. M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, M16 Sas-köd, a Nyilas csillagkép gömbhalmazai, M22 gömbhalmaz).

Este tíz-tizenegy óra körül alacsonyabban megfigyelhető a Cepheus csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető a szeptemberi éjszakák folyamán sötétedéstől kezdve, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Éjfél körül már megfigyelhetőek az M74 és M77 galaxisok is. Felületi fényességük halvány, közepes (10 cm-es legalább) távcső ajánlott hozzájuk ahhoz, hogy biztosan lássuk őket.

Észlelési ajánlat kezdő amatőrcsillagászoknak 2021. szeptemberre:

(A) Egy, az Égi Egyenlítő körüli csillagot álló távcsőnél (ha van óragép, kapcsold ki) engedj átvonulni a látómezőn, a leghosszabb húr mentén. Mérd le, hány másodperc alatt vonul át rajta. Ezt a számot 60-nal osztva megkapod az eredményt percekben. 1 égi foknak négy időpercnyi átvonulás-időtartam felel meg a távcsőben. Hány fokos az okulárjaid látómezeje? (Szeptemberben célszerű a Halak, esetleg a Pegazus délebbi csillagait használni a méréshez delelés környékén. Amennyiben az Égi Egyenlítőtől távoli csillagot választasz, úgy a kapott eredményt a csillag deklinációjának koszinuszával osztani kell.) A látómeződ mérete fontos a jövőben látott objektumok méretének becsléséhez.

(B) Párhuzamosítsd a keresőtávcsövedet! Nappal egy távoli épületen, fán, tornyon hozz be valamit a nagytávcső közepére, és ne mozgasd a műszert, hanem rögzítsd fixen. Ezután a keresőtávcső csavarjait addig tekerd, amíg annak közepén ugyanaz nem lesz, mint a nagytávcsőben. Éjjel a Holdon vagy még inkább egy csillagon pontosítsd. Sokat segít az éjszakai munkában, ha a keresőd párhuzamos a nagytávcsővel!

(1) Keresd meg a Jupitert és a négy Galilei-holdját! Rajzold le egy füzetbe méretarányosan minden este, hogy a Jupiterhez képest hogyan látod a holdakat, milyen fényességsorrendet állítasz fel köztük. Jegyezd fel a napot, órát, percet, és a nagyítást. Kövesd olyan sok éjszakán a holdak mozgását a Jupiter körül, amilyen sokon csak tudod.

(2) Keresd meg a Jupiter egyenlítői sávjait és a pólusok körül lévő, pólussapka-szerű sötétebb területeket. Különböző nagyításokkal hány sávot és zónát látsz? Rajzold le a látottakat.

A Jupiter alakzatainak neve:

SPR – South Polar Region – Déli Sarki Tartomány

SSTZ – South South Temperate Zone – Legdélebbi Mérsékelt Zóna

SSTB – South South Temperate Belt – Legdélebbi Mérsékelt Sáv

STZ – South Temperate Zone – Déli Mérsékelt Zóna

STB – South Temperate Belt – Déli Mérsékelt Sáv

STrZ – South Tropical Zone : Déli Trópusi Zóna

SEB – South Equatorial Belt – Déli Egyenlítői Sáv. Ez két részre esik szét, a délebbit SEBs-sel, az északabbit SEBn-nel jelölik. A Nagy Vörös Folt, ha a felénk forduló oldalon helyezkedik el éppen, akkor a SEBs-ben látszik. Kisebb távcsövekben és kisebb nagyításoknál a SEBs és a SEBn egybeolvad.

EB – Equatorial Band – Egyenlítői Sáv

EZ – Equatorial Zone – Egyenlítői Zóna. Ennek északi és déli felét EZn-nel, illetve EZs-sel jelölik.

NEB – North Equatorial Belt – Északi Egyenlítői Sáv

NTrZ – North Tropical Zone – Északi Trópusi Zóna

NTB – North Temperate Belt – Északi Mérsékelt Sáv

NTZ: North Temperate Zone – Északi Mérsékelt Zóna

NNTZ – North North Temperate Zone – Északibb Mérsékelt Zóna

NNTB – North North Temperate Belt – Északibb Mérsékelt Sáv

NPR – North Polar Region – Északi Sarki Tartomány

(Nagy távcsövekkel és nagyításokkal lehetséges megfigyelni az NNNTZ-t és az NNNTB-t, a Legészakabbi Mérsékelt Zónát és Sávot. Ezek az ábrán nincsenek bejelölve.)

(3) Keresd meg a Szaturnuszt, rajzold le a gyűrűjét a bolygóhoz képest, és jelöld be a rajzodon a Titán nevű Szaturnusz-holdat. Mennyit mozdul el a Titán egy hét alatt?

(4) Este figyeld meg és rajzold le méretarányosan a Fiastyúkot (M45) és az Ikerhalmazt (NGC 884 és NGC 869). A keresőtávcsőben vagy a nagytávcsőben mutatnak-e jobban ezek a nyílthalmazok?

(5) Keresd meg az M31-et, azaz az Androméda-ködöt.

(6) Keresd meg az M27 PL-t és az Alfa Persei körüli Melotte 20 Mozgóhalmazt (nagyon tág nyílthalmaz). Mekkorának becsülöd ezek kiterjedését?

Az Eljegyzési Gyűrű-aszterizmus észlelése kezdőktől haladókig:

Egész évben észlelhető az északi féltekéről az Eljegyzési Gyűrű-aszterizmus (néhány helyen: Törött vagy Deformálódott Eljegyzési Gyűrű-aszterizmus), mivel cirkumpoláris. A legjobb látványt 5 cm körüli keresőtávcsövekben adja, de észlelhető bármilyen pici binokulárral és nagyobb távcsövekkel is, ha utóbbiak látómezeje 1 fokos legalább.

Az Eljegyzési Gyűrű-aszterizmust úgy kell megkeresni, hogy a Sarkcsillagot kell a látómezőbe állítani. Ekörül lehet látni egy kör alakú csillagívet, ami az egyik odalán be van horpadva. Ezen a fényképen összekötötték az aszterizmust alkotó csillagokat:

Az aszterizmus első leírása és elnevezése William L. Duttontól származik 1961-ből, aki a Sky and Telescope azévi januári számában közölte megfigyelését.

Néhány kedvező(bb) láthatóságú objektum haladóbb amatőröknek:

NGC 6910 NY Cyg: ez a kb. 70 csillagból álló nyílthalmaz a Hattyú csillagképben látszik. A halmaz legfényesebb csillagai kb. 10 magnitúdósak, a halmaz összfényessége 7,4 magnitúdó. Látszó átmérője kb. nyolc ívperc. A Gamma Cygnitől északkeletre található. W. Herschel fedezte fel 1786. okt. 17-én. Már kis, 7×50-es binokulárral is megtalálható, de felbontatlan marad és apró ködösségként látszik csak. 10 cm-es távcsővel, 15x-ös vagy nagyobb nagyítással már felbontható csillagokra. 13 cm-es távcsővel vizuálisan egyre több csillag tűnik fel elnyúlt, majdnem sarlószerű alakzatban.

IC 1318 DF Cyg: a Gamma Cygni ködösség. Sötét ködök öt különálló részre szabdalják. Sadr-régiónak is nevezik a Gamma Cygni másik neve után. Legnagyobb kiterjedése majdnem két telehold méretű egyik irányban és teleholdnyi másik irányban. H-béta szűrő segíthet a megpillantásában. UHC szűrő is segíthet, egyes amatőrök az OIII-at itt nem találták megfelelőnek a köd észleléséhez. 10 cm-es távcsőben, 32x-es nagyításban már jól látszik a hatalmas ködösség. Fényerős (f/4-6) műszerek előnyösebbek megfigyeléséhez.

NGC 1499 DF Per: Kalifornia-köd néven is ismerik. 145×40 ívperces ködösség (a telehold mérete kb. 30′!), és bár összfényessége 6 magnitúdó, de ez a fénymennyiség óriási területen oszlik el. Így haloványnak tűnik, egyes részei talán csak 14 magnitúdósak. A Kszí Persei csillag fényét tükrözi vissza. Voltak, akik látták közepes, 12 cm-es műszerrel, mások, ha az ég nem volt megfelelően sötét, még 45 cm-essel sem vehették észre. A köd észlelését nagyban elősegíti egy megfelelő ködszűrő alkalmazása. Nagyon sötét égen azonban észlelték 10 cm-es f/6-os refraktorral 22x-es nagyítással és 23 cm-es Schmidt-Cassegrainnel, 50x-es nagyítással is. Egyszer valaki összehasonlította az OIII, UHC és H-béta szűrőket ezen a ködön az említett műszerekkel. Szerinte a H-béta szűrő drámaian megnövelte a látványt és a köd észrevehetőségét. Az OIII szűrő gyakorlatilag használhatatlan volt ezen az objektumon, az UHC alig javított a köd észrevehetőségében. A 23 cm-es SC-ben még részletek is előjöttek viszont a H-bétával. A köd megfigyelésének nehézségére jellemző, hogy a legendás mélyég-megfigyelő, D. J. Eicher azt írta róla, hogy “Legyünk türelmesek, ha sikerül megpillantanunk a Kalifornia-ködöt, a legkiválóbb mélyég-észlelők közé sorolhatjuk magunkat.” (Eicher 15 éves korában alapította a Deep Sky Monthly magazint, egyébként pedig amatőrcsillagász, foglalkozása történész, kutatási területe pedig az amerikai polgárháború. Csillagászati népszerűsítő tevékenységéért a 3617-es sorszámú kisbolygót nevezték el róla (3617) Eicher-nek. Az Univerzum c. könyve magyarul is megjelent 1993-ban, onnét származik tőle a fenti idézet.)

NGC 6781 PL Aql: ez egy kis planetáris köd a Sasban. 11,8 magnitúdós, gyűrű alakú, két ívperces objektum. 10-15 cm-es távcsövekkel már látható, de sötét éjszaka kell hozzá. Ködszűrő nélkül is könnyen megpillantható ezekben a közepes méretű amatőrcsillagászati távcsövekben, de mind UHC, mind OIII szűrő javítja a látványát. Egy H-béta szűrő azonban teljesen eltünteti az égről.

NGC 7510 NY Cas: kb. 60 csillag alkotja, 10 magnitúdósak és halványabbak. Mindössze 4 ívperc méretű nyílthalmaz. Keresőtávcsövekben gyémántporral beborított apró gombolyagnak látszik, ha jó az ég. 15 cm-es távcső már felbontja. 7,9 magnitúdós.

NGC 157 GX Cet: az Égi Egyenlítő alatt kb. nyolc fokkal látszódó spirálgalaxis: 2 ívperc a mérete és 11 magnitúdós. Noha már 8 cm-es távcsővel is megpillantható, ez csak vidéki, sötét égboltra igaz – érdemes eltávolodni a fényektől a galaxisok megfigyeléséhez. Nagy távcsövekben is csak ritkán mutat részleteket. Asztrofotósoknak szép kihívás lehet szokatlanul nagyszámú, 5-6 spirálkarját megörökíteni. Ez az átlagosnál nagyobb számú spirálkarszám teszi olyan érdekessé.

NGC 6823 MY Vul: az M27 híres planetárs ködtől (Súlyzó-köd) három fokkal nyugatra van. 35,5 cm-es távcsőben majdnem a teljes, 1°-os látómező háromnegyedét kitölti egy 8-10 fényesebb csillagból álló, félkör alakú gyűrűív, és azon belül látszik egy egyharmad telehold méretű (kb. 10-12 ívperces), laza, fényes csillagokból álló, teljesen bontott, 10-12 csillagból álló csillacsoport. Kisebb távcsövekkel fényes csillagok sűrösödését lehet megfigyelni. Egy jobb égen már észrevehető ködösség veszi körül (NGC 6820), a ködösséget kisebb távcsövekkel és fényszennyezetebb helyről nem lehet megfigyelni. Az NGC 6823 kifejezetten ajánlott kisebb távcsövekkel rendelkezők számára, hiszen a halmaz teljes fényessége 7,1 magnitúdó.

Az ajánló összeállításához részben a Meteor Csillagászati Évkönyv 2021-et is használtuk.

Related posts:

2021. júliusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2021. augusztusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Jandó Dániel, Csizmadia Szilárd 2021. októberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2021. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2022. januári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd