2022. szeptemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap Zalaegerszegen szeptemberben a hó közepén kb. 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:00 (NYISZ) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az ország középső részén kb. negyed, a keleti részén kb. fél órával hamarább kel és nyugszik a Nap. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed szeptember 3-án, telehold szeptember 10-én, utolsó negyed szeptember 17-én, újhold szeptember 24-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):
09.03. 02:51 A Marstól 4°-ra látható a Hyádok nyílthalmaz.
09.14. 21:18 A Hold elfedi az Uránuszt. Kilépés 22:20 UT-kor.
09.17. 03:49 A Mars 3,6°-ra az 57%-os fázisú Holdtól a Bika csillagképben.
09.23. 01:04 Őszi nap-éj egyenlőség.
09.24. 03:58 42 órás holdsarló 13° magasan a hajnali égen, 13°-ra a Vénusztól.
09.25. 04:00 A Vénusz 2°-ra a 0,7%-os fázisú Holdtól a Szűz csillagképben.
09.27. 04:05 A Merkúr és a Vénusz 3°-os közelsége a Szűz csillagképben.

A Merkúr a hónap elején kereshető nyugaton, a napnyugta utáni fél órában, láthatósága ezután kedvezőtlen. A hónap végén újra megfigyelhető hajnalban keleten, ekkor fél órával kel a Nap előtt.

A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti égen, láthatósága gyorsan romlik, a hónap végén fél órával kel a Nap előtt. -3,9 magnitúdós, átmérője 10″, fázisa 98%.

A Mars késő estétől figyelhető meg a Bika csillagképben délkeleten. Egyre látványosabb, fényessége -0,6 magnitúdóra, látszó átmérője 12″-re nő a hónap során.

A Jupiter a Cet csillagképben látható koraeste, délen. Fényessége -2,9 magnitúdó, látszó átmérője 49″.

A Szaturnusz a Bak csillagképben látható kora estétől hajnalig, délnyugaton. Fényessége 0,5 magnitúdó, átmérője 18″.

Az Uránusz a Kos csillagképben látható késő estétől, délkeleten.

A Neptunusz a Vízöntő csillagképben látható az esti óráktól, délkeleten.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

Vállfa-halmaz (Collinder 399)

A Vállfa-halmaz (más néven Collinder 399, Cr 399, vagy Brocchi-halmaz) a Kis Róka (Vulpecula) csillagképben található csillagcsoport, közel a Nyíl csillagképhez. Először Al-Szufi perzsa csillagász írta le 964-ben az Állócsillagok c. könyvében. A 17. században G. B. Hodierna olasz csillagász önállóan újra felfedezte. 1931-ben Per Collinder svéd csillagász felvette a nyílthalmazokról készített katalógusába. Nagyon sokáig valódi nyilthalmaznak tekintették. 1998 óta (a Hipparcos műhold adatai alapján) számos független tanulmány bebizonyította, hogy ez az objektum nem valódi halmaz, hanem csak a csillagok véletlenszerű elrendezése, azaz aszterizmus. Alkotócsillagai 237-2237 fényév távolságban vannak a Naprendszertől.

A Collinder 399 (Cr 399) egy feltűnő látszólagos csillagcsoportosulás. Számos olyan csillaga van, amely elég fényes ahhoz, hogy szabad szemmel is lássuk a nagyon sötét égbolton. Sue French New York állam északi részén található félig vidéki otthonából csak egy ködösséget látott az α Vulpeculaetól (egy 4,4 magnitúdós vörös óriás, kísérője a 7 ívperc távolságban lévő hatodrendű 8 Vulpeculae. Ez egy nagyon nyílt kettőscsillag, amely már kis távcsővel, vagy binokulárral is megfigyelhető) 4,5°-ra délre. A távcső hat csillagot mutat egy vonalban, és további négyet, amelyek horgot alkotnak délen. Mivel a „rúd” hossza 1,4°, a Vállfa-halmaz megfigyeléséhez kis nagyítású, széles látószögű látómezőre van szükség.

Sue French: Deep-Sky Wonders 215. o.

Walter Scott Houston, az „eredeti” Mélyég-csodák szerzője, így írt a csillagcsoportosulásról és még néhány objektumról 1956 szeptemberében (fordította: Szentmártoni Béla):

Az őszi esték fokozódó csípősségével a Tejút oldalai Ny felé fordulnak. Mielőtt az Orion uralná az eget, az amatőr még vethet néhány utolsó pillantást a korábbi hónapok összehalmozódott látványosságaira. Szép objektum binokulárral vagy RFT-vel Brocchi halmaza a Vul-ban, nem messze az Albireo-tól. Látható szabad szemmel a Tejút egy sötét hasadékában. Távcsővel 5-10 mg-s csillagok nyílt csoportja, kb. 1 fok átmérővel, fényesebb tagjai „vállfát” alkotnak. Ha a Vir-ben vagy a Hya-ban lenne, messze a Tejúttól, jól ismert objektum lenne. Csaknem valamennyi katalógusból hiányzik ez a szép csoport, bár Collinder 1931. évi jegyzéke tartalmazza. A Brocchi-halmaznak nagyon a szélén nagyobb távcsövek tulajdonosai megtalálhatják az NGC6802 kis nyílthalmazt. A nagyon halvány csillagok e tömkelege 5’ átmérőjű. Nem messze ettől, de a nagy Dumbbell-köd árnyékában fekszik az M 71 (NGC 6838) gömbhalmaz, 6’ átmérővel. A Sagitta keskeny sávjában könnyű rátalálni, s többre érdemes egy futó pillantásnál. Az égen magasabban van egy közepes, halvány planetáris köd, melyet eddig még nem említettem e rovatban. Ez az NGC6905, éppen a Del határa felett. Fényképeken kb. 44×37” méretű, s a vizuális észlelő is ki tudja nyomozni e terjedelemig, bár legalább 25 cm-es távcső szükséges, hogy ki lehessen venni a 14 mg-s központi csillagot. Szintén a Del-ben van az NGC 7006 gömbhalmaz. Ez az 1 mg-s halmaz csak 1’ vagy 2’ átmérőjű, s érdekes kontrasztban van a közeli M15 nagy gömbhalmazzal a Peg-ben, amely látható szabad szemmel. A szerzőnek van egy kartoték-katalógusa ködöknek amatőrök általi észleléséről. Szeretném tudni, melyeket látta valaki, rövid leírással, észrevételekkel a fényességről és érdekességekről, s hogy milyen fajtájú és méretű távcsövet használtak.

Érdekesség, hogy régen a halmaz nevét (Coathanger asterism) magyarra Ruhafogasként fordították, sok idősebb amatőrcsillagász fejében ez maradt meg. A helyes fordítás azonban a Vállfa-halmaz, ami lassacskán terjed. Ne lepődjünk meg, ha helyenként ma is, régebbi könyvekben-cikkekben pedig gyakran Ruhafogasként látjuk említeni.

Mélyég-objektumok kezdő amatőrcsillagászoknak:

Az éjszaka kezdetén rövid ideig észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M13, M92, M10, M12, M14).

Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Számos nyári mélyég-objektum figyelhető még meg szeptemberben, de már nagyon alacsonyan (pl. M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, M16 Sas-köd, a Nyilas csillagkép gömbhalmazai, M22 gömbhalmaz).

Este tíz-tizenegy óra körül alacsonyabban megfigyelhető a Cepheus csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető a szeptemberi éjszakák folyamán sötétedéstől kezdve, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Éjfél körül már megfigyelhetőek az M74 és M77 galaxisok is. Felületi fényességük halvány, közepes (legalább 10 cm-es) távcső ajánlott hozzájuk ahhoz, hogy biztosan lássuk őket.

Az ajánló összeállításához részben a Meteor Csillagászati Évkönyv 2022-t is használtuk.

Related posts:

2021. novemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2021. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2022. januári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2022. áprilisi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2022. augusztusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd