2024. augusztusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A következőkben augusztusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot!

A Nap augusztusban 5:30 (NYISZ) körül kel, 20:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold augusztus 4-én, első negyed augusztus 12-én, telehold augusztus 19-én, utolsó negyed augusztus 26-án lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ-2 óra):
08.05. 18:00 A Vénusz 3°-ra a 2%-os fázisú holdsarlótól
08.03-08.10. VEGA ’24 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor
08.12.             A Perseidák meteorraj maximuma (ZHR=100)
08.21. 02:00 A 98%-os fázisú Hold elfedi a Szaturnuszt
08.28. 00:00 A Mars 4°30′-re az 55%-os fázisú Holdtól
08.31.              Az Aurigidák meteorraj maximuma (ZHR=6)

A Merkúr 1-én fél órával nyugszik a Nap után, láthatósága gyorsan romlik, 5-én már nem figyelhető meg. 19-én alsó együttállásban van a Nappal, 25-én 40 perccel kel a Nap előtt, láthatósága gyorsan javul innentől.

A Vénusz megfigyelhető napnyugta után, a nyugati ég alján.

A Mars éjfél után kereshető a keleti ég alján. Fényessége 0,7 magnitúdó, látszó átmérője 6,5″.

A Jupiter éjféltől kereshető a délkeleti ég alján, láthatósága gyorsan javul.

A Szaturnusz késő estétől kereshető a délkeleti ég alján.

Az Uránusz éjféltől figyelhető meg, a keleti ég alján.

A Neptunusz az esti óráktól figyelhető meg, a keleti ég alján.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint március 31-e vasárnapig, utána nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

Napnyugtától látható lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5).

Kora estétől megfigyelhetők az M57 és az M27 planetáris ködök, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Napnyugta után a Tejút közepe kel fel – számos mélyég-objektum kerül elő ilyenkor (pl. az M8 Lagúna-köd, az M20 Trifid-köd, az Antares-környéki ködök, az M16 Sas-köd, az M17 Omega-köd, a Nyilas csillagkép nyílthalmazai).

Éjfél körül megfigyelhető a Perzeusz csillagképben az NGC 884 – NGC 869 (Ikerhalmaz), az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, vagy az NGC 663, NGC 654.

Hajnalban előkerülnek az Auriga nyílthalmazai, a hajnali szürkületben az M1 és az M45, de ezekhez már jó horizont kell ilyentájt még. Az Androméda-galaxis, az NGC 891, a Stephan-ötös az éjszaka nagyobb részében jól látszik.

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2024-et és a Stellariumot is felhasználtuk.