2024. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot!

A Nap decemberben 7:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed december 8-án, telehold december 15-én, utolsó negyed december 22-én, újhold december 30-án lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):
12.06. 02:00 A Merkúr alsó együttállásban a Nappal.
12.14.  A Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=150)
12.14.  19:00 A Jupiter 5 fokra a 100%-os fázisú Holdtól
12.21. 09:21 Téli napforduló
12.25. 03:00 A Merkúr a legnagyobb nyugati kitérésben, 22 fokra a Naptól
12.29. 05:55 40 órás holdsarló 2° magasan a horizont felett

A Merkúr napnyugta után már nem figyelhető meg elseje utántól. 6-án alsó együttállásban van a Nappal, 9-én háromnegyed órával kel a Nap előtt, hajnali láthatósága gyorsan javul. 25-én van a legkedvezőbb pozícióban hajnali megfigyeléshez.

A Vénusz megfigyelhető napnyugta után, a délnyugati égen. Koraeste nyugszik.

A Mars az éjszaka nagyobb részében kereshető a keleti égen. Fényessége -0,5 magnitúdóról -1,2-re, látszó átmérője 11,6″-ről 14,2″-re nő.

A Jupiter egész éjszaka megfigyelhető, nagyon látványos.

A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a délnyugati égen.

Az Uránusz az esti óráktól megfigyelhető hajnalig a keleti égen.

A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai KözEI-ben vannak megadva.

NGC 436, egy kicsi nyílthalmaz a Cassiopeiában

Az NGC 436 jelű nyílthalmazt 1787. november 3-án fedezte fel William Herschel. Dreyer, az NGC katalógus összeállítója “kicsi, szabálytalan alakú, erősen koncentrált” halmaznak írta le. A modern trigonometrikus parallaxis-mérések szerint 12 400 fényévre van tőlünk, amivel viszonylag a távolabbi galaktikus halmazok közé tartozik. 5′-es látszó átmérőjéből és valódi távolságából kiszámítható, hogy e csillaghalmaz tényleges átmérője 18 fényév mindössze. Ezzel a kisebb méretű halmazok sorába tartozik.

Bár a halmaz összfényessége 8,8 magnitúdó, vizuálisan összesen talán csak 10-15 halmaztag, kistávcsöves fotókon 40-50 látszik. E jelentéktelensége miatt sokáig elhanyagolták vizsgálatát. Igazából csak az automatikusan működő Gaia asztrometriai célú műholdnak került a látómezejébe a modern időkben, amely műhold a teljes égen végezte vizsgálatait. Elegendő asztrometriai (sajátmozgás és trigonometrikus parallaxisra alapuló távolság) és fotometriai (fényesség) adatot szolgáltatott ahhoz, hogy a halmazt elkezdjék vizsgálni. A SIMBAD, a legnagyobb csillagászati adatbázis, 1944-2019 közötti időszakról 65 közleményt tart róla nyilván (évente 0,9 cikk), de 2020-2024 között már 11 szakmai tanulmány jelent meg róla (két és háromnegyed szakcikk évente). Ez a növekvő szakmai érdeklődés is indokolhatja, hogy távcsővégre vegyük.

Egy 2007-es, Gaia előtti vizsgálat szerint két darab kék tévelygő csillag van benne Amikor azonban a Gaia műholddal pontosan  meghatározták a távolságokat és a sajátmozgásokat, a jelöltek nem bizonyultak halmaztagoknak, és így talán nem is kék tévelygők. Tehát a halmazban egy ilyen különleges csillag sincs, amint arra 2021-ben rámutattak. A halmazban viszont van egy cefeida típusú változócsillag.

2023-ban megmérték a halmaz (árapály)tömegét, és az 234 ± 135 naptömegnek adódott. Egy másik vizsgálat 829 ± 165 integrált naptömeget adott. Az eltérő adatok mutatják a nyílthalmazok tömegmeghatározásának nehézségeit és az eltérő definíciókat, hogy mit vesznek bele a halmazba. (A megadott tömegek a látható anyag tömege.) A halmazt felhasználták a mi Galaxisunk spirálszerkezetének feltérképezéséhez (ez és ez a tanulmány). 2021-ben megállapították, hogy a halmaz 72 millió éves, 167 halmaztag azonosítható összesen (beleértve a legtávolabbiakat és a leghalványabbakat is), és a halmaz 80 km/s sebességgel közeledik felénk jelenleg.

2021-ben kimutatták, hogy a híres Bagoly-halmazzal, az NGC 457-tel valódi kettős nyílthalmazt formál.  Már csak ezért is érdemes megnézni a 436-ot, ha a 457-et felkeressük. (A kettős nyílthalmazokról a VEGA 115-ik számában írtunk bővebben).

Az NGC 457 egyik fotóját a napokban közöltük, ugyanott a Cassiopeia csillagaihoz képest a keresőtérképe is megtalálható.

Sötétedéstől kezdve rövid ideig még megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.

A Kassziopeja csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M52, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és az M77 galaxisok is. Ezek viszonylag közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.

19:00-tól látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.

21:00-tól megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

Éjfél körül már láthatók a Hajófar és az Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.

A Monoceros-ban az NGC 2301 nyílthalmazt is érdemes felkeresni. Már egy 5 cm-es távcsőben is látszik, sőt, binokulárokkal is észrevehető. Nagyobb távcsővel könnyen csillagokra bomlik kisebb nagyításoknál is.

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2024-et és a Stellariumot használtuk a CdC mellett, december 24-i dátummal.

Related posts:

2022. októberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2022. novemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2023. júniusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2023. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2024. júniusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd