
2024. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd
A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot!
A Nap decemberben 7:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed december 8-án, telehold december 15-én, utolsó negyed december 22-én, újhold december 30-án lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):
12.06. 02:00 A Merkúr alsó együttállásban a Nappal.
12.14. A Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=150)
12.14. 19:00 A Jupiter 5 fokra a 100%-os fázisú Holdtól
12.21. 09:21 Téli napforduló
12.25. 03:00 A Merkúr a legnagyobb nyugati kitérésben, 22 fokra a Naptól
12.29. 05:55 40 órás holdsarló 2° magasan a horizont felett
A Merkúr napnyugta után már nem figyelhető meg elseje utántól. 6-án alsó együttállásban van a Nappal, 9-én háromnegyed órával kel a Nap előtt, hajnali láthatósága gyorsan javul. 25-én van a legkedvezőbb pozícióban hajnali megfigyeléshez.
A Vénusz megfigyelhető napnyugta után, a délnyugati égen. Koraeste nyugszik.
A Mars az éjszaka nagyobb részében kereshető a keleti égen. Fényessége -0,5 magnitúdóról -1,2-re, látszó átmérője 11,6″-ről 14,2″-re nő.
A Jupiter egész éjszaka megfigyelhető, nagyon látványos.
A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a délnyugati égen.
Az Uránusz az esti óráktól megfigyelhető hajnalig a keleti égen.
A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai KözEI-ben vannak megadva.
JD | LST | Nap | Hold | Holdfázis | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kel | Delel | Nyugszik | Kel | Delel | Nyugszik | |||||
12. 01. | V | 2460645.5 | 4:41:23 | 07:17 | 11:42 | 16:06 | 07:49 | 11:48 | 15:42 | 0% |
12. 02. | H | 2460646.5 | 4:45:19 | 07:19 | 11:42 | 16:06 | 08:54 | 12:43 | 16:27 | 1% |
12. 03. | K | 2460647.5 | 4:49:16 | 07:20 | 11:42 | 16:04 | 09:52 | 13:39 | 17:27 | 3% |
12. 04. | Sze | 2460648.5 | 4:53:12 | 07:21 | 11:43 | 16:04 | 10:37 | 14:35 | 18:37 | 8% |
12. 05. | Cs | 2460649.5 | 4:57: 9 | 07:22 | 11:43 | 16:04 | 11:13 | 15:30 | 19:54 | 14% |
12. 06. | P | 2460650.5 | 5: 1: 5 | 07:23 | 11:44 | 16:04 | 11:40 | 16:21 | 21:12 | 23% |
12. 07. | Szo | 2460651.5 | 5: 5: 2 | 07:24 | 11:44 | 16:04 | 12:02 | 17:11 | 22:31 | 32% |
12. 08. | V | 2460652.5 | 5: 8:59 | 07:25 | 11:45 | 16:04 | 12:21 | 17:59 | 23:49 | 43% |
12. 09. | H | 2460653.5 | 5:12:55 | 07:26 | 11:45 | 16:04 | 12:39 | 18:46 | - | 54% |
12. 10. | K | 2460654.5 | 5:16:52 | 07:27 | 11:46 | 16:04 | 12:56 | 19:34 | 01:08 | 65% |
12. 11. | Sze | 2460655.5 | 5:20:48 | 07:28 | 11:46 | 16:04 | 13:16 | 20:25 | 02:28 | 76% |
12. 12. | Cs | 2460656.5 | 5:24:45 | 07:29 | 11:46 | 16:04 | 13:39 | 21:19 | 03:52 | 85% |
12. 13. | P | 2460657.5 | 5:28:41 | 07:30 | 11:47 | 16:04 | 14:09 | 22:18 | 05:17 | 92% |
12. 14. | Szo | 2460658.5 | 5:32:38 | 07:30 | 11:47 | 16:04 | 14:49 | 23:20 | 06:42 | 97% |
12. 15. | V | 2460659.5 | 5:36:34 | 07:31 | 11:48 | 16:04 | 15:42 | - | 07:59 | 100% |
12. 16. | H | 2460660.5 | 5:40:31 | 07:32 | 11:48 | 16:04 | 16:48 | 00:22 | 09:02 | 99% |
12. 17. | K | 2460661.5 | 5:44:28 | 07:33 | 11:49 | 16:04 | 18:02 | 01:24 | 09:49 | 96% |
12. 18. | Sze | 2460662.5 | 5:48:24 | 07:33 | 11:49 | 16:06 | 19:18 | 02:21 | 10:24 | 92% |
12. 19. | Cs | 2460663.5 | 5:52:21 | 07:34 | 11:50 | 16:06 | 20:32 | 03:12 | 10:49 | 85% |
12. 20. | P | 2460664.5 | 5:56:17 | 07:34 | 11:50 | 16:06 | 21:43 | 03:59 | 11:09 | 77% |
12. 21. | Szo | 2460665.5 | 6: 0:14 | 07:35 | 11:51 | 16:07 | 22:50 | 04:42 | 11:25 | 68% |
12. 22. | V | 2460666.5 | 6: 4:10 | 07:35 | 11:51 | 16:07 | 23:55 | 05:22 | 11:40 | 59% |
12. 23. | H | 2460667.5 | 6: 8: 7 | 07:36 | 11:52 | 16:08 | - | 06:01 | 11:54 | 49% |
12. 24. | K | 2460668.5 | 6:12: 3 | 07:36 | 11:52 | 16:08 | 01:00 | 06:40 | 12:08 | 40% |
12. 25. | Sze | 2460669.5 | 6:16: 0 | 07:37 | 11:53 | 16:08 | 02:06 | 07:21 | 12:24 | 31% |
12. 26. | Cs | 2460670.5 | 6:19:57 | 07:37 | 11:53 | 16:10 | 03:13 | 08:03 | 12:43 | 23% |
12. 27. | P | 2460671.5 | 6:23:53 | 07:37 | 11:54 | 16:11 | 04:23 | 08:49 | 13:07 | 15% |
12. 28. | Szo | 2460672.5 | 6:27:50 | 07:37 | 11:54 | 16:11 | 05:33 | 09:39 | 13:39 | 9% |
12. 29. | V | 2460673.5 | 6:31:46 | 07:38 | 11:55 | 16:12 | 06:42 | 10:33 | 14:21 | 4% |
12. 30. | H | 2460674.5 | 6:35:43 | 07:38 | 11:55 | 16:12 | 07:43 | 11:30 | 15:16 | 1% |
12. 31. | K | 2460675.5 | 6:39:39 | 07:38 | 11:56 | 16:14 | 08:34 | 12:27 | 16:23 | 0% |
NGC 436, egy kicsi nyílthalmaz a Cassiopeiában
Az NGC 436 jelű nyílthalmazt 1787. november 3-án fedezte fel William Herschel. Dreyer, az NGC katalógus összeállítója “kicsi, szabálytalan alakú, erősen koncentrált” halmaznak írta le. A modern trigonometrikus parallaxis-mérések szerint 12 400 fényévre van tőlünk, amivel viszonylag a távolabbi galaktikus halmazok közé tartozik. 5′-es látszó átmérőjéből és valódi távolságából kiszámítható, hogy e csillaghalmaz tényleges átmérője 18 fényév mindössze. Ezzel a kisebb méretű halmazok sorába tartozik.
Bár a halmaz összfényessége 8,8 magnitúdó, vizuálisan összesen talán csak 10-15 halmaztag, kistávcsöves fotókon 40-50 látszik. E jelentéktelensége miatt sokáig elhanyagolták vizsgálatát. Igazából csak az automatikusan működő Gaia asztrometriai célú műholdnak került a látómezejébe a modern időkben, amely műhold a teljes égen végezte vizsgálatait. Elegendő asztrometriai (sajátmozgás és trigonometrikus parallaxisra alapuló távolság) és fotometriai (fényesség) adatot szolgáltatott ahhoz, hogy a halmazt elkezdjék vizsgálni. A SIMBAD, a legnagyobb csillagászati adatbázis, 1944-2019 közötti időszakról 65 közleményt tart róla nyilván (évente 0,9 cikk), de 2020-2024 között már 11 szakmai tanulmány jelent meg róla (két és háromnegyed szakcikk évente). Ez a növekvő szakmai érdeklődés is indokolhatja, hogy távcsővégre vegyük.
Egy 2007-es, Gaia előtti vizsgálat szerint két darab kék tévelygő csillag van benne Amikor azonban a Gaia műholddal pontosan meghatározták a távolságokat és a sajátmozgásokat, a jelöltek nem bizonyultak halmaztagoknak, és így talán nem is kék tévelygők. Tehát a halmazban egy ilyen különleges csillag sincs, amint arra 2021-ben rámutattak. A halmazban viszont van egy cefeida típusú változócsillag.
2023-ban megmérték a halmaz (árapály)tömegét, és az 234 ± 135 naptömegnek adódott. Egy másik vizsgálat 829 ± 165 integrált naptömeget adott. Az eltérő adatok mutatják a nyílthalmazok tömegmeghatározásának nehézségeit és az eltérő definíciókat, hogy mit vesznek bele a halmazba. (A megadott tömegek a látható anyag tömege.) A halmazt felhasználták a mi Galaxisunk spirálszerkezetének feltérképezéséhez (ez és ez a tanulmány). 2021-ben megállapították, hogy a halmaz 72 millió éves, 167 halmaztag azonosítható összesen (beleértve a legtávolabbiakat és a leghalványabbakat is), és a halmaz 80 km/s sebességgel közeledik felénk jelenleg.
2021-ben kimutatták, hogy a híres Bagoly-halmazzal, az NGC 457-tel valódi kettős nyílthalmazt formál. Már csak ezért is érdemes megnézni a 436-ot, ha a 457-et felkeressük. (A kettős nyílthalmazokról a VEGA 115-ik számában írtunk bővebben).

Az NGC 457 egyik fotóját a napokban közöltük, ugyanott a Cassiopeia csillagaihoz képest a keresőtérképe is megtalálható.
Sötétedéstől kezdve rövid ideig még megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.
Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.
A Kassziopeja csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M52, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.
Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és az M77 galaxisok is. Ezek viszonylag közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.
19:00-tól látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.
21:00-tól megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).
Éjfél körül már láthatók a Hajófar és az Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.
A Monoceros-ban az NGC 2301 nyílthalmazt is érdemes felkeresni. Már egy 5 cm-es távcsőben is látszik, sőt, binokulárokkal is észrevehető. Nagyobb távcsővel könnyen csillagokra bomlik kisebb nagyításoknál is.
Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2024-et és a Stellariumot használtuk a CdC mellett, december 24-i dátummal.