Év: 2025

Jelen írásban Csomai Martin középiskolás diákot, Császár Kornél csillagászt és Dr. Csizmadia Tamás sejtbiológust kérdeztem az Univerzum talán legkülönlegesebb helyein elképzelhető életformákról. Mai terítékünk a kóbor bolygók holdjainak jégfelszíne alatti óceánok potenciális élővilága. A cikk első része, melyben pulzárok körül keringő bolygók körülményeit és lakóit boncolgatjuk, itt található. A Tejútrendszerben temérdek olyan bolygó kering, mely elszakadt szülőcsillagától. Egyes elméleti megfontolások szerint számuk a csillagok körül keringő bolygókéval is összemérhető lehet. Ezeknek a kóbor bolygóknak nevezett égitesteknek a naprendszerbeli bolygókhoz hasonlóan lehetnek holdjai. A holdak pályája pedig nagy eséllyel lehet excentrikus. Egy ilyen holdon - a csillag besugárzásának hiányában - jelentős szerephez juthat az árapályfűtés, így a holdak jeges felszíne alatt (az Europához, Enceladushoz hasonlóan) több tíz km mély, folyékony óceánok alakulhatnak ki (ezekről a fejtegetésekről többet itt olvashatunk). Felszín alatt vagy felett Hogy megválaszoljuk, vajon egy kóbor bolygó holdján milyen életformák alakulhatnak ki, Kornél először azt vizsgálja meg, egyáltalán túlélheti-e egészben a hold a szupernóva-robbanást. “Az explicit darabokra hullás valószínűleg kivételes eset lenne. Nem mehetünk el viszont a mellett, hogy a robbanásban ledobott, sok energiát hordozó anyag nyomást gyakorol a holdra. Ha ez a nyomás kellően aszimmetrikus, repedéseket hozhat létre a felszínen, ezzel elősegítve egy felszíni jégréteg gyors és teljes elpárolgását. A párolgás mennyisége befolyással lehet az élet keletkezésére, ugyanis ha jelentős, akkor a hold sugarának zsugorodása az árapály-fűtés (azaz egy jelentős energiaforrás) csökkenését hozza magával.”