2026. februári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A következőkben a februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap februárban 07:00 (KözEI) körül kel, 17:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold február 1-én, utolsó negyed február 9-én, újhold február 17-én, első negyed február 24-én lesz. (Holdfázis-táblázat 2025-2029.)

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség, a csillagászati éjszaka.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2026. február 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2026. február 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

02.01.  22:10 Telehold a Rák csillagképben
02.03.  3:55 A Regulus (Alfa Leonis) 33′-cel északnyugatra a 98%-os fogyó Holdtól
02.07.  08:26 A Spica (Alfa Virginis) 2’40-cel északnyugatra a 71%-os fogyó Holdtól
02.09.  12:44 Utolsó negyed a Méreleg csillagképben
02.10.  16:52 A Hold földtávolban (404 577 km)
02.11.  03:19 Az Antares (Alfa Scorpii) 1°30 -cel északra a 34%-os, fogyó Holdtól
02.16.  18:00 A Neptunusz 55′-cel északra a Szaturnusztól
02.17.  12:03 Újhold a Vízöntő csillagképben, Gyűrűs napfogyatkozás, Európából nem látható
02.18.  17:00 A Merkúr 4°-kal északkeletre az 1,5%-os, növekvő holdsarlótól alacsonyan az esti szürkületben
02.19.  16:34 A Merkúr dichotómiája
02.19.  17:45 A Szaturnusz 4°25′-cel délkeletre az 5,5%-os, növekvő holdsarlótól. A Neptunusz 50′-cel délnyugatra a Szaturnusztól, a Merkúr 3° magasan a nyugati horizont felett
02.19.  18:00 A Merkúr legnagyobb keleti kitérésben, 18°6′-re a Naptól
02.23.  23:01 Az Uránusz 5°-kal délkeletre a 43%-os, növekvő Holdról
02.23.  23:05 A 43%-os, növekvő Hold 2°55′-cel délnyugatra a Plejádoktól (M45)
02.24.  12:29 Első negyed a Bika csillagképben
02.24.  23:18 A Hold földközelben (370 132 km)
02.27.  02:30 A Jupiter 5°-kal délkeletre a 77,6%-os, növekvő Holdról
02.27.  19.50 A 85,4%-os, növekvő Hold 3°20′-re délnyugatra a Polluxtól (Béta Geminorum)


Merkúr: Napnyugta után látható a délnyugati látóhatár felett. 1-én még fél órával nyugszik a Nap után, de 19-én már legnagyobb keleti kitérésben van, 18,1″-re a Naptól. Ekkor több mint másfél órával nyugszik a Nap után, idei első kedvező esti megfigyelhetőségét adva. Ezután lassan romlik a láthatósága, de 28-án is még bő egy órával nyugszik a Napot követően.
Vénusz: Fehér fényű égitestként ragyog napnyugta után, a délnyugati látóhatár közelében. Lárhatósága fokozatosan javul, a hónap elején majdnem fél, a végén egy órával nyugszik a Nap után. Fényessége —3,9 magnitúdó, átmérője 9,8″-ről 10,1″-re nő, fázisa 0,995-ről 0,98-ra csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez a Bak, majd 27-étől a Vízöntő csillagképben. Kedvezőtlen égi helyzete miatt ebben a hónapban nem figyelhető meg. Fényessége 1,1 magnitúdó, látszó átmérője 3,9″-ről 4,0″-re nő.
Jupiter: Az Ikrekben végzi hátráló, a hónap második felében egyre lassuló mozgását. Az éjszaka nagyobb részében megfigyelhető, napkelte előtt nyugszik. Erős sárgásfehér fényű égitestként könnyen azonosítható, Fényessége —2,5 magnitúdó, átmérője 45″.
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben. Napnyugta után kereshető a nyugati látóhatár közelében. Késő este nyugszik. A hónap végére az egyre közelebb látszó Nap ellehetetleníti a megfigyelését. Fényessége 1,0 magnitúdó, átmérője 16″ .
Uránusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg a Bika csillagképben, a nyugati égen. Hátráló mozgása 4-én előretartóvá változik. Éjfél után nyugszik.
Neptunusz: Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben, A hónap első felében még kereshető az esti szürkületben.

Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.

Keresőtérkép az NGC 1798-hoz. A kép közepén a fényes csillag az Alfa Aurigae = Capella. Észak felfelé, kelet balra. (Forrás: CdC, Skychart).
Keresőtérkép az NGC 1798-hoz. A kép közepén a fényes csillag az Alfa Aurigae = Capella. Észak felfelé, kelet balra. A térkép kattintásra megnő (Forrás: CdC, Skychart).

 


 

A Kassziopeia csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 (Bagoly-halmaz), az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és M77 galaxisok is. Ezek viszonylag közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.



Napnyugtától látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.


Kora estétől megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434). Február szinte a legkényelmesebb láthatóságukat jelenti, amennyiben derült van…

Sötétedéstől már láthatók a Hajófara és az Egyszarvú csillagkép (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, az M47, az M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható. Az NGC 2301 a Monoceros-ban már 5 cm-es távcsőben, illetve 7×50-es binokulárban is feltűnik: fényes és nagy.



Az Egyszarvúban az NGC 2264 jelű köd és csillaghalmaz nagyon látványos közepes méretű távcsövektől felfelé.

Este kilenc órától megfigyelhetőek a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Éjszaka tizenegy körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.

Éjszaka tíz-tizenegy körül megfigyelhetőek a Nagy Medve és a Vadászebek csillagképben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106).




Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2026-ot, a Stellariumot és a SkyChartot (Cartes du Ciel) használtuk, február 15-i dátummal.