2024. februári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

Author

Ágoston Zsolt

Created

2024-01-31

Updated

2024-01-31

Reading time

6 min

Views

220

Categories: Cikkek - Észlelés, Egyéb, Észlelés

A következőkben februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap februárban 6:50 (KözEI) körül kel, 17:05 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h, ahol UT a Universal Time, a világidő.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed február 3-án, újhold február 9-én, első negyed február 16-án, telehold február 24-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2024. február 14-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

02.05. 04:10 Az Antares 2 fokkal a 28%-os fázisú holdsarlótól
02.11. 16:30 41 órás holdsarló 13 fok magasan a horizont felett
02.28. 09:00 A Merkúr felső együttállásban a Nappal

A Merkúr a hónap elején még kereshető napkelte előtt, de pár nap múlva már nem figyelhető meg. 28-án felső együttállásban a Nappal.

A Vénusz napkelte előtt látható a délkeleti égen, láthatósága gyorsan romlik. Fényessége -3,9 magnitúdó, átmérője 11″-re csökken, fázisa 0,86-ról 0,91-ra nő.

A Mars a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Jupiter a Kos csillagképben látható éjfélig, déli irányban. Fényessége -2,3 magnitúdó, látszó átmérője 38″.

A Szaturnusz a Vízöntő csillagképben látható kora este délkeleten, a hónap első felében. Utána már nem figyelhető meg. Fényessége 1,0 magnitúdó, átmérője 16″.

Az Uránusz a Kos csillagképben látható az éjszaka első felében, délnyugaton. Éjfél körül nyugszik.

A Neptunusz a Halak csillagképben látható az esti óráktól az éjszaka első felében, délnyugaton.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

Hó nap		JD (0h UT)	LST (Zeg)		Nap			Hold		Hold fázisa
				Kel	Delel	Nyugszik	Kel	Delel	Nyugszik	0h UT-kor

Február

02. 01.	Cs	2460341.5	8:42:50	07:18	12:06	16:55	23:58	04:28	09:53	69%
02. 02.	P	2460342.5	8:46:46	07:17	12:07	16:56	-	05:09	10:09	60%
02. 03.	Szo	2460343.5	8:50:43	07:15	12:07	16:57	01:08	05:54	10:30	50%
02. 04.	V	2460344.5	8:54:40	07:14	12:07	16:59	02:21	06:43	10:57	40%
02. 05.	H	2460345.5	8:58:36	07:13	12:07	17:01	03:36	07:38	11:34	30%
02. 06.	K	2460346.5	9: 2:33	07:11	12:07	17:03	04:47	08:37	12:24	21%
02. 07.	Sze	2460347.5	9: 6:29	07:10	12:07	17:04	05:50	09:39	13:31	12%
02. 08.	Cs	2460348.5	9:10:26	07:09	12:07	17:06	06:40	10:43	14:51	6%
02. 09.	P	2460349.5	9:14:22	07:07	12:07	17:07	07:17	11:44	16:19	2%
02. 10.	Szo	2460350.5	9:18:19	07:06	12:07	17:09	07:46	12:41	17:48	0%
02. 11.	V	2460351.5	9:22:15	07:04	12:07	17:10	08:09	13:35	19:15	2%
02. 12.	H	2460352.5	9:26:12	07:03	12:07	17:12	08:28	14:27	20:39	6%
02. 13.	K	2460353.5	9:30: 9	07:01	12:07	17:13	08:47	15:16	22:01	13%
02. 14.	Sze	2460354.5	9:34: 5	06:59	12:07	17:15	09:06	16:06	23:23	22%
02. 15.	Cs	2460355.5	9:38: 2	06:58	12:07	17:16	09:27	16:57	-	33%
02. 16.	P	2460356.5	9:41:58	06:56	12:07	17:18	09:53	17:49	00:42	43%
02. 17.	Szo	2460357.5	9:45:55	06:55	12:07	17:19	10:24	18:44	02:01	54%
02. 18.	V	2460358.5	9:49:51	06:53	12:07	17:21	11:04	19:39	03:13	64%
02. 19.	H	2460359.5	9:53:48	06:51	12:07	17:22	11:55	20:34	04:17	74%
02. 20.	K	2460360.5	9:57:44	06:50	12:07	17:24	12:55	21:27	05:08	82%
02. 21.	Sze	2460361.5	10: 1:41	06:48	12:07	17:25	14:02	22:17	05:48	89%
02. 22.	Cs	2460362.5	10: 5:38	06:46	12:06	17:27	15:11	23:04	06:18	94%
02. 23.	P	2460363.5	10: 9:34	06:44	12:06	17:28	16:19	23:48	06:42	98%
02. 24.	Szo	2460364.5	10:13:31	06:43	12:06	17:30	17:26	-	07:00	100%
02. 25.	V	2460365.5	10:17:27	06:41	12:06	17:31	18:32	00:29	07:16	100%
02. 26.	H	2460366.5	10:21:24	06:39	12:06	17:33	19:37	01:09	07:31	98%
02. 27.	K	2460367.5	10:25:20	06:37	12:06	17:34	20:41	01:47	07:45	95%
02. 28.	Sze	2460368.5	10:29:17	06:35	12:06	17:36	21:48	02:26	07:59	90%
02. 29.	Cs	2460369.5	10:33:13	06:34	12:05	17:37	22:56	03:07	08:15	83%

NGC 1662 és NGC 1663: alig ismert, de könnyű, ritkás halmazok

Február az Orion szezonja, mert koraeste jól látható. Augusztus végén hajnalban már látszik, egyre korábban kel. Februárban koraeste már látszik keleten, és korán delel. A tavasz végén az Orion is eltűnik a Nap sugaraiban.

Kezdő megfigyelők keressék meg az Orion íját először!

Az Orion csillaglp és a beleképzelt vadász és íja. Forrás: https://www.geo.de/geolino/natur-und-umwelt/das-sternbild-orion-31613778.html — Az Orion csillagkép és a beleképzelt vadász (középen), az újat felhúzó keze (balra fenn) és íja (jobbra). Forrás: www.geo.de

Orion, a vadász a görög mitológiában – és az égbolton. Vadászfegyvere az íja, amit az égen a Pi-vel jelölt csillagok alkotnak. Ezek a Pi-1 Orionis, valamint a Pi-2, Pi-3, Pi-4, Pi-5 és Pi-6 Orionis… Legfényesebb a Tabit névre is hallgató Pi-3 Orionis, ami 3,2 magnitúdós. A többi Pi Orionis csillag 3,7 és 4,7 magnitúdó közötti fényességű, és egyértelműen egy megfeszített íjat formáznak. Az íj városból nem, csak vidéki sötét égről látható jól.

Az Orion íjában lévő omikron és pi csillagok számozása. Forrás: CdC

Az NGC 1662 nyílthalmaz a Pi-1 Orionis közelében látszik. 20 ívperc, vagyis kétharmad telehold látszó átmérőjű. Összfényessége 6,4 magnitúdó. 8×50-es keresőtávcsőben is látszik már, a Pi-1 Orionis-szal egy látómezőben van, vagyis könnyű rátalálni. (A keresőtávcsövek látómezeje általában 5°, vagyis a telehold a látómező mentén 10-szer is elférhet bennük.) Igaz, csak halvány ködösségként, felbontatlan csillaghalmazként. 10,5 cm-es távcső 47x-es nagyítással kilenc fényesebb és 12 halványabb csillagra bontotta. 25 cm-es Newtonban, 70x-es nagyítással 30 csillagra bomlik. Sue Frenchnek úgy tűnt, mintha a csillagok két szívlebenyt formáznának meg. A két lebeny a h684 többes csillagrendszerben ér össze, ami 4 csillagból áll. A főcsillag ekkora műszerben sárgás. Nagyobb nagyítással egy halványabb, ötödik csillag is felfedezhető a rendszerben.

Russel Sipe egy klingon cirkálót látott bele a halmazba.

Tőle mindössze 2,2 fokkal északra lehet megtalálni az NGC 1663 nyílthalmazt. Ez kisebb látszó átmérőjű (9′), és halványabb is nála (9,5 magnitúdó). A vizsgálatok szerint az NGC 1663 talán nem is igazi nyílthalmaz, hanem egy nyílthalmaznak a maradványa. A nyílthalmazok idővel felbomlanak, elveszítik csillagaikat. Felmerült az is, hogy az NGC 1663 csak egy aszterizmus. Amennyiben valóban nyílthalmaz vagy inkább nyílthalmaz-maradvány, akkor 2 milliárd éves lehet és 2000 fényévre van tőlünk. A halmaz területén három fényesebb csillag látszik, de ezekről a csillagászok megállapították, hogy csak előtér-csillagok (a halmaz és köztünk helyezkednek el véletlenül). Ilyen idős korral az NGC 1663 valóban lehet halmazmaradvány, mert a nyílthalmazok általában csak 2-4 galaktikus keringést élnek meg: a Galaxis árapályereje széttépi őket.

Az NGC 1663 10,5 cm-es távcsőben, 87x-es nagyítással 10-11 magnitúdós csillagok csoportjának tűnik, és felbontott. A halvány csillagok mintegy szinuszvonal alakban helyezkednek el – ha ezt Te is látod, akkor akár ez lehetne a Vízhullám-halmaz. 25 cm-es távcsőben, 44x-es nagyítással azonban inkább W-alakúnak tűnt a csillagok elhelyezkedése, erősen hasonlított a Cassiopeia csillagképre. Másfél fokos látómezőben, 118x-os nagyításnál 18 csillagot számoltak meg ebben a ritkás halmazban.

(Forrás: Sue French: Deep Sky Wonders, 37-38. oldal).

Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.

A Kassziopeia csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 (Bagoly-halmaz), az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és M77 galaxisok is. Ezek viszonylag közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.

Napnyugtától látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.

Kora estétől megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434). Február szinte a legkényelmesebb láthatóságukat jelenti, amennyiben derült van…

Sötétedéstől már láthatók a Hajófara és az Egyszarvú csillagkép (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, az M47, az M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható. Az NGC 2301 a Monoceros-ban már 5 cm-es távcsőben, illetve 7×50-es binokulárban is feltűnik: fényes és nagy.

Az Egyszarvúban az NGC 2264 jelű köd és csillaghalmaz nagyon látványos közepes méretű távcsövektől felfelé.

Este kilenc órától megfigyelhetőek a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Éjszaka tizenegy körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.

Éjszaka tíz-tizenegy körül megfigyelhetőek a Nagy Medve és a Vadászebek csillagképben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106).

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2024-et, a Stellariumot és a SkyChartot (Cartes du Ciel) használtuk, február 15-i dátummal.

Related posts:

Hasonló tartalmak