2025. januári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap januárban 7:26 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed január 7-én, telehold január 13-án, utolsó negyed január 21-én, újhold január 29-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Föld napközelben: 2025. 01. 04. 14:27:48 KözEI

Hold födközelben: 2025. 01. 08. 00:56 KözEI-kor, 370174 km-re a Föld centrumától, 32,3′ látszó átmérőjű

Hold földtávolban: 2025. 01. 21. 05:53 KöZEI-kor, 404298 km-re a Föld centrumától, 29,5′ látszó átmérőjű

Hold legnagyobb északi deklinációja: 2025. 01. 12. 05:24 KözEI (+28° 29′)

Hold legkisebb déli deklinációja: 2025. 01. 26. 14:21 KözEI (-28° 33′)

Első negyed: 2025. 01. 07. 00:56 KözEI
Telehold: 2025. 01. 13. 23:27 KözEI
Utolsó negyed: 2025. 01. 21. 21:31 KözEI
Újhold: 2025. 01. 29. 13:36 KözEI

Látványosabb, fontosabb további események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

01.03. 15:00 A Quadrantidák meteorraj maximuma, ZHR=80
01.04. 17:45 A 25%-os fázisú Hold elfedi a Szaturnuszt
01.10. 04:31 A Vénusz a legnagyobb keleti kitérésben
01.12. 13:32 A Mars Földközelben
01.18. 17:30 A Vénusz és Szaturnusz 2 fok távolságban egymástól
01.30. 16:15 28 órás holdsarló 4 fok magasan a horizont felett

A Merkúr a hónap első felében még jól megfigyelhető napkelte előtt a délkeleti ég alján, de utána láthatósága lassan romlik. 15-én már csak háromnegyed órával kel a Nap előtt.

A Vénusz megfigyelhető napnyugta után, a délnyugati égen. Este nyugszik, 10-én van a legnagyobb keleti kitérésben.

A Mars az éjszaka nagyobb részében kereshető a keleti égen, láthatósága kiváló. Fényessége -1,3 magnitúdóról -1,4-re, látszó átmérője 14,3″-ről 14,6″-re nő. A hónap végére fényessége és látszó átmérője csökkenni kezd.

A Jupiter az éjszaka nagy részében megfigyelhető, nagyon látványos.

A Szaturnusz koraeste megfigyelhető a délnyugati égen.

Az Uránusz az esti óráktól megfigyelhető éjfélig.

A Neptunusz az esti órákban megfigyelhető.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, Közép-Európai Idő (KözEI, azaz téli időszámítás) szerint, valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián Dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

NGC 2281 (Törött Szív Halmaz), egy könnyű nyílthalmaz a Szekeresben

Az NGC 2281 nyílthalmazt William Herschel fedezte fel 1788. március 4-én. Kb. 1720 fényévre van a Naprendszertől, és középkorú halmaznak számít: a mérések szerint 630 millió  – 661 millió éves.

Mivel 17 fokra látszik a Tejút fősíkjától, annak is a téli részén, igen kevés háttércsillag van a látómezőben, így jól kiugrik a halmaz a csillagmezőből.

Kisebb műszerekkel is érdemes keresni a 25′ látszó átmérőjű halmazt, hiszen csillagai fényesek, és a halmaz összmagnitúdója 5,4. Így kezdőknek is ajánlható objektum, már 5-7 cm-es távcsőtől kezdve.

Sue French is megfigyelte ezt a halmazt: “105 mm.es refraktoromban, 47x-es nagyítással az NGC 2281 35 közepes és halvány fényű csillagból álló, 20”-es csoportnak látszik. A fényesek közül sok olybá tűnik, mintha egy kasmírmintás pulóvert utánoznának, amely konkáv ív alakban meghajlott észak-északkelet felé. A csillagok mintázata az ív végén a Delfin csillagképre emlékeztetett engem, vagy ha halványabb csillagokat is hozzájuk veszek, a keresztény hal-szimbolómra. […] Színes csillagok ötszöge veszi körül a halmazt, a sarkokon lévők közül három sárgás-narancsos, a negyedik kettős, a fényesebbik komponense narancsos.”

Walter Scott Houston így összegezte az NGC 2281 megfigyeléseit Mélyég-csodák cikksorozatában:

“Távolabb az Aur-ban van két ellentétes megjelenésű nyílthalmaz. Az NGC 2281 kb. 6,7 mg összfényességű. Láttam szabadszemmel Arizonában és Kansasban. Kis távcsövek egy laza csoportosulást mutatnak kb. 18’ területen. Kis nagyítással e halmaz szépen kiemelkedik a háttér csillagai közül.” (1977. március)

“Változatosságként fordulj a ritkán észlelt NGC 2281 nyílthalmazhoz, az Aur-ban. Összfénye 6,7 mg, s szét van szórva egy 0,3 fok átmérőjű területen. A halmaztól É-ra a fényképek felfednek egy kb 0,6 fok hosszú ösvényt, amely nagyon kevés csillagot tartalmaz. Sokszor megkíséreltem ezt az ösvényt észrevenni, de nem volt megnyugtató az eredmény. A legbiztosabb észlelésemet egy 20×120 B-al végeztem, s legalább féltucat éjszakán kísérleteztem, s azt hiszem, láttam az NGC 2281 e sötét „csóváját.” (1975. február)

Az NGC 2281-ről három megfigyelés is található a www.eszleles.hu oldalon:

Varga György 2017. március 26-án figyelte meg Vasszécsényből 100/500-as távcsővel. Leírása szerint: “Fényesebb csillagokból álló csillaghalmaz. A csillagai érdekes mintázatban helyezkednek el, engem elsőre repülőgépre emlékeztet.”

Csizmadia Szilárd 2021. szeptember 10/11-ének hajnalán észlelte az ausztriai Trahüttenből 355/1600-as Dobson-távcsővel, 82° látó,ezejű SW SkyPanorama okulárral, 69x-es nagyítással: “abszolúte kiemelkedik a szegényes háttérből, elnyúlt alakú. 25-30 fényes csillag csoportja. Teljesen bontott.”

Kovács Marcell 2024. január 19-én észlelte 150/1200-as Newton-távcsővel, Dobson-szerelésen Budapest XXII. kerületéből. A nyílthalmazról készült rajzát lentebb mutatjuk be. Leírása: “19:07-19:37 UT-ig figyeltem SWA 15 mm fókuszú, 70° látómezejű okulárral (N=80x, LM=53′). Fényes, teljesen bontott, laza. Középen jól elkülönülő fényes rombusz, D és K csillaga kettős. Középről két szárny ível DK és É irányba, DK feltűnőbb, jobban kapcsolódik. Ahogy haladok az LM-mel, úgy vegyül el egyre jobban. Kis/közepes erőséggel koncentrálódik, halvány és közepes csillagok. Kb. 20-30 tag, határait nehéz megbecsülni. Együtt törött szív/félhold, a fantázianeve (Broken Heart Cluster: Törött Szív-halmaz)) találó. Fényesebb mezőcsillagok határolják. Könnyű megtalálni, pedig nincs forgalmas helyen. Egyébként gazdag csillagmezőt mutat.”

Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.

A Kassziopeia csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 (Bagoly-halmaz), az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és M77 galaxisok is. Ezek viszonylag közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.

Napnyugtától látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.

Kora estétől megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434). Január szinte a legkényelmesebb láthatóságukat jelenti, amennyiben derült van…

Sötétedéstől már láthatók a Hajófara és az Egyszarvú csillagkép (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, az M47, az M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható. Az NGC 2301 a Monoceros-ban már 5 cm-es távcsőben, illetve 7×50-es binokulárban is feltűnik: fényes és nagy.

Az Egyszarvúban az NGC 2264 jelű köd és csillaghalmaz nagyon látványos közepes méretű távcsövektől felfelé.

Este kilenc órától megfigyelhetőek az Oroszlán csillagképben a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Éjszaka tizenegy körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.

Éjszaka tíz-tizenegy körül megfigyelhetőek a Nagy Medve és a Vadászebek csillagképben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106).

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2025-öt, a Stellariumot és a SkyChartot (Cartes du Ciel) használtuk, január 15-i dátummal.

Related posts:

2022. szeptemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2022. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2023. májusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2024. márciusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd 2024. júliusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd