A Nap útjának művészi lenyomata – Szeitli Imre

VCSE - Szolárgráf: a Nap egy félévi útja.
VCSE – Szolárgráf: a Nap egy félévi útja. “Első fél éves záridejű szolárgráfom. Előtte volt már pár hetes időtartamú próbálkozásom, amolyan tesztféle, de ez a féléves kép engem is meglepett. Hogy ez milyen jó lett! Van természetesen hibája, ezt részben próbálom orvosolni, és majd kirakok egyet újból.” – írta a kép készítője, Szeitli Imre. A lyukkamerán a lyuk mérete kb. 0,3mm volt. A felvétel Zalaszentgróton készült 2024. december 21-től 2025 június 21-ig folyamatosan. – Kép: Szeitli Imre

A szolárgráfia a Nap látszólagos égi útját rögzíti hosszú expozíciós idejű fényképezéssel. Egy egyszerű lyukkamera és fényérzékeny papír segítségével hónapokon át tartó expozíció során a Nap pályája világos ívekként jelenik meg a képen. Mivel a Nap minden egyes nap más és más magasságban járja be útját az égen, a különböző dátumokhoz más és más napív tartozik a képen. A technika különlegessége, hogy nemcsak a Nap mozgását mutatja meg – például a téli és nyári napforduló közötti különbségeket –, hanem az idő múlásának vizuális lenyomatát is.

A képen egy-egy ív egy napi Napútnak felel meg. Láthatjuk, hogy néha felhős időszak volt, akár több napig: ekkor a napívek nem jelennek meg, megszakítások vannak a napi ívek között. Máskor csak átmeneti felhősödés volt napközben, ekkor a napi ívekben látunk megszakításokat.

Érdekesség, hogy a szolárgráfia nem tekint vissza sok évszázados múltra, sőt, nagyon is újfajta hobbi. A módszer gyökerei az 1800-as évek elejéig, a kamerák kezdeti alkalmazásáig nyúlnak vissza, de mai formáját csak 2000 után nyerte el a lengyel Pawel Kula és a brit Tarja Trygg munkássága révén. A szolárgráfia nemcsak tudományos, hanem művészi eszköz is, amely különleges módon köti össze a csillagászatot és a fotográfiát.

A szolárgráfok készítéséről és telepítéséről, működéséről szól az ezen a linken elérhető cikk. További érdekes írás a témáról itt érhető el.

(Kép: Szeitli Imre. Szöveg: Csizmadia Szilárd.)