M56 (NGC 6779): az ősi gömbhalmaz – Csizmadia Szilárd

M56 = NGC 6779. Gömbhalmaz a Lyra-ban.

Kicsit nehéz is megértenem, miért nem észleljük ezt a gömbhalmazt gyakrabban! Hiszen fényes, 5 cm-es távcsővel már látható, és rendkívül könnyen megtalálható helyen van: az Albireo és a Lyra parallelogrammájának bal alsó (délkeleti) csillaga között félúton. Talán azért, mert pici látszó méretű, jellegtelen, nehéz csillagokra bontani, és a környező Tejútbeli csillagképek (pl. Hattyú, Róka, Sas, stb.) látványosságai elveszik róla a figyelmet?

Lássunk hát néhány vizuális észlelést is róla a www.eszleles.hu archívumából!

A szerző saját észlelései következnek először, mert időrendben haladunk:

M56 (NGC 6779) GH Lyr 200/1500 T (Zalaegerszeg, 1995. április 20.) N (nagyítás) = 100 x: 3-4 ívperc méretű, kb. 8 mg-s gömbhalmaz, a bontás legkisebb jele nélkül. Szélein 0,5-1 ívperces nyúlványok, foltok lógnak ki a GH-ból.

M56 (NGC 6779) GH Lyr 250/1200 T (Zalaegerszeg, 2005. augusztus 1.) N = 30 x: halvány, és szabálytalan alakú, szélén fényességcsökkenést mutató ovális alakú folt. 100 x: kicsi, a fényes mag méretével megegyező halóval rendelkezik, amelyben a fényességcsökkenés folyamatos és a halo vastagsága nagyobb a mag méreténél kicsivel.

Később mások is elkezdték nézni és fel is töltötték megfigyelésüket:

Ágas Márton: M56 (NGC 6779) GH Lyr 250/1200 T (Páka, 2006. július 30.) N = 40 x: Foszladozott szélű, feltűnő, közepe felé fényesedik. Fokozatosan olvad be a háttérbe.

Mikics Alexandra: M56 (NGC 6779) GH Lyr 250/1200 T (Őrimagyarósd, 2013. augusztus 6.) N = 120 x: kissé elmosódott, sok csillagból álló gömbhalmaz. Átlátszóság = 4, nyugodtság = 9.

Horváth István: M56 (NGC 6779) GH Lyr 127/1500 T (2015. augusztus 14.) N = 53 x: Közepén fényesebb ködösség, szélein halványabb, közepe szabályos kör, szélein nehezen meghatározható alakú, 2 oldalra enyhén kinyílik és egy nagyobb „dudor” is látható rajta.

Soós Patrícia: M56 (NGC 6779) GH Lyr 150/1200 T (Őrimagyarósd, 2022. július 29.) N = 80 x: (15 mm 66° Goldline okulár): Eléggé felhős volt az idő, csak néha-néha derült ki az égbolt bizonyos részein. A GH-nak leginkább a középső része látszott fényesen, annak enyhén háromszög formája volt. A külső része csak elfordított látással volt észlelhető. Maga a gömbhalmaz nem volt csillagokra boltható, de itt-ott kissé kásásnak látszott. A gömbhalmaz körül elhelyezkedő három fényesebb csillag közül a jobb alsó nem volt olyan feltűnő, mint amilyennek 4 óra alvás után véletlenül ábrázoltam. Átlátszóság: 2, nyugodtság: 8.

Horváth Dárius Kristóf: M56 (NGC 6779) GH Lyr 127/1500 MC (Ispánk, 2023. augusztus 12.) N = 53 x: Nagyon halvány és kicsi folt. Nem bontható fel csillagokra. Érdekes látvány, mert olyan életlen, hogy ködnek látszik, közben pedig tudom, hogy gömbhalmaz. A magja alig, de kivehető. Átlátszóság: 5, nyugodtság: 10.

Az M56 a Lyra csillagképben található gömbhalmaz, az Albireo (β Cygni) és Sulafat (γ Lyrae) csillagai között, mintegy félúton. Távolsága a Földtől kb. 32 900 fényév, átmérője kb. 84 fényév, tömege ~230 000 naptömeg. Látszó fényessége V=8,3 magnitúdó, így kis binokulárral halvány pelyhes ködnek látszik, míg 20 cm-es vagy nagyobb távcsővel már fel lehet bontani csillagainak vékony sugarait a különböző oldalakon olvasottak szerint – a fenti megfigyelések ezt nem egészen támasztják alá.

A halmaz rendkívül öreg: kb. 13,7 milliárd éves, míg az Univerzumot 13,8 milliárd évesnek gondolja a kutatók többsége manapság. Így az M56 a Tejútrendszer egyik legidősebb lakója lehet. Fémessége ([Fe/H] ≈ –2,0, azaz százszor kisebb a Napénál) az egyik legalacsonyabb a gömbhalmazok között, ami arra utal, hogy az őt alkotó csillagok nagyon korán, a Világegyetem korai szakaszában keletkeztek . Ez az extrém fémszegény jellegzetessége arra utal(hat), hogy M56 eredetileg nem a Tejútrendszerből származik, hanem bizonyos törpegalaxisokkal történő ütközések, bekebeleződések révén került csillagvárosunkba.

Deras et al., (2022) CCD-alapú VI fotometria segítségével szín-fényesség diagramot publikáltak. Megerősítették az alacsony fémtartalmat, a távolságra vonatkozó értéket 30 600 fényévre pontosították,  és felfedeztek öt új változócsillagot a halmazban (egy  SX Phe, három  fedési kettőscsillag és egy  RRc típusút).

Az M56-ban ezeken felül körülbelül tucatnyi változó csillag ismert: klasszikus cefeida, irreguláris, félszabályos, sőt még RV Tauri típusú is. Plotner (2017) vizsgálatai szerint a V6 jelű pulzáló változócsillag periódusa változik: lassan csökken, amelyet esetleg a csillag méretének lassú növekedése okoz. 

Hubble‑felvételek segítségével a halmaz csillagfejlődésének részletes vizsgálata zajlott: kor, fémesség, populációk számbavétele alapján.

Ugyancsak izgalmas ismeret az M56-ról, hogy retrográd pályán kering a Galaxis centruma körül! Vagyis például a mi Napunkkal és sok milliárd más csillaggal, halmazzal ellentétes irányban. Ez is annak a valószínű jele, hogy nem a Tejútrendszerrel együtt vagy éppen magában  Tejútrendszerben alakult ki, hanem egy másik galaxisból érkezett.

Remélhetőleg ezzel az ismertetővel sikerült kedvet csinálni vizuális, fotovizuális és fotografikus észleléséhez – ha kevésbé is látványos, de annál érdekesebb, izgalmasabb története van ennek a gömbhalmaznak!

A fentebbi fotóhoz NINA programmal vezéreltem a műszer-összeállítást. ZWO EAF autófókuszálót használtam az élesség beállításához. A képfeldolgozás PixInsight programmal történt. 55 nullkép (bias), 25 sötétkép (dark), 24 mezősimító (flat-field) kép került felhasználásra az alapkorrekciókhoz. Automata háttér korrekció (AutomaticBackgroundExtraction), gradienslevonás (GradientCorrection), Gaia-alapú színkalibráció (SpectrophotometricColorCalibration), valamint enyhe átviteli görbe-korrekció (CurveTransformation) történt. A képet CurveTransformation előtt, Ágoston Zsolt tanácsára BlurXTerminator funkcióval élesítettem, ami egy konvoluciót takar az elméleti PSF és a mért között (ami vezetési hibával volt terhelt). Az észlelés célja a nyári táborra való előkészület volt. Úgy tűnik számomra, hogy a használt összeállítást sikerült működőképes állapotba hozni, és a nyári táborban minden résztvevő használhatja. Az IR-levágó szűrő ekkor még nem érkezett meg, így a használt kamera közeli infravörös érzékenysége rányomja a bélyegét a képre és a színekre.

A kép széleit egy kicsit le kellett vágnom, hogy a 20 MB-s feltöltési limitbe beférjek a www.eszleles.hu-n.

Sajnos, kb. május 17-től július 25-ig Berlinben nem megy elég mélyre a Nap a horizont alá. Az éjszaka nem is áll be, csak csillagászati szürkület van. Ezért az ég nem teljesen sötét, ami zavarja a határmagnitúdót (az ég éjfélkor is világos) és a vezetést is (néha nehéz megfelelő vezetőcsillagokat találni elegendő számban). Ilyen körülményekhez képest a képpel elégedettnek lehet lenni. Főleg, mert ha jól néztem, ez az első fotografikus észlelés a www.eszleles.hu archívumban, miközben számos vizuális észlelés található róla a korábbi évekből, évtizedekből!

Related posts:

VCSE Nyári Észlelőhétvége Ausztriában (2020. aug. 19-22.) – Csizmadia Szilárd, Ágoston Zsolt, Jandó Attila, Román Dávid, Jandó Dániel Messier 74 – Fridrich János Az M78, IC 434 és M42 fotografikus észlelése – Nagy Berta László Próbafelvétel az M5 gömbhalmazról – Bácsi Csaba A Gyűrű-köd (M57) és az IC 1296 extragalaxis – Várady Ferenc