Hogyan ejtsük ki a Betelgeuse csillag nevét? – Csizmadia Szilárd

Az Alfa Orionis jelű csillag általában a tizedik legfényesebb csillag az égbolton, a pontos helyezése függ attól, éppen milyen fényes. Az eddigi feljegyzések szerint fényessége ugyanis 0,0 és +1,0 magnitúdó között ingadozik, inkább szabálytalanul, mint szabályosan – de nagyjából 400 naponta halványul el és fényesedik fel. Ehhez járult még a 2019-2020-as Nagy Elhalványodás, amikor +1,7 magnitúdósra halványodott, de azóta visszanyerte fényességét. (A teljes luminozitása akkor sem változott, infravörösben ugyanolyan fényes maradt, mint régen volt, csak látható fényben csökkent le magnitúdója). A csillagászok gyanúja szerint ez a szabad szemmel is vörösnek látszó szuperóriás csillag pár ezer éven belül szupernóvává válhat. A csillag neve leírva Betelgeuse – na de hogy kell kiejteni??

Az ESO ALMA rádiótávcső hálózatának rádiótartománybeli felvétele a Betelgeuse-ről. A képskála ívmásodpercben, illetve a csillag távolságába helyezve a Naprendszert, a bolygópályák méretei is be vannak rajzolva. Forrás: Európai Déli Obszervatórium (ESO)

Az idősebb generációban sokan, franciásan kiolvasva a szót, betelgőz-nek ejtik. Noha ezt nem kell kinevetni, ez a kiejtés helytelen. Ez a kiejtés eltűnőben van. Egyébként ennek a kiejtésnek akkor is van valami alapja, ha helytelen, és éppen mert van valami alapja, hagyjuk használni, ha valaki így mondja.

A magyar wikipédia, ahogy az alábbi képernyőmentés is mutatja, azt javasolja, úgy ejtsük, ahogy le van írva: betelgeuzénak. Sajnos, ez is helytelen kiejtés mód.

A csillag neve, ahogy a legtöbb szabad szemmel látható csillag neve is, az araboktól származik. Eredeti nevét latin betűkre átírva azt kapjuk, hogy Jad al-Dzsawzā, ami az “Orion karját” jelenti. (Al-Dzsawzā nem Orionra, a vadászra utal, az araboknál ez Óriást jelent.)

A középkorban rengeteg arab szöveget fordítottak le főleg Dél-Európában latinra. Többek között így került vissza az európai tudományba számos nagy ókori görög tudományos ismeret, közte pl. Ptolemaiosznak, az ókor leghíresebb csillagászának az ókori görög csillagászati eredményeket összefoglaló műve is, az Almageszt (az Almageszt, azaz a Legnagyobb, arabul elferdített görög eredetű szó). Így kerültek be az arab csillagnevek, néha latinosabb formában a csillagászatba. A fordítások során, a 13. században valaki az arab yā’ (يـ) betűt bā’ (بـ—)-nak olvasta, így a csillag neve eltorzult, és így került a b betű a csillag nevének az elejébe. Az arab eredeti szót ezzel a hibával tették át a franciába (ez az eredete a franciás ejtésnek!), és onnét került bele más nyelvekbe. Az angolszász nemzetek a saját, nem teljesen szabatos szabályaik szerint ezt “bít(e)ldzsúsz”-nak ejtették, amivel – véletlenül – éppen az eredeti arab szó ejtéséhez nagyon közel jutottak.

Így aki “beetle juice” angol szavakat olvas Betelgeuse-nek, az nagyon közel van az eredeti arab ejtéshez. Viszont az angol nyelvekben, csillagászok között sincs egyezség arról, hogy melyik ejtés legyen a végsőleg elfogadott. Jelenleg egy angol anyanyelvű az alábbi négy mód egyikén ejti ki a csillag nevét, és mindegyik helyesnek van tekintve:

Így, aki szeretné a leghelyesebben (de nem az egyedüli elfogadott módon) kiejteni a csillag nevét, nyugodtan mondjon “beetle juice”-t, de a betelgőzt sem kell kinevetni vagy kritizálni. Ha pedig valaki szeretné elkerülni ezt a fejtörőt, mondjon Alfa Orionis-t (utóbbit orionisz-nak ejtve).

A cikk első változatának megjelenése után érkezett egy tagtársunktól a kiegészítés, hogy szaúd-arábiai ismerősei valahogy úgy mondják arabul a csillag nevét, hogy “ebteldzsóz(e)”. Evvel a fenti kiejtésváltozatok közül egyik sem egyezik, de legközelebb talán tényleg a “beetle juice” egy módosítása állhatna legközelebb. (Mindenesetre az arabnak is van számos dialektusa, nem is mindig értik meg egymást a különböző dialektusok, változatok beszélői.)

Források: