Adventi matematika és csillagászat – Keszthelyi Sándor
A nevezetes napok és az ünnepek értelmezéséhez kell kevés matematika (talán számtani műveletek ismerete is elegendő) és kell némi csillagászat (bizony a csillagászat az, ami fontos szerepet töltött be naptárunk kialakításában és szabályozásában).
Advent a karácsonyt megelőző időszak. A latin advent szó jelentése: eljövetel. Az “adventus Domini” latin kifejezésből ered, amely magyarul: “az Úr eljövetele”. Ez a várakozás, a felkészülés időszaka a megváltó születésének emléknapja előtt.
Naptárunkban a karácsony napja december 25-re esik és minden évben ugyanakkor van, azaz nem mozgó ünnep. Viszont az advent időtartama és az advent kezdőnapja változó. Az egyház történetében kezdetben hathetes, később négyhetes volt. VII. Gergely pápa (1073-1085) az adventi vasárnapok számát négyben határozta meg, amelyet ma is szabályként fogadunk el.
Így az advent a karácsony (december 25-i dátuma) előtti negyedik vasárnappal veszi kezdetét. Mivel karácsony a hét bármelyik napjára eshet, így hétféle adventi időszak lehet.
Ha december 25-e hétfőn van, akkor 24-e a negyedik, 17-e a harmadik, 10-e a második és december 3-a az első adventi vasárnap.
Ha december 25-e keddre esik, akkor 23-a a negyedik, 16-a a harmadik, 9-e a második és december 2-a az első adventi vasárnap.
Ha december 25-e szerdán van, akkor 22-e a negyedik, 15-e a harmadik, 8-a a második és december 1-e az első adventi vasárnap.
Ha december 25-e csütörtökre esik, akkor 21-e a negyedik, 14-e a harmadik, 7-e a második és november 30-a az első adventi vasárnap.
Ha december 25-e pénteken van, akkor 20-a a negyedik, 13-a a harmadik, 6-a a második és november 29-e az első adventi vasárnap.
Ha december 25-e szombatra esik, akkor 19-e a negyedik, 12-e a harmadik, 5-e a második és november 28-a az első adventi vasárnap.
Ha december 25-e vasárnap van, akkor az már – értelemszerűen – nem lehet karácsony előtti vasárnap. Ekkor tehát 18-a a negyedik, 11-e a harmadik, 4-e a második, és november 27-e az első adventi vasárnap.
A fenti számítás alapja, hogy a december 24-e (vagy népszerűbben: Ádám – Éva) napja még nem a karácsony. Ennek a napnak az estéjét hívjuk Szentestének.
Advent első vasárnapja az egyházi év kezdőnapja is egyben.
Így az advent (és ez a karácsonyi ünnepkör, valamint az egyházi év) kezdete mozog a naptárban. Amint láthatjuk, ez hét napon lehet: november 27-től december 3-ig. Ezen hét napon belül esik egy nevezetes ünnep: András napja, amely november 30-án van. Habár nincs összefüggése az adventnek Szent András apostollal – hogy ne kelljen ezt a kissé hosszadalmas számítást évente elvégezni – az advent kezdete úgy is megjegyezhető, hogy “advent első vasárnapja, az András napjához legközelebb eső vasárnap”. Mint látható néha 3 nappal megelőzi, néha 3 nappal követi, néha éppen András napján van.
Az advent az első adventi vasárnappal veszi kezdetét, évente változó módon. Az advent vége pedig fix, mindig december 24-e, azaz a karácsony napját megelőző nap. Így az advent időtartama 22 naptól 28 napig tarthat.
Az adventi időszakhoz kapcsolódnak a hajnali misék. Erre minden hajnalban (általában 6 órás kezdettel) kerül sor advent első vasárnapjától. Mivel a latin nyelvű mise bevezető sorai “Rorate caeli desuper” (magyarul: harmatozzatok magasságos egek) ezeket a kezdőszó miatt roratéknak hívják. Érdekes, hogy a roráték szokása napjainkban is, úgy mint a középkorban is leginkább Közép-Európában: Magyarországon, Németországban, Csehországban, Lengyelországban és Horvátországban népszerűek.
Az advent egy nagyon fontos vallási időszak, az egyházi év kezdete. A katolikus egyházban a liturgikus szín a lila. Lila ruhában misézik a pap. A templomban elhelyezett kör alakú adventi koszorú négy gyertyája közül három lila színű és egy lilás-rózsaszín. Minden adventi vasárnap eggyel több gyertyát gyújtanak meg.
Nagyon sok család bejárati ajtóján is van adventi koszorú, még a nem gyakorló vallásúaknál is kedves szokás a koszorúk felhelyezése. Kissé furcsa, hogy ezek néha még tavasszal és nyáron is ott díszelegnek, megfakultan.
A kevésbé vallásosak is részt vesznek az adventi időszak ünneplésében. Nagy divat lett, kisebb-nagyobb településünk díszítése fényfüzérekkel, világító karácsonyi díszekkel már az advent kezdetétől. Sok családi ház falait, ablakait, ajtóit, vagy társasházak erkélyeit is díszítik ilyenkor. Sok főtéren rendeznek adventi vásárt, lacikonyhákban eszem-iszommal, apró ajándékok vásárlási lehetőségével, közismert karácsonyi dallamok hanghatásai között.
Kedves szokás nagyobb épületek 24 ablakát sorban, naponta egy újabbal kivilágítani. Kisebb településeken 24 különböző ház ablakaiban jelennek meg a számok, és a kivilágított díszek. Sok üzletben árusítanak 24 ablakos kalendáriumokat, könyveket, kártyákat, maketteket, csokoládé készleteket. Itt a 24-es szám nem azt jelenti, hogy az advent 24 napos lenne, hiszen láthattuk, hogy az advent időtartama 22 naptól 28 napig tarthat. A 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28 naphoz képest a 24-es egyfajta átlag, amellyel a termék így bármelyik évben eladható és használható.
(A szerk. (Cs. Sz. kiegészítése): a Németországból származó ádventi kalendáriumokon az ablakok december 1-től 24-ig nyithatók ki. Vagyis a hagyományos ádventi kalendárium nem ádvent első vasárnapjától, hanem december 1-től engedi meg a gyerekeknek a karácsonyig még hátralévő napok számontartását. A hagyomány szerint azért december 1-től kezdődik az ádventi kalendárium, hogy újrafelhasználható legyen – legalábbis régen ez még szempont volt. Ehhez kapcsolódhat a 24 lámpa száma is.)
Szép várakozást, hangulatos készülődést, kellemes adventet mindenkinek!
Szerkesztő megjegyzése: Cikksorozatunkban korábban megjelent írások az alábbi oldalakon érhetők el:
