Antarktiszi analemma
Az APOD mai felvételén egy analemma képet láthatunk. A felvételt Adrianos Golemis készítette.
Az analemma a szférikus csillagászatban, illetve a csillagászati időmeghatározásban használatos egyik grafikon. Az analemma-görbe elnyújtott nyolcas alakú.
Az időmérés alapjául szolgáló középnap és a valódi Nap mozgása eltér. E különbség az időegyenlet, melyet mint kiegyenlítést a napórán leolvasott helyi időhöz hozzáadva kapjuk a helyi középidőt. Különös fontossággal bírt a műholdak alkalmazása előtti navigációnál.
Az analemma – helyesebben analémma – görög szó (αναλημμα), mely kiegyenlítést, javítást, helyesbítést jelent. Az időegyenlet egyik grafikus ábrázolása az analemma-görbe.
Kísérlettel jó közelítésben megrajzolható, ha a napóra (gnómon) csúcsának vetületét helyi idő (nem zónaidő!) szerint minden délben megjelöljük. Egy másik módszer a déli nap lefényképezése rögzített kamerával majd a képek egymásra másolása. Megfelelő koordináta-rendszerben a napfelkelte és a napnyugta adott napi időpontja szintén ezt a görbét jelöli ki.
Fényképészeti szempontból megközelítve a Nap analemmáját, egy nyolcasra emlékeztető alakzatot kapunk. Az alakzat mentén – egy adott helyről mindig bizonyos időpontban nézve – Napunk egy év alatt látszólag körbejár az égen. A földi analemma méretét és alakját három dolog határozza meg: bolygónk tengelyének dőlt volta (~23,5 fok), mely az alakzat hosszát/magasságát adja; illetve állandó tengelyforgási ideje és a Nap körüli majdnem kör, de azért mégiscsak ellipszis alakú pályája – ez adja a görbe szélességét. A tényezők összjátéka pedig bolygónk esetében a nyolcas alakot kölcsönzi a görbének
Sikeres analemma fényképező projektek nagyon nehezek. Nemzetközi szinten is igen kevés található.
Ladányi Tamás analemma felvétel.
Soponyai György analemma felvétele.
Váradi Nagy Pál analemma felvétele.
