Az utóbbi években, a megnövekedett távcsőidőknek, érzékenyebbek detektoroknak, a témára fordítható több munkaórának, a számítástechnika fejlődésének köszönhetően már időről-időre előfordul, hogy előre tudjuk jelezni, ha egy meteor vagy kisbolygó a Földbe csapódik. A 2013-ban Cseljabinszk felett felrobbant 17 méteres kisbolygó 1500 könnyű sérültet és mintegy 15 millió dolláros kárt hagyott maga után, aminek nagyobb része megelőzhető lett volna, ha nem váratlanul érkezik az égitest. Az előrejelzéseknek tehát akár bolygóvédelmi szempontjai is lehetnek, ami az ilyen irányú kutatásoknak a puszta tudományos érdekességén túli fontosságára is felhívja a figyelmet.
...Szerző: Csizmadia Szilárd
23,5 órás holdsarló – Schmall Rafael
A felhőveszély ellenére napnyugta után azonnal látszódott távcsővel a Hold. Azért ez egy jó kis észlelés volt. Megnéztem binokulárral is,...
Napszondák a Nap-Föld rendszer L1 Lagrange-pontjában – Kopeczny Zsuzsanna
Egy korábbi alkalommal már részletesen írtunk az úgynevezett Lagrange-pontokról, és hogy a James Webb Űrtávcső, valamint további csillagászati...
Földfény (hamuszürke fény) – Fotó: Balázs Gábor, szöveg: Csizmadia Szilárd
Canon EF 70-300 mm f/4-5.6 IS II USM-mel készült felvétel a holdsarlóról és a hamuszürke fényről 2022. február 3-án (Balázs Gábor felvétele). Helyszín: Dabas, kamera: Canon EOS 250D. Expozíciós adatok: ISO 1600 1,6 sec. Fotó: Balázs Gábor.
...Új hold születik a Szaturnusz gyűrűjéből? – Csizmadia Szilárd
Egyes nagy tömegű csillagok szupernóva-robbanásai elpusztítják a csillagukhoz közel keringő bolygókat. Ugyanakkor a szupernóva-robbanásban kidobott anyagból új bolygók is születhetnek (halál utáni bolygók (ang. after-death planets) vagy második generációs bolygók). Hasonlóképpen születhet új hold egy már elpusztult, korábbi hold maradványaiból. Lehetséges, hogy a Cassini űrszonda egyes képein éppen ennek nyomait láthatjuk, bár magát a holdat nem. 19. századi elméleti számolásokból (Maxwell, 1859) tudjuk már és spektroszkópiai mérésekből (Keeler, 1895) bizonyíték is lett rá, hogy a Szaturnusz gyűrűrendszere apró, a mikrométerestől a méteresig, esetleg a nagyobb átmérőjű tartományba eső törmelékből áll. A Szaturnuszt meglátogató űrszondák képei ezt megerősítették. A törmelék úgy keletkezett, hogy az árapályerők és/vagy gravitációs perturbációk hatására egy vagy több szaturnuszhold túl közel került a Szaturnusz ún. Roche-határához, és az árapályerők darabokra tépték. A darabok törmelékként folytatják útjukat, és közel körpályára állva a Szaturnusz körül létrehozták a szinte mindenkit lenyűgőző szép gyűrűrendszert.
...