A következőkben novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap novemberben 6:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed november 1-én, telehold november 8-án, utolsó negyed november 16-án, újhold november 23-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 11.05. 0:13 A Jupiter 2,5°-ra a 87%-os fázisú Holdtól. 11.07. 03:48 Az (1) Ceres törpebolygó 27'-re az M66 galaxistól. 11.17. 23:00 A Leonidák meteorraj maximuma (ZHR=10-15). 11.20. 04:59 A 17%-os fázisú Holdtól 7'-re látható a γ Virginis kettőscsillag. 11.25. 15:38 40 órás holdsarló 2° magasan az esti égen. A Merkúr megfigyelhetősége a hónap során kedvezőtlen. A Vénusz a hónap során nem figyelhető meg, csak a hónap utolsó napjaiban, kora este délnyugaton. A Mars kora este kel, az egész éjszaka során megfigyelhető. Fényessége -1,9 magnitúdóra, látszó átmérője 17,2"-re nő. A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Halak csillagképben, -2,7 magnitúdós. A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,7 magnitúdó. Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. 9-én szembenállásban van a Nappal. A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, délkeleten. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50'-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. Vadászat a Csiga-ködre Sokan sokféleképpen nevezik… Helix-köd vagy Helix Nebula, de egyesek csak azt mondják rá, hogy „Isten szeme”. Itthon a Csiga-köd a névre hallgat az NGC 7293 (Caldwell 63) a Vízöntő csillagképben. (De ahogy elfelejtjük fokozatosan a magyar nyelvet, úgy terjed a Hélix-köd vagy Helix-köd név és írásmód.) Ez az egyik hozzánk legközelebbi (kb. 700 fényév), és legfényesebb planetáris köd. Karl Ludwig Harding fedezte fel 1824-ben. A planetáris köd egy kezdetben közepestömegű (kb. 0,5 .. 7-8 naptömegű) öregedő csillagból születik, amely kimeríti nukleáris üzemanyagát, és külső rétegeit ledobja az űrbe. Ahogy a köd kitágul, maga a csillag korábbi magja is láthatóvá válik. A maradvány egy forró, sűrű fehér törpe csillaggá fejlődik, majd lassan, évmilliárdok alatt lehűl. Kétségtelen, hogy a Csiga-köd az egyik legszebb objektum az égen. Az angol Helix Nebula elnevezést a fényképeken látható kettős gyűrűs megjelenésről kapta. (Az angol helix szó csigavonalat, csavarvonalt, spirált is jelent.) A hosszú expozíciós fotókon „ködös ujjak” láthatók, amelyek a gyűrűtől befelé mutatnak a központi csillag felé, amely mindössze 13,5 magnitúdós. Itthonról szinte csak október-novemberben van esélyünk megfigyelni, és ekkor sincs túl magasan a horizont felett. Az első feladat az észleléséhez egy jó déli horizontú észlelőhely megtalálása. A sötétedés után már nekiállhatunk az észlelésnek, hiszen ilyenkor is alig több mint 20 fok magasan látszik délre, és gyorsan lenyugszik. A tapasztalatok szerint a Helix az egyik legkönnyebben megfigyelhető fényes planetáris köd és mégis az egyik legmegfoghatatlanabb. Sue French már binokulárral is megfigyelte, és mégis láthatatlan maradt számára nagyobb távcsövekben. Ezek az állítások ellentmondásosnak tűnhetnek, de a köd alacsony felületi fényességével magyarázhatók. Ezt alátámasztja többek megfigyelése: vizuálisan még 13-35 cm-es távcsövekben is, különösen rossz ég mellett, szűrő nélkül a Csiga-köd csak egy fényesebb, de hatalmas kiterjedésű, az égtől jól elváló, de az égnél alig valamivel fényesebb, halvány felületi fényességű ködösség. Ha a Csiga-köd fénye egyetlen pontba gyűlne össze, akkor egy 7,3 magnitúdójú csillag fényével ragyogna. De ez a fény az ég meglehetősen nagy területén oszlik el, kb. a Hold átmérőjének felén: 16'x12'! Kistávcső segít a köd fényének koncentrálásában, nagy látómező pedig megmutatja a környező sötét égboltot a kontraszt érdekében. Szóval ez nem lesz sétagalopp a köd nagy összfényessége ellenére sem. Először is meg kell győződni arról, hogy a távcső tényleg az ég megfelelő pontjára irányul. Sue French a New York állam-beli félig vidéki otthona mellől, jó égnél néha szabad szemmel is látja az egyik szomszédos csillagot, az Üpszilon (υ) Aquarii-t. Ha ez megvan, akkor nagyban megkönnyítettük a dolgunkat. De ha az ég túl világos ahhoz, hogy megmutassa nekünk ezt a csillagot, akkor az első nyom a 3,3 magnitúdós Delta (δ) Aquarii. A Deltától 4°-kal délnyugatra keressük meg a 4,7-es magnitúdójú 66 Aquarii-t. Egy látómezőben kell lennie a Deltával, és a távcsövön keresztül narancsos fényben ragyog. Haladj tovább ezen a vonalon további 2,8°-ot, a sárga-fehér Üpszilonig, amely a terület legfényesebb csillaga a maga 5,2-es magnitúdójával. A Csiga-köd az Üpszilontól 1,2°-kal nyugatra helyezkedik el. Két 10 magnitúdós csillag látható félúton, ezzel segítve a Helix pontos megtalálását, amelyet már 50 milliméteres távcsővel is észlelni lehet. Első pillantásra egy ilyen kis távcső csak egy ovális foltot mutat, de ha tovább nézed, akkor a Csiga-köd a türelmes megfigyelőjének megmutatja részleteit. Jó átlátszóságnál már a 105 mm-es távcsővel kicsi és közepes nagyításnál 14x11’-os ÉNY-DK irányú ovális fényfoltot lehet látni. A középpontja kissé sötétebb, mint a perem. Az elfordított látás (ha tekinteted a köd egyik oldalára irányítod) segíthet jobban érzékelni a ködöt, valamint az OIII és a keskenysávú mélyég-szűrők is gyakran jól működnek itt. Nagy nagyítással, szűrő nélkül, néhány halvány csillag is látható a ködbe ágyazva. De mi a helyzet a fényképeken látható gyönyörű látvánnyal? Nyilván nem láthatjuk azt a csodás, színes részletgazdagságot a saját szemünkkel, amit egy fotón, de a türelmes észlelő sokkal többet láthat, mint azt elsőre gondolnánk. Jöjjön néhány további észlelési leírás. Döbbenetes módon Michael Bakich ezt írta: „El Pasótól 50 mérföldre keletre fekvő sötét égboltunkról 2000. augusztus 26-án hárman szabad szemmel láttuk a Helixet.” Nyugat-Ausztráliában pedig, ahol a Csiga-köd szinte a fejed fölött halad el, Maurice Clark és barátai a szabadszemes észlelését használták az égbolt körülményeinek leírására. Mások 6x30-as keresőn keresztül találták meg, és kis távcsővel könnyűnek írták le. Mások a Csiga-köd gyűrűsségét 5 és 10 cm-es távcsövekkel észlelték. A központi csillagot már 15 cm-essel. Egy 200 mm-es távcsövön keresztül a Helix kékes-zölden ragyog. Az emberi szem érzékenyebb erre a színre, mint a fényképeket uraló vöröses árnyalatra. Ez az oka annak, hogy egy OIII szűrő sokat javít az észlelésén; áthalad a kétszeresen ionizált oxigén által kibocsátott kék-zöld fényen (OIII), miközben blokkolja a fényszennyezésre jellemző színeket. A gyűrű fényerejének szabálytalanságai is egy 20 cm-es távcsővel válnak láthatóvá. Egy 25 cm-es reflektor és OIII szűrő segítségével, már a halvány külső glóriája is láthatóvá válik. A legfényesebb része a DK-i részen látható, az óramutató járásával megegyező irányban „spirálozik”, és észak felé elhalványul. Egy másik nehéz célpont egy 16 magnitúdós galaxis, amely a gyűrű északnyugati szélébe ágyazódott. Amely 9,9 magnitúdós csillagtól 1,2'-re délre található, ehhez már egy igazi nagyágyú, egy 40 cm-es távcső kell. A küllőit szintén 40 cm-es műszerrel észlelték. A lényeg a jó kilátás dél felé, szerencse a jó átlátszóságú éjszakához és a lehető legsötétebb égbolt! Szűrők hazsnálata sokat segít a látványon. Sue French: Deep-Sky Wonders 252-254. o. Hazai bázis: „Home plate” aszterizmus A bonyolult után jöjjön egy egyszerűbb célpont. A „home plate” nekünk nem mond túl sokat. Ellentétben az Egyesült Államokban, hiszen nemzeti sportjuk egyik emblematikus pontja, pontosabban ötszöge, öt 6,7–6,9 magnitúdós csillag jelzi a baseballmeccsen használt ötszögletű „home plate” (hazai bázis a magyar baseballos szakzsargonban) sarkait (gondolom a hazafutásról már mindenki hallott). Hogy meglássuk ezt a kis aszterizmust, csupán egy binokulárra van szükségünk. A „Home Plate” középpontja 1,2°-kal NY-DNY-ra van a 23 Andromedae-től, amelyeket egy látómezőben észlelhetünk. Az aszterizmus 44' magas és dél felé hegyesedő a formája. Egy 15x45-ös binokuláron keresztül a középső és az ÉK-i sarokban lévő csillag is egy-egy halvány társat is mutat. Sue French: Deep-Sky Wonders 270. o.
...
