Szerző: Ágoston Zsolt

A Rozetta-köd fotografikus észlelése – Paragi Zsolt, Budai Beáta

VCSE - A Rozetta-köd (NGC 2237 köd és NGC 2244 halmaz) Paragi Zsolt és Budai Beáta felvételén Kép készítésének dátuma: 2020. december 20. Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia Expozíciós idő: 25x300 s Érzékenység: gain 240 Képfeldolgozási lépések: Photoshop, ASTAP, StarNet++ Távcső: William Optics GT81, f/5,9 Mechanika: iOptron CEM40 Kamera: ZWO ASI533MC-P Korrektor: 6AIII 0.8x Szűrő: Optolong L-extreme Vezetés: ASIair, ASI120MMmini A Rozetta-köd lett az első olyan célpontunk, amit keskenysávú szűrővel kaptunk lencsevégre. És nem bántuk meg! Az Optolong L-extreme szűrő már megérkezett egy ideje, a jó idő viszont csak 2020. december 18-19-én jött el, amikor sokakat (beleértve minket is) a közelgő Jupiter-Szaturnusz együttállás tartott izgalomban. De aznap fényképeztük az itt korábban bemutatott Fiastyúk-képünket is. Egy emissziós köd azonban új kihívások elé állított minket.

...
Read more

Az IC 405 emissziós köd fotografikus észlelése – Paragi Zsolt, Budai Beáta

VCSE - IC 405, nem hivatalos becenevén a Lángoló Csillag-köd a Szekeres csillagképben . Kép: Paragi Zsolt, Budai BeátaKép készítésének dátuma: 2021. január 12/13. Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia Expozíciós idő: 60x300 s Érzékenység: gain 240 Képfeldolgozási lépések: Photoshop, ASTAP, StarNet++ Távcső: William Optics GT81, f/5,9 Mechanika: iOptron CEM40 Kamera: ZWO ASI533MC-P Flattener: 6AIII 0.8x Szűrő: Optolong L-extreme Vezetés: ASIair, ASI120MMmini Lángol az égbolt! Teller Ede 1942-ben, míg az atombombán dolgozott, felvetette annak lehetőségét, hogy egy nukleáris robbanás meggyújthatja az egész légkört. Pontosabban magfúziók láncreakcióját hozná létre. Később azonban részletes számítások szerint ez nem történhet meg (még jó!). A légkörben a nyomás messze nem elég nagy a láncreakció fenntartásához. De vannak helyek, ahol a rendkívüli fizikai körülmények ezt lehetővé teszik: a csillagok mélyén!

...
Read more

Az NGC 253 galaxis fotografikus észlelése – Fridrich János

NGC 253 - Fridrich János - VCSE Kép készítésének dátuma: 2020. november 6-7. Kép készítésének helye: Boba Expozíciós idő: 66x180 sec Érzékenység: ISO 1600 Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop Távcső: 200/1000 Newton Mechanika: EQ-5 GoTo Kamera: Canon EOS 4000Da (átalakított) Vezetés: Lacerta MGEN Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor f/5 Korábban még vezetés nélkül egy perces expozíciós időkkel is készítettem összesen két órányi felvételt, de valami fura oldalsó befénylés elrontotta a háttér egyenletességét. Idén ez a hiba már nem jelentkezett. A vezetésnek hála most hosszabb exponálás volt lehetséges, így magasabb lett a jel/zaj viszony is. Szerettem volna még folytatni, de az idő nem volt kegyes hozzám. Az objektum az Égi Egyenlítőtől délre helyezkedik el, a Szobrász (Sculptor) csillagképben, és az NGC 253 sorszámot kapta. A Sculptor-galaxishalmaz egyik legfényesebb tagja a maga 7,3 magnitúdós összfényességével. Sokszor emlegetik "Ezüstdollár-galaxis" néven is. Tőlünk kb. 11,5 millió fényévre van, és kicsivel nagyobb a valódi mérete, mint a Tejútrendszerünk harmada.

...
Read more

2021. januári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Kopeczny Zsuzsanna

A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap januárban 7:20 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed január 6-án, újhold január 13-án, első negyed január 20-án, telehold január 28-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 01.03. 14:30 A Quadrantidák meteorraj maximuma (ZHR=120) 01.09. 15:52 A Merkúr és a Szaturnusz 2°-os közelsége a Bak csillagképben 01.11. 05:51 A Vénusz 7°-ra az 5%-os fázisú Holdtól a Nyilas csillagképben 01.16. 15:26 A Hold maximális librációja 01.20. 18:40 A Mars és az Uránusz 1,6°-os közelsége 01.23. 11:04 A Hold minimális librációja 01.24. 01:57 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja a Bak csillagképben 01.25. 07:50 A Merkúr dichotómiája 01.30. 08:52 A Hold maximális librációja A Merkúr január 5-e után már kereshető napnyugta után a délnyugati ég alján. Láthatósága gyorsan javul, 24-én van a legnagyobb keleti kitérésben, 19°-ra a Naptól, közel két órával nyugszik a Nap után. A Vénusz napkelte előtt, délkeleten kereshető, láthatósága gyorsan romlik, a hónap végén már belevész a kelő Nap fényébe. Fényessége -3,9 magnitúdós, fázisa 98%-ra nő, átmérője 10"-re csökken. A Mars az éjszaka első felében figyelhető meg. Gyorsan távolodik, fényessége 0,4 magnitúdóra, látszó átmérője 8"-re csökken. A Jupiter megfigyelhető a Bak csillagképben, délnyugaton napnyugta után, a koraesti órákban a hónap első felében. -2,0 magnitúdós. A Szaturnusz koraestig figyelhető meg a délnyugati ég alján a hónap végéig. Az Uránusz az éjszaka első felében figyelhető meg a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. A Neptunusz késő estig figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.

...
Read more