„Az éjszaka fényei” – Buczi Zoltán

Mintegy három évvel ezelőtt, az egyik hajnalban – már elfeledve, mi lehetett a kiváltó pillanat – arra ébredtem, hogy szeretnék magamnak egy távcsövet. Bár most, hogy e betűket elkezdtem leütni, rémlik, hogy nem sokkal korábban volt egy elsőre ijesztő, mégis lenyűgöző élményem, aminek a hatása valószínűleg még bennem élt. A debreceni munkahelyemre tartottam hajnal 4-5 között, amikor is északkeleti irányban egy hatalmas felvillanást láttam, majd egy lassan halványuló csóvát, ami kb. 30 fokban kelet felé nyúlt el.

Rögtön lehúzódtam egy közeli buszmegállóba és a telefonom után kapkodtam, hogy megörökíthessem, de amíg azzal szerencsétlenkedtem, hogy kijátsszam a látómezőbe eső fákat, eltűnt a jelenség.  Azóta tudom, hogy az egy tűzgömb volt. Némi romantika minden történetnek jót tesz, ezért most megjelölöm ezt az eseményt az amatőr asztrofotós utazásom indulási helyének és idejének. Persze volt már szerencsém korábban is közelebbről kémlelni az égboltot egy, az USA-ban élő gyermekkori barátom révén, aki kölcsönadta nekem a 200/1200 Dobsonját, melyet teljes egészében maga készített, a tükörcsiszolástól a zsámolyig.

Szóval, azon a reggelen, amikor eldöntöttem, hogy veszek magamnak egy saját eszközt, segítség híján nekiláttam a neten való tájékozódásnak és egy 102/1300 Makszutovra esett a választásom egy kis AZ-GoTo mechanikával. Nem kicsit megsértve az észlelési X. parancsolatot (X>1), a nappaliból, az ablakon keresztül figyeltem meg a Holdat, a Szaturnuszt és a Jupitert.  Akkor még semmit sem vett el az élményből és rácsodálkozásból a többrétegű ablaküveg diffrakciója, egyszerűen csak élveztem a látványt. Nem telt el pár nap és már azt kerestem, hogyan tudnám megörökíteni a látványt. Egy Canon 1300D-t hívtam segítségül és természetesen a netet, majd meg is születtek az első saját videók, amelyeken keresztül a feldolgozás mikéntje is magával ragadott. Már itt tudtam, hogy ideje elindulni az udvarra és ha már kint vagyok, még többet akarok látni. Teljes felszerelés csere következett, és a továbbiakban már egy 150/750 Newton – HEQ-5 kombóval folytattam, főleg a fotózásra koncentrálva.

Innentől elindultam a lejtőn, már ami az anyagiakat illeti, de ezt a lendületet kihasználva próbáltam kipréselni magamból és az eszközeimből a lehető legjobb eredményeket. Semmi más nem kellett ehhez, mindössze némi perfekcionizmussal vegyített megszállottság. Felhős, párás, sebaj, lehet tuningolni, lehet optimalizálni, lehet a részletekről sokat olvasni.

A lakóhelyemen, Nagyhegyesen senki sem foglalkozott észleléssel, így a publikált eredményeimet őszinte lelkesedéssel fogadták a környezetemben, rengeteg pozitív visszajelzéssel és egyre több kérdéssel. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy talán jó ötlet lehet ezen kérdésekre egy kis csoportfoglalkozás keretében, a könyvtárban összegyűlni. A helyi közösségi felületen fel is tettem a kérdést, hogy lenne e érdeklődő a beszélgetésre. Nagyon sok válasz érkezett rövid időn belül és ebből az látszott, hogy nem fogunk elférni a könyvtárban. Ha már így alakult, a Művelődési Ház lett a helyszín és a magas érdeklődés kiszolgálása érdekében újra kellett gondolnom a foglalkozás tematikáját is. 30-40 feltételezett érdeklődőnél (7-75 éves korosztály) már nem működhetett a kötetlen beszélgetés, ezért készítettem egy prezentációt, amely négy részből állt.

Az első részben, a bemutatkozást követően megismerkedtünk a legalapvetőbb fogalmakkal és látnivalókkal: mi a fény?, csillagképek, Naprendszer, csillagok, galaxisok, ködök, sarki fény, üstökösök. Szó esett még a vizuális és a fotografikus észlelések mikéntjéről és különbségeiről, továbbá a fényen kívül érkező információt hordozó dolgokról, úgy, mint meteoritok, gravitációs hullámok, kozmikus sugárzás, holdkőzetek.

A második részben kategorizáltan ismertettem a távcsövek típusait, valamint beszéltem az ezen eszközök által észlelhető elektromágneses sugárzásokról. Természetesen ennek fontos kiegészítő elemeként a fényszennyezés hatásaira és a légkör elnyelő képességére is kitértem. A távcsövek bemutatását, azok működési elveinek szemléltetését és elsődleges észlelési felhasználásukat már redukáltam a kiskereskedelemben is hozzáférhető tükrös, lencsés és katadioptrikus eszközökre. A távcső mechanikák tárgyalása előtt következett egy kis ismertető az égbolt horizontális és ekvatoriális koordináta-rendszereiről, megkönnyítve a tájékozódás és a mechanikák működési elveinek megértését.

A harmadik etapban következett a fotografikus megfigyelés rejtelmeibe való bevezetés. A fontosabb alpontok: milyen objektumot milyen eszközökkel és módszerekkel lehet megörökíteni, hogy történik a célpont kiválasztása, komponálása. Elhangzott, hogyan kell előkészülni, milyen fontos az eszközök előkészítése, karbantartása, ellenőrzése. Kis ízelítőtőként képileg bemutatásra került egy nyers adatokból történő feldolgozási folyamat egésze.

Az utolsó részben az általam készített és a helyszínen – vászonképekként – kiállított objektumokról esett néhány szó, azok egy-két érdekes tulajdonságának ismertetésével.

Az előadás végén egy kis meglepetés is várt a jelenlévőkre. Gondoltam, hogy ha ennyien megtiszteltek az érdeklődésükkel, ne menjenek haza üres kézzel. No meg, ha már a fény volt a főszereplő, akkor egy tematikus „tombolasorsolás” következett. Mindenki kapott egy borítékot, melyben egy fénykép volt a kiállított képekről, majd amikor ezek kiosztásra kerültek, lekapcsoltuk a villanyt és felkapcsoltuk a korábban elhelyezett három UV-lámpát. Minden fénykép hátoldalán volt egy szám, amely csak az UV-fényben látszott. Egy véletlenszám-generátorral kisorsoltam három szerencsést, akik közül ketten egy-egy asztrofotós könyvet, egy ember pedig egy általa kiválasztott vászonképet vihetett haza.

Sikerült a másfél órában fenntartani a figyelmet és az érdeklődést, jó volt még maradni egy kicsit és beszélgetni a témáról, válaszolni a kérdésekre. Úgy tűnik, hogy már nem egyedül leszek a településen, akinek van távcsöve.

Related posts:

A Messier 22 gömbhalmaz fotografikus észlelése – Ágoston Zsolt Az Októberi Capricornidákról egy meteorfotó kapcsán – Pető Zsolt Perseidákra fel! – Lakatos Csaba, Csizmadia Szilárd Szaturnusz gyűrű-átfordulás 2025-ben: mit is jelent az, hogy eltűnik a Szaturnusz gyűrűje? – Csizmadia Szilárd A Hold elfedi a Szaturnuszt – VCSE