Kategória: Cikkek – Észlelés

A Szaturnusz 2024-es látványa sokáig feledhetetlen lesz. A Szaturnusz egyenlítője és gyűrűje is térben állandó helyzetű (legalábbis jó sok ezer keringés során): 27 fokkal hajlanak az ekliptika (földpálya) síkjához. Ahogy az alábbi oktató ábra mutatja, a gyűrűre néha az éléről látunk rá, néha pedig a lapjáról. Akkor a legszebb, amikor a lapjáról nézzük. Az ábráról leolvasható, hogy néha a gyűrű alsó (déli), néha pedig a felső (északi) oldalát nézzük. Mindkettőt kb. fél Szaturnusz-keringésnyi ideig látjuk, mielőtt a kép a másikra vált. Mivel a Szaturnusz keringésideje kb. 30 év, 15 évig látjuk a gyűrű egyik, 15 évig a másik oldalát, majd a ciklus ismétlődik. A „Szaturnusz gyűrűi átfordulásának” hívják az eseményt, amikor pontosan éléről látjuk a gyűrűrendszert, és az egyik lapjáról a másikra vált a gyűrű látványa. Átforduláskor a gyűrű teljesen eltűnik az észlelő elől. Ennek oka, hogy a Szaturnusz gyűrűje nagyon vékony. Régebben csak 1 km-esnek gondolták a gyűrű vastagságát, a modern, a Cassini űrszondára alapozott mérések szerint csak olyan 10 (helyenként 100) méter. Ez olyan kevés, hogy amatőr távcsöveinkkel nem látjuk a gyűrűt ilyenkor.