Kategória: Cikkek – Észlelés

Észleljük együtt az 1994 PC1 kisbolygót – Csizmadia Szilárd

A (7482) sorszámú kisbolygó még névtelen (2022 januárjában legalábbis), ideiglenes jelölése 1994 PC1. R. H. McNaught fedezte fel 1994. aug. 9-én az ausztráliai Siding Springs Csillagvizsgálóból. Apollo-típusú kisbolygó, egyben a földre potenciálisan veszélyes kisbolygó (Potentially Hazardous Asteroid, PHA). Korábbi képeken is megtalálták felfedezése után, egészen 1974-ig visszamenőleg, csak korábban nem ismerték fel. Így 2022-ben már 47 évnyi megfigyelésből nagyon jól ismerjük a pályáját: napközelpontja (perihéluma) a földpályán belül, 0,90 Csillagászati Egységnél (CSE) van, naptávolpontja (afélium) 1,79 CSE-nél. Excentricitása 0,33, Nap körüli keringésideje 1,56 év, inklinációja 33 fok. A minimális föld-megközelítési távolsága 0,33 LD. Az LD az angol lunar distance, azaz átlagos holdtávolság rövidítése. Tehát a Hold 384 000 km-es átlagos földtávolságának egyharmadára is megközelítheti a Földet. Ez nagyon közeli elhaladást jelent, de ütközést nem, mert ennél közelebb nem kerülhet a Földhöz.

...
Read more

2022. januári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap januárban 7:30 (KözEI) körül kel, 16:30 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold január 2-án, első negyed január 9-én, telehold január 18-án, utolsó negyed 25-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 01.01. 05:52 37 órás holdsarló 4° magasan, 7°-ra a Marstól. 01.03. 20:40 A Quadrantidák meteorraj maximuma (ZHR=120). 01.04. 15:46 45 órás holdsarló 8° magasan, a Merkúrtól 8°-ra, a Szaturnusztól 5°-ra, a Vénusztól és a Jupitertől 21-22°-ra. 01.10. 15:53 A Merkúr kedvező esti láthatósága 7° magasan, -0,3 magnitúdó, 45%-os fázis. 01.13. 16:11 A Merkúr és a Szaturnusz 4°-os közelsége a Bak csillagképben. 01.13. 21:10 A Hold súrolva fedi a kappa Taurit (4 magnitúdó). 01.31. 20:10 A C/2019 L3 (Atlas) üstökös 18'-cel DK-re az NGC 2266 nyílthalmaztól az Ikrek csillagképben. A Merkúr a hónap első felében, napnyugta után figyelhető meg. 7-én van a legnagyobb keleti kitérésben, másfél órával a Nap után nyugszik. 15-étől láthatósága gyorsan romlik, de 31-én már egy órával előbb kel, mint a Nap. A Vénusz koraeste még megfigyelhető a hónap első napjaiban, de láthatósága gyorsan romlik. 11-én már újra kereshető hajnalban, a délkeleti ég alján. A Mars hajnalban figyelhető meg. Fényessége 1,5 magnitúdó, látszó átmérője 4,3". A Jupiter megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, egészen a késő esti órákig. -2,1 magnitúdós, átmérője 34". A Szaturnusz koraestig megfigyelhető a délnyugati égen, a hónap első napjaiban, láthatósága gyorsan romlik, a hónap közepén már nem figyelhető meg. Fényessége 0,8 magnitúdó, átmérője 15". Az Uránusz az éjszaka első felében megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. A Neptunusz koraeste figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50'-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A van den Bergh 1 (vdB1) reflexiós köd Sidney van den Bergh (született: 1929) Hollandiában született kanadai, mára már nyugdíjba vonult csillagász, aki Németországban szerezte doktori fokozatát. Ő fedezte fel az Andromeda II jelű, tőlünk 2,22 millió fényévre lévő törpegalaxist, amiről ma sem tudni, hogy az Androméda-köd (M31) vagy a Triangulum-galaxis (M33) kísérőgalaxisa. 1972-1982 között a Nemzetközi Csillagászati Unió alelnöke volt. Csillagász pályafutása során ködökkel, csillaghalmazokkal, változócsillagokkal, szupernóvákkal foglalkozott, sőt, az Univerzum életkorát is tanulmányozta. 1974-ben egy üstököst is felfedezett. Az 1979-ben felállított Kanadai-Francia-Hawaii Távcső (CFHT) bizottságában is dolgozott, sőt, egy időben annak elnöke volt. (2021-ben zöld utat kapott az a 2018-as terv, hogy a CFHT épületében a távcsövet 3,6 méteresről 11,25 méteres nyílású spektroszkópiai távcsőre cseréljék, ami majd a látómezőben látszódó objektumok közül akár 4000-nek is képes lesz a színképét mérni egyidejűleg.) Van den Bergh ködkatalógusa 158 (más forrás szerint 159) objektumot tartalmaz. 1966-ban tette közzé felfedezéseit. Katalógusának objektumai reflexiós ködök a -33°-os déli deklinációs körtől északra, vagyis Magyarországról is mindegyik észlelhető. A Palomar Observatory Sky Survey keretében készült képeken találta meg őket. A lista objektumai itt elérhetők. A katalógus fényképei itt csodálhatók meg. A katalógus rövidítése vdB. A reflexiós ködök főként porból és gázból állnak, és valamely közeli csillag fényét verik vissza. Ha a csillag fénye változó, rendszerint a köd fényessége is változik. A vdB 142-ről Stephen Leshin képe itt, a vdB 12-ről és 13-ról Fényes Lóránd képe itt, a vdB 139-ről Schmall Rafael képe itt, a vdB 27 képe pedig itt csodálható meg honlapunkon. A vdB1 a Cassiopeia csillagképben helyezkedik el. A Kassziopeia csillagos birodalma hemzseg a mélyégi csodák százaitól. Az észlelni vágyó amatőrcsillagász a bőséges étlapon könnyen átsiklik néhány kevésbé ismert ínyencség felett, amelyek pedig gazdagítják ezt a pazar csillagképet.  A januári koraestéken Magyarországról szinte a zenitben lévő Kassziopeia csillagkép megéri a kényelmetlen észlelést. Kezdjük a Béta (β) Kassziopeia, más néven Caph csillag közelében. Ettől mindössze 26’-re D-DK-re egy 8-9 magnitúdójú csillagok kis háromszögét láthatod a van den Bergh 1 (vdB 1) reflexiós ködben. A legtöbb reflexiós köd meglehetősen halvány kis teleszkópban, de a vdB 1 viszonylag fényes egy 10 cm-es refraktorral. Olyan nagyítást használj, amely a káprázatos Caph-ot a látómezőn kívül helyezi, miközben a vdB 1 a középpont közelében marad. A köd körülbelül 3'-es területet fed le, és a legintenzívebb fénylést természetesen a beágyazott csillagok közelében láthatod, amelyek megvilágítják a ködösséget. A vdB 1-ről készült képek két kis reflexiós ködöt tárnak még fel északkeleten. A nagyobbik szokatlan formájú, ovális, hurok alakú. Az ÉNY-i végén elhelyezkedő csillag a megvilágítása elsődleges forrása, de magát a ködöt valószínűleg egy másik közeli csillag kiáramlása „faragta”. Egy halványabb gyűrűt is megfigyelhetünk DK-i irányban, amely egy korábbi kiáramlási epizódot jelezhet. A csillag neve LkHα 198 (Lick Obszervatórium hidrogén-alfa-emissziós csillag), és ködje is ugyanazt a nevet viseli. Ezt a két kicsi ködösséget vizuálisan nem lehet észlelni, csak fotókon mutatják meg magukat. A reflexiós ködök, mint például a van den Bergh 1, gyakran feltűnően kéknek tűnnek a fényképeken, de színük nem látható az emberi szem számára! Sue French: Deep-Sky Wonders 295.o és Wikipédia

...
Read more

2021. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. 2021. december elejének nagy látványossága a C/2021 A1 (Leonard) üstökös lesz, ami jó égen szabad szemmel is látható lesz valószínűleg a hajnali égbolton, bár nem a legkönnyebb szabadszemes objektum lesz. Binokulárokkal, kis és nagy távcsövekkel egyaránt érdekes és nagyszerű látványnak lehetünk majd tanúi! Az üstökösről és megfigyelhetőségéről itt és itt írtunk bővebben. Ugyanott keresőtérképek és üstököskoordináták is találhatók. A Nap decemberben 7:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 4-én, első negyed december 11-én, telehold december 19-én, utolsó negyed 27-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 12.03. 03:00 A 4-5 magnitúdós C/2021 A1 (Leonard) üstökös megközelíti az M3 gömbhalmazt 12.03. 05:34 26 órás holdsarló 5° magasan 12.03-05. A VCSE téli észlelőhétvégéje Dobronhegy-Balázsfán 12.14. 07:00 A Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=150) 12.20. 18:08 A (270) Anahita kisbolygó (11 magnitúdó) 27'-el északra az M1 szupernóva-maradványtól a Bika csillagképben 12.21. 15:59 Téli napforduló 12.29. 15:41 A Merkúr és a Vénusz 4°-os közelsége a Nyilas csillagképben A Merkúr láthatósága a hónap elején kedvezőtlen, de 20-ától gyorsan javul. 31-én már egy órával napkelte előtt megfigyelhető a délnyugati ég alján. A Vénusz koraeste még megfigyelhető, láthatósága gyorsan romlik a hónap vége felé. -4,3 magnitúdós, 30%-ról 3%-ra esik a fázisa, átmérője 60"-re nő. A Mars hajnalban figyelhető meg. Fényessége 1,5 magnitúdó, látszó átmérője 4". A Jupiter megfigyelhető a Bak, majd a Vízöntő csillagképben, egészen a késő esti órákig. -2,2 magnitúdós, átmérője 37". A Szaturnusz késő estig megfigyelhető a délnyugati égen, a Bak csillagképben. Fényessége 0,6 magnitúdó, átmérője 16". Az Uránusz az éjszaka nagy részében megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. A Neptunusz koraeste figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.

...
Read more

Leonard-üstökös rajz- és fotópályázat – VCSE

Közös észlelésre hívunk benneteket. Amint már korábbi cikkünkből értesültetek róla, az év elején felfedezett C/2021A1 (Leonard) üstökös decemberben éri el legnagyobb fényességét. Az előrejelzésekből azt is tudjuk, hogy 2021. december 3-án halad el az M3 gömbhalmaz előtt. A pályázat célja, hogy ezt a látványt minél többen megörökítsétek vagy asztrofotó, vagy rajz formájában. A pályázaton bárki indulhat, VCSE-tagok is és azok is, akik nem tagjai a VCSE-nek. Pályázni az eszleles.hu oldalra feltöltött rajzos, vagy fotós észleléssel lehet. Az észlelések beadási határideje 2021. december 16. csütörtök 16:00; KözEI szerint.

...
Read more