Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő

Az Októberi Capricornidákról egy meteorfotó kapcsán – Pető Zsolt

2021. október 2-án 18:58:37 UT-kor a Zala megyei Nagyradáról nézve egy szép lassú, méltóságteljes, narancsos színű, épphogy negatív fényrendű meteor húzott át a dél-délnyugati ég felől keletre. Szeretem a lassú meteorokat, mert valamivel több idő jut arra, hogy megfigyeljem őket, mint villámgyors társaikat. Ennél a meteornál szerencsém volt, mert épp a látóterem közepének közelében haladt, láthattam kezdetétől végéig és kis felfénylését is észrevettem. Még nagyobb szerencse talán, hogy a fényképezőgépemmel is sikerült lencsevégre kapni, így utólag lehetőségem volt egy kicsit „kutakodni” a meteor után.

...
Read more

A 2022-es bolygófüzér megfigyelése – Ágoston Zsolt, Krischbaum Tamás, Makár Dávid, Péter Attila, Fridrich János, Román Dávid, Molnár Attila, Balázs Gábor

Időről-időre előfordul, hogy egyszerre láthatjuk a Naprendszer összes bolygóját. Ilyen legutóbb 2020 nyarán fordult elő, amikor a Naprendszer összes bolygója ugyanabban az egyórás időszakban megfigyelhető volt. Amit mi láttunk akkor, arról itt számoltunk be. Ez nem egyedülálló esemény, mivel 2005-ben és 2016-ban hasonló jelenséget figyelhettünk meg. Most 2022. június második felében, keletről délre (balról jobbra) tekintve nemcsak láthatjuk az öt szabadszemes bolygót, hanem a Naptól mért távolságaik sorrendjében következnek: keleten a Merkúr, majd jobbra haladva a Vénusz, a Mars, a Jupiter és végül a Szaturnusz. Az, hogy ismét Naptól mért távolságuk sorrendjében legyenek látszólag az égen, az legközelebb csak 2492-ben következik be - utoljára 947-ben volt ilyen, hogy a sorrendet is tartották (2040-ben ráadásul az 5 szabadszemes bolygó egy 10 fokos területen belül lesz látható). A jelenség 2022. június 17-étől hajnalonként, 03:30 - 04:10 között már megfigyelhető, de a leglátványosabb június 24-én hajnalban lesz, amikor a holdsarló a Vénusz és a Mars között, középen lesz megfigyelhető. Részletesen lásd itt. Kihasználva a hétvégi kedvező időjárást, a Vega Csillagászati Egyesület tagjaiból álló kisebb csapat hajnali három órakor elindult a Boncodfölde és Bagod településeket összekötő úthoz, a Zala folyó völgyébe megfigyelni a jelenséget. A megfigyelők: Péter Attila, Vizsi Csaba, Vizsi Imre, Makár Dávid és Ágoston Zsolt. A sík területre érve gyorsan kitelepítettük a fényképezőgépeinket, egy 7x50-es binokulárt és egy 200/1000 mm-es Dobson távcsövet, amivel vizuálisan is megfigyelhettük a bolygókat, 96x-os nagyítással. Kiérkezésünket követően keleten, a távoli fák koronájából előbújt a Vénusz, az éppen a Szaturnusz és Jupiter bolygók között elhelyezkedő 72%-os fázisú Hold pedig szépen bevilágította a tájat. A távcsővel megfigyeltük a Szaturnuszt és gyűrűit, a Hold krátereit, a Jupiter felhősávjait, a négy legnagyobb holdját, a Marsot és a Vénuszt. Négy óra után a távcsővel megtaláltuk a keleten, alacsonyan lévő Merkúrt is, bár a gyorsan világosodó ég alján szabad szemmel már nem láttuk. A kelő Nap egyre erősödő fényében összepakoltunk és hazaindultunk.

...
Read more

Az élet alapvető építőköveire bukkantak a Ryugu aszteroidán – Fröhlich Viktória

A Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) már a tavalyi év végén felcsigázta a közvélemény kedélyeit azzal, hogy nagy bejelentést ígért 2022 tavaszára. Az ígéret szerint a Hayabusa2 szonda Ryugu nevű aszteroidánál tett látogatása során gyűjtött minták elemzésének eredményeit kellett kézhez kapnia a nagyközönségnek. Kis csúszással ugyan, de a bejelentés megtörtént: a Hayabusa2 mintáiban több, mint 20 féle aminosavat különböztettek meg. Ezek a molekulák alapvető építőkövei az általunk ismert élő szervezeteknek, így a felfedezés számos érdekes kérdést vet fel. A Hayabusa2 2014-ben indult el a Ryugu kisbolygó felé, célpontja körül 2018 júniusában kezdett el keringeni. A (162173) Ryugu egy körülbelül 900 m átmérőjű aszteroida, mely 474 nap alatt kerüli meg a Napot. Pályája keresztezi a Föld pályáját, oly módon, hogy bár a pálya fél nagytengelye nagyobb, mint a földpályáé, a Naphoz legközelebbi pontja mégis a földpályán belül helyezkedik el, ezért az Apollo-kisbolygók közé soroljuk. Bár a Földet keresztező pálya lehetőséget adna egy esetleges katasztrofális becsapódásra, a pályaszámítások alapján biztos, hogy a Ryugu még hosszú-hosszú időkön át nem fog összeütközni a Földdel.

...
Read more

Neutroncsillag egy Tejútrendszeren kívüli szupernóva-maradványban – Csizmadia Szilárd

Az első, Tejútrendszeren kívüli neutroncsillagot a Kis Magellán-felhőben lévő 1E 0102.2-7219 jelű szupernóva-maradványban találták. Röviden a csillagászatban csak E0102-nek is írják. A maradványt létrehozó szupernóva kb. 1000 évvel ezelőtt fényesedhetett fel, és a déli féltekéről az akkor ott élő emberek akár láthatták is szabad szemmel. E szupernóva-maradvány egy külső, gyűrű alakú, táguló gázhéjból áll, amit a robbanás lökéshulláma hozott létre vagy a csillagközi anyagot összesöpörve, vagy a csillag által korábban lefújt anyagból (vagy mindkettőből), és egy belső gyűrűből, ami szintén tágul, és egyben hűl is. A belső gyűrű valószínűleg a robbanásban kilökött csillaganyagot tartalmazza.

...
Read more