Fotó: Krischbaum Tamás Távcső: SkyWatcher 80/600 ED APO Mechanika: SkyWatcher HEQ-5 Pro GoTo Kép készítésének időpontja: 2022. december 26. Kép készítésének helye: Kemendollár Kamera: ASI294MC Pro Expozíció: 60x180 sec, gain=121-en Sötétkép (dark), mezősimító (flat) korrekció flatdarkkal Szűrő: Optolong UV/IR-cut
...Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő
Galaktikus cirruszfelhők és integrált fluxusködök – Csizmadia Szilárd
A galaktikus cirruszfelhő (ang.: galactic cirrus cloud) - más nevükön infravörös cirruszfelhők (ang.: infrared cirrus clouds) - a Galaxisunkban előforduló, szálas - filamentáris - szerkezetű, ritka eloszlású por. Legerősebben távoli infravörösben sugároz. (A távoli infravöröst egyes szerzők 25-350 mikrométeres, mások megengedőbben a 15 mikrométer - 1 mm hullámhosszú elektromágneses sugárzásként határozzák meg.) Először 1965-ben figyelte meg őket látható fényben B. T. Lynds a Palomar Observatory Sky Survey (POSS, Palomar Csillagvizsgáló Égboltfelmérés) fotografikus lemezein. Részletes tulajdonságaikat az IRAS (Infrared Astronomical Satellite) holland-amerikai-egyesült királyságbeli műhold észlelte 1983-ban, 60 és 100 mikrométeren, és ekkor sikerült őket első alkalommal alaposabban feltérképezni. Nevüket kinézetükről kapták.
...Kutatók éjszakája Jákon – Lampért-Csáki Marianna
A Kutatók Éjszakája 2022 programsorozat részeként került sor az újabb járdacsillagászatra Jákon, a Jáki Nagy Márton Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola egyik tantermében, 2022. szeptember 30-án.
...Szerves anyag nyomait találtak a Marson? – Csizmadia Szilárd
Ha a kutatók nem tévednek, ha nem történt műhiba, akkor nagy felfedezést tettek... Az a hír ért el ugyanis minket, hogy szerves anyag nyomait...
Érdekes csillagászati vonatkozású helyek: Látogatás a németországi Hermann Oberth Múzeumban – Csizmadia Szilárd
A rakétatechnika történetéről, a rakéták kialakulásának történetéről Jandó Attila tartott egy 54 perces előadást a Virtuális Csillagászati Klubon 2019. április 17. Az előadás a youtube-on ingyenesen megtekinthető itt! A második világháború előtt is folytak már elméleti számítások és gyakorlati rakétakísérletek, amelyek aztán elvezettek az űrkorszakhoz 1957-ben, amikor is az első műhold pályára állt a Föld körül. Ennek a hőskornak három úttörője volt: Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij (1857-1935), " a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozója". A róla elnevezett egyenlet ma is a rakéták végsebességének kiszámítására használt egyenlet, és elsőként mutatott rá a többlépcsős rakéták hasznára (ilyenek a mai, világűrbe hasznos terhet juttató rakéták is).
...