Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő

Messier-maraton: észlelési sorrend – Csizmadia Szilárd

Milyen sorrendben észleljük az objektumokat a Messier-maraton során? A Messier-maraton során nem mindegy, milyen sorrendben észleljük az objektumokat. Mivel a maraton célja az, hogy mind a 110 Messier-objektumot észleljük egyetlen éjszaka, a sorrend nagyon fontos: azokkal kell elkezdeni, amelyek a nyugati égen gyorsan lenyugszanak, és kelet felé kell haladni szigorú sorrendben, hogy mindegyik távcsővégre kerüljön. A Messier-maratont tőlünk csak március végén, esetleg április elején lehet teljesíteni, mert nincs másik éjszaka az év folyamán, hogy a katalógus mindegyik objektum látszódjék egyetlen éjszaka alatt (lásd még lejjebb, pontosan hány M-objektum látható ilyenkor egy éjszaka). Néhány Messier-maraton korábbi eredményeit itt lehet böngészni. A Messier-katalógus objektumainak száma vitatott. Az M102 lehet, hogy az M101 ismétlése tévedés folyamán. Hasonlóképpen lehetséges, hogy az M91 az M58 ismétlése. Az újabb keletű feldolgozások azonban az M91-et és az M102-t is önálló objektumnak veszik, és egy-egy galaxissal azonosítják, így tettünk mi is az alábbi listában. A Messier-maraton teljesítése nehéz. Az első, aki teljesítette, Gerry Ratley amerikai amatőr volt, akinek negyedik nekifutására sikeredett a bűvös 110 észlelés egyetlen éjszaka 1985. március 23/24-én Arizonából, tőlünk délebben fekvő szélességeken; még ugyanazon az éjszakán, egy órával később Kaliforniából Dick Hull is elérte a bűvös számot.

...
Read more

Előrejelzett kisbolygó-becsapódás magyar vonatkozással (2022 EB5) – Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

Az utóbbi években, a megnövekedett távcsőidőknek, érzékenyebbek detektoroknak, a témára fordítható több munkaórának, a számítástechnika fejlődésének köszönhetően már időről-időre előfordul, hogy előre tudjuk jelezni, ha egy meteor vagy kisbolygó a Földbe csapódik. A 2013-ban Cseljabinszk felett felrobbant 17 méteres kisbolygó 1500 könnyű sérültet és mintegy 15 millió dolláros kárt hagyott maga után, aminek nagyobb része megelőzhető lett volna, ha nem váratlanul érkezik az égitest. Az előrejelzéseknek tehát akár bolygóvédelmi szempontjai is lehetnek, ami az ilyen irányú kutatásoknak a puszta tudományos érdekességén túli fontosságára is felhívja a figyelmet.

...
Read more

Új hold születik a Szaturnusz gyűrűjéből? – Csizmadia Szilárd

Egyes nagy tömegű csillagok szupernóva-robbanásai elpusztítják a csillagukhoz közel keringő bolygókat. Ugyanakkor a szupernóva-robbanásban kidobott anyagból új bolygók is születhetnek (halál utáni bolygók (ang. after-death planets) vagy második generációs bolygók). Hasonlóképpen születhet új hold egy már elpusztult, korábbi hold maradványaiból. Lehetséges, hogy a Cassini űrszonda egyes képein éppen ennek nyomait láthatjuk, bár magát a holdat nem. 19. századi elméleti számolásokból (Maxwell, 1859) tudjuk már és spektroszkópiai mérésekből (Keeler, 1895) bizonyíték is lett rá, hogy a Szaturnusz gyűrűrendszere apró, a mikrométerestől a méteresig, esetleg a nagyobb átmérőjű tartományba eső törmelékből áll. A Szaturnuszt meglátogató űrszondák képei ezt megerősítették. A törmelék úgy keletkezett, hogy az árapályerők és/vagy gravitációs perturbációk hatására egy vagy több szaturnuszhold túl közel került a Szaturnusz ún. Roche-határához, és az árapályerők darabokra tépték. A darabok törmelékként folytatják útjukat, és közel körpályára állva a Szaturnusz körül létrehozták a szinte mindenkit lenyűgőző szép gyűrűrendszert.

...
Read more

A C/2021 Y2 (Dibiasky) üstökös – Csizmadia Ákos

Úgy néztem meg a filmet (Ne nézz fel! Don’t Look Up! Írta és rendezte Adam McKay, Netflix, 2021), hogy alig tudtam róla valamit. Azért ez a mai médiakörnyezetben nem evidencia. Nincs egyszerű dolgunk, ha valóban meglepetéseket, új élményeket akarunk kapni egy filmtől. Hiába bevett gyakorlat a nagybetűs „vigyázat SPOILER!” figyelmeztetés, azért valahogy mégiscsak tudjuk már jó előre, miről fog szólni egy film, és nagyjából mit várhatunk tőle; a könnyen elérhető kritikák, ismertetők, trailerek, felbukkanó hosszabb-rövidebb részletek, óhatatlanul a szemünk elé kerülő vélemények tengerében nehéz tiszta lappal indítani egy mozit. A Subaru Távcső lézeres vezetője műcsillagot hoz létre a felsőlégkörben az adaptív optika használatához. Forrás: Subaru Telescope of NAOJ Subaru Gallery, Courtesy of NAOJ A Ne nézz fel! esetében majdnem teljesen sikerült elérni a tabula rasa állapotát. Csak a filmelőzetest láttam, és még egy baráti véleményt hallottam róla, ami azonban mindössze annyi volt, hogy „tök jó film, nézzétek meg, érdemes”. Így összességében azt vártam, hogy egy üstökös becsapódásról, csillagászokról és akadékoskodó politikusokról szóló drámát fogok látni.

...
Read more