Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő

Egy nagy bolygó egy kis csillag körül, ami ráadásul még kettős is

Különleges bolygórendszert fedezett fel a TESS műhold adataiban egy német, olasz, amerikai, magyar, svájci, holland és ausztrál csillagászokból álló kutatócsoport. A rendszer különlegessége, hogy egy, a mi Jupiterünkkel megegyező méretű bolygó kering egy kicsi, a Napnál kétszer kisebb vörös törpecsillag körül (azaz M-törpe körül, amiket vörös törpecsillagoknak is hívnak). Eddig mindössze kb. 30 ilyen rendszert találtak csak a több, mint 5000 ismert exobolygó körül, amelyben ilyen pici csillag körül ilyen nagy bolygó kering. Az általános szabály az, hogy kisebb csillag körül kisebb bolygót találunk, de ez a mintegy két és fél tucatnyi exobolygó kivétel - az amúgy gyengén érvényes - szabály alól. Ha ez még nem lenne elég: a csillagnak van egy kísérőcsillaga is, egy még nála is kisebb csillag, aminek az átmérője a Napénak csak 21%-a. A Föld-Nap átlagos távolságot nevezzük egy csillagászati egységnek (1 CSE). 1 CSE kb. a Nap átmérőjének 214,8-szorosa. Míg a bolygó a főcsillagtól csak 0,02 CSE-re kering (azaz 50-szer közelebb van a csillagához, mint a Föld a Naphoz), addig a kísérőcsillag 3100 CSE-re van tőle, ami még a Nap-Plútó távolságnak is a 78-szorosa. Míg a bolygó a főcsillagát 1,79 nap alatt kerüli meg, addig a két csillag mintegy 212 000 év alatt járja körbe egymást. A nagyobb tömegű csillagok között sokkal több a kettőscsillag: míg a 16 naptömegnél nagyobb csillagok 80%-ának van kísérőcsillaga, addig a 0,5 naptömeg alattiaknak csak 26%-ának. Minél kisebb tömegű tehát egy csillag, annál kisebb a valószínűsége, hogy kettőscsillagban helyezkedik el. A TOI-6383 tehát a ritkább kettőscsillagok kategóriájába tartozik. Emiatt két különlegessége is van a rendszernek: egy ritkább, kistömegű kettőscsillag-rendszer tagja, és nagy bolygója van a kis csillagnak. A kb. 30 hasonló M-törpe - Jupiter-szerű bolygópáros közül csak 10-ről ismert, hogy kettőscsillag-rendszer tagja (beleértve ezt a most felfedezettet is).

...
Read more

Részleges holdfogyatkozás 2024. szeptember 18-án hajnalban

Egy pici, részleges holdfogyatkozásra kerül sor 2024. szeptember 17/18-ára virradó éjszaka, amit szerda, azaz 18-a hajnalban lehet észlelni. Teljes egészében Afrika nyugati részéről és Európa nyugati részéről látszik majd, valamint Észak-Amerika keleti részeiről, egész Dél-Amerikából, az Antarktisz egyes részeiről. Ázsia és Európa egyes további részeiről a fogyatkozás egy részét lehet látni. Így részben Magyarországról is észlelhető lesz a jelenség. A félárnyékos fogyatkozás 246 percig tart, a részleges fogyatkozás 62 percig. A félárnyékos fogyatkozás kezdete: 02:42 (időadatok nyári időszámítás szerint) A részleges fogyatkozás kezdete: 04:13 A fogyatkozás közepe, legnagyobb fogyatkozás: 04:44 A részleges fogyatkozás vége: 05:16 A félárnyékos fogyatkozás vége: 06:47

...
Read more

Csillagászat napja Zalaegerszegen – Bánfalvi Péter

A Csillagászat Tavaszi Napja 2024-ben május 18-ára (szombatra) esett. A megelőző hét esős, borongós első felétől reménykedtünk, hogy derült estén várhatjuk a közönségünket a Dísz téren, ahova a Csillagászat Napjára terveztünk holdbemutatót.

...
Read more

Az Artemis-program: amit tudni kell róla – VCSE

Artemisz a görögöknél a vadászat, az erdőségek, a gyermekszületés, a természet, a tisztaság és a Hold istennője volt. A róla elnevezett Artemis-program célja újból embert küldeni a Holdra. Artemis ikertestvére volt Apollónak a görögök mitológiájában. A modern időkben pedig Apollo egy űrhajósorozat volt az 1960-as és 70-es években, amelynek keretében az Apollo-11 űrhajóval Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969. július 20-án először szálltak le a Holdra. Őket még tízen követték az Apollo-12 és 14-17 űrhajókkal a Holdra.

...
Read more