Milyen sorrendben észleljük az objektumokat a Messier-maraton során? A Messier-maraton során nem mindegy, milyen sorrendben észleljük az objektumokat. Mivel a maraton célja az, hogy mind a 110 Messier-objektumot észleljük egyetlen éjszaka, a sorrend nagyon fontos: azokkal kell elkezdeni, amelyek a nyugati égen gyorsan lenyugszanak, és kelet felé kell haladni szigorú sorrendben, hogy mindegyik távcsővégre kerüljön. A Messier-maratont tőlünk csak március végén, esetleg április elején lehet teljesíteni, mert nincs másik éjszaka az év folyamán, hogy a katalógus mindegyik objektum látszódjék egyetlen éjszaka alatt (lásd még lejjebb, pontosan hány M-objektum látható ilyenkor egy éjszaka). Néhány Messier-maraton korábbi eredményeit itt lehet böngészni. A Messier-katalógus objektumainak száma vitatott. Az M102 lehet, hogy az M101 ismétlése tévedés folyamán. Hasonlóképpen lehetséges, hogy az M91 az M58 ismétlése. Az újabb keletű feldolgozások azonban az M91-et és az M102-t is önálló objektumnak veszik, és egy-egy galaxissal azonosítják, így tettünk mi is az alábbi listában. A Messier-maraton teljesítése nehéz. Az első, aki teljesítette, Gerry Ratley amerikai amatőr volt, akinek negyedik nekifutására sikeredett a bűvös 110 észlelés egyetlen éjszaka 1985. március 23/24-én Arizonából, tőlünk délebben fekvő szélességeken; még ugyanazon az éjszakán, egy órával később Kaliforniából Dick Hull is elérte a bűvös számot.
...Kategória: Egyéb
Egyesületi észlelőbázis Káváson – VCSE
A Vega Csillagászati Egyesület megalakulása óta egyik álma egy saját amatőrcsillagászati észlelőbázis városi fényeken kívüli helyen. A helyzet megértével a VCSE 2020. évi közgyűlése az elnökség javaslatára elhatározta, hogy az elnökség állandó egyesületi észlelőbázis létrehozása céljából egy Zalaegerszeghez közeli telket (zalai szóhasználattal: hegyet) intézzen a VCSE számára. A 2020-as év folyamán egy kávási hegytetőn lévő telek lett kiválasztva. A cél az, hogy tagtársaink kijárhassanak oda észlelni szabadon, bármikor használhassák amatőrcsillagászati egyéni vagy közös megfigyelésre a helyet. Idővel esetleg az észlelőhétvégéket is ott tartanánk. Az égbolt minősége jó, déli irányban, kb. 45 fok horizont feletti magasságban a szabadszemes határfényesség a 6,3 magnitúdót is eléri, sőt meghaladja.
...23,5 órás holdsarló – Schmall Rafael
A felhőveszély ellenére napnyugta után azonnal látszódott távcsővel a Hold. Azért ez egy jó kis észlelés volt. Megnéztem binokulárral is,...
Új hold születik a Szaturnusz gyűrűjéből? – Csizmadia Szilárd
Egyes nagy tömegű csillagok szupernóva-robbanásai elpusztítják a csillagukhoz közel keringő bolygókat. Ugyanakkor a szupernóva-robbanásban kidobott anyagból új bolygók is születhetnek (halál utáni bolygók (ang. after-death planets) vagy második generációs bolygók). Hasonlóképpen születhet új hold egy már elpusztult, korábbi hold maradványaiból. Lehetséges, hogy a Cassini űrszonda egyes képein éppen ennek nyomait láthatjuk, bár magát a holdat nem. 19. századi elméleti számolásokból (Maxwell, 1859) tudjuk már és spektroszkópiai mérésekből (Keeler, 1895) bizonyíték is lett rá, hogy a Szaturnusz gyűrűrendszere apró, a mikrométerestől a méteresig, esetleg a nagyobb átmérőjű tartományba eső törmelékből áll. A Szaturnuszt meglátogató űrszondák képei ezt megerősítették. A törmelék úgy keletkezett, hogy az árapályerők és/vagy gravitációs perturbációk hatására egy vagy több szaturnuszhold túl közel került a Szaturnusz ún. Roche-határához, és az árapályerők darabokra tépték. A darabok törmelékként folytatják útjukat, és közel körpályára állva a Szaturnusz körül létrehozták a szinte mindenkit lenyűgőző szép gyűrűrendszert.
...Halványkék Pötty (Pale Blue Dot) – Csizmadia Szilárd
Angolul Pale Blue Dot, magyarul Sápadt Kék Pont is lehetne, ami talán kifejezőbb, mint a Halványkék Pötty. Ez a neve egy híres...