Kategória: Egyéb

2021. januári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Kopeczny Zsuzsanna

A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap januárban 7:20 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed január 6-án, újhold január 13-án, első negyed január 20-án, telehold január 28-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 01.03. 14:30 A Quadrantidák meteorraj maximuma (ZHR=120) 01.09. 15:52 A Merkúr és a Szaturnusz 2°-os közelsége a Bak csillagképben 01.11. 05:51 A Vénusz 7°-ra az 5%-os fázisú Holdtól a Nyilas csillagképben 01.16. 15:26 A Hold maximális librációja 01.20. 18:40 A Mars és az Uránusz 1,6°-os közelsége 01.23. 11:04 A Hold minimális librációja 01.24. 01:57 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja a Bak csillagképben 01.25. 07:50 A Merkúr dichotómiája 01.30. 08:52 A Hold maximális librációja A Merkúr január 5-e után már kereshető napnyugta után a délnyugati ég alján. Láthatósága gyorsan javul, 24-én van a legnagyobb keleti kitérésben, 19°-ra a Naptól, közel két órával nyugszik a Nap után. A Vénusz napkelte előtt, délkeleten kereshető, láthatósága gyorsan romlik, a hónap végén már belevész a kelő Nap fényébe. Fényessége -3,9 magnitúdós, fázisa 98%-ra nő, átmérője 10"-re csökken. A Mars az éjszaka első felében figyelhető meg. Gyorsan távolodik, fényessége 0,4 magnitúdóra, látszó átmérője 8"-re csökken. A Jupiter megfigyelhető a Bak csillagképben, délnyugaton napnyugta után, a koraesti órákban a hónap első felében. -2,0 magnitúdós. A Szaturnusz koraestig figyelhető meg a délnyugati ég alján a hónap végéig. Az Uránusz az éjszaka első felében figyelhető meg a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. A Neptunusz késő estig figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.

...
Read more

A Nagy Együttállás – Simon-Zsók Anett

Sajnálattal olvastam, hogy szinte senkinek sem sikerült megfigyelnie az együttállást dec. 21-én Magyarországról. Az én észlelésem nagyon kalandos volt. Ahol én lakom, Sepsiszentgyörgyön, az időjárás-előrejelzés alacsony légköri felhőket jósolt 21-ére.  Ekkor jött az ötlet, hogy valami igazán magas helyről talán lehetne észlelni a jelenséget.

...
Read more

Hogyan láthatjuk a 2020. december 21-i Jupiter-Szaturnusz együttállást?

A Jupiter Nap körüli keringésideje mintegy 12 év, a Szaturnuszé 30 év, ebből következik, hogy kb. 5:2 arányú középmozgás-rezonanciában állnak egymással: kb. 60 évente ismétlődik az, ahogy állnak a Naphoz képest. A Földről nézve az égre vetített mozgásukat látjuk. Ha az égen a csillagokhoz képest a Szaturnusz egy helyben állna, akkor a Jupiter, amelyik jó tucatnyi év alatt ugyanoda jut az égi körmozgása révén, ennyi időközönként együttállásban lenne vele. Valójában a Szaturnusz szintén lassan odébb megy az égbolton. Így a Jupiternek a mintegy 12 évnyi teljes keringésidő után még egy kicsit mozognia kell, hogy utolérje a Szaturnuszt, és ismét együttállásban legyen vele. A keringésidők pontos figyelembevételével azt kapjuk, hogy a Jupiter és a Szaturnusz ismétlődő együttállásaira mintegy 19,86 évenként kerül sor. Míg a Mars földközelben bekövetkező szembenállásait a csillagászatban a Mars Nagy Oppozíciójának, addig a Jupiter és a Szaturnusz együttállását Nagy Együttállásnak vagy Nagy Konjunkciónak nevezik. A fenti kép azt mutatja, hogy 2020 nyarán látszólag hogyan közelített egymáshoz a két égitest.

...
Read more

2020. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap decemberben 7:30 (KöZEI) körül kel, 16:00 (KöZEI) körül nyugszik. (A KöZEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KöZEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed december 8-án, újhold december 14-én, első negyed december 22-én, telehold december 30-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KöZEI-1 óra): 12.04. 01:21 A 87%-os, csökkenő fázisú Holdtól 13'-re  látható a K Geminorum (3,6 magnitúdó) 12.10. 17:51 A 141P/Machholz üstökös 32'-re látható az Epszilon Aqr-től (4 magnitúdós) 12.13. 06.01. 34 órás holdsarló, 6°-ra a Vénusztól 12.14. 09:55 A Hold elfedi a Merkúrt. Zalaegerszegen a fedés 9:51 UT = 10:51 KözEI-kor kezdődik, a bolygó a Hold mögül 11:18 UT = 12:18 KöZEI-kor bukkan elő. A jelenség a nappali égen zajlik. 12.16. 15:16 23 órás holdsarló 24°-ra a Jupitertől és Szaturnusztól 12.21. 10:02 Téli napforduló 12.21. 15:35 A Jupiter és Szaturnusz 6'-es közelsége A Merkúr a hónap elején még jól megfigyelhető napkelte előtt a délkeleti ég alján. Láthatósága gyorsan romlik, 19-én felső együttállásban a Nappal. A Vénusz keleten, 2 órával napkelte előtt kereshető. -3,9 magnitúdós, 88%-ra nő a fázisa, átmérője 11"-re csökken. Láthatósága lassan romlik a hónap során. A Mars az éjszaka első felében megfigyelhető. Gyorsan távolodik, fényessége -0,3 magnitúdóra, látszó átmérője 10,5"-re csökken. A Jupiter megfigyelhető a Nyilas, majd a Bak csillagképben napnyugta után, a koraesti órákban. -2,0 magnitúdós. A Szaturnusz koraestig megfigyelhető a délnyugati ég alján, fényessége 0,6 magnitúdó. Az Uránusz az éjszaka nagy részében megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. A Neptunusz koraeste figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.

...
Read more