2025. január 12-én 14:32 Közép-Európai Időkor (a külön nem jelölt időpontok KözEI-ben vannak) volt a Mars legutóbb földközelben, amikor is 96 millió 84 ezer 787 km-re volt a Földtől, és 242 millió 829 ezer 708 km-re a Naptól. Szembenállását pedig, vagyis amikor az ég Nappal átellenes pontján látszik, január 16-én éri el. (Ekkor ekliptikai hosszúságkülönbségük 180 fok.) A bolygó -1,4 magnitúdós lesz szembenállása idején, vagyis megközelíti az éjszakai égbolt legfényesebb csillagának, a Szíriusznak a -1,5 magnitúdóját. Nagy fényességével és mélynarancsos árnyalatával eltéveszthetetlen lesz az égbolton. Zalaegerszegen aznap 15:58-kor kel, 00:07-kor delel, és reggel 08:09-kor nyugszik le, vagyis egész éjszaka folyamatosan látható. Koraeste északkeleten lesz, éjféltájban dél felé (68° magasan delel), hajnalban nyugatra, majd a reggeli órákban északnyugatra látszik. Az Ikrek csillagképben jár, az Ikrek két fényes főcsillaga közül a délebbitől (alsótól) is délebbre (alatta) látszik, vagyis a Pollux közelében lesz.
...Kategória: Észlelés – mars
Közös észlelés Káváson 2023. február 15-én – Szalontai Tibor, Vizsi Csaba, Ágoston Zsolt
(Szalontai Tibor írása) Az elmúlt hónapok borult, vagy csak felhőrésekkel megszakított időjárása után már alig vártuk, hogy egy holdtalan és...
A C/2022 E3 (ZTF) üstökös fotografikus megfigyelése Kávásról – Vizsi Csaba, Ágoston Zsolt
A C/2022 E3 (ZTF) üstökös távolodóban van Földünktől, ezért szerettük volna még egyszer lefotózni, amire 2023. február 10-én az időjárás és a későn kelő Hold lehetőséget adott. Szerencsére szél- és páramentes idő fogadott minket és a hőmérséklet is csak 0, +1 °C körül lehetett, ami később -3, -4 °C-ra hűlt. 18:00-kor érkeztünk a VCSE kávási észlelőbázisára, ahol első alkalommal használtuk GoTo-s rendszerekhez a terület tavaly novemberben átadott elektromos hálózatát. Ez egyben egy kis felavatása is volt a helynek, mégiscsak az első alkalom volt, amikor használtuk a nemrégen bevezetett áramszolgáltatást. Korábban már sok tagtárs észlelt a területről, de vagy akkumulátorról üzemeltették a műszereket, vagy olyan megfigyelés volt, amihez nem volt szükség áramra. Ezen nevezetes alkalommal jelen voltak Ágoston Zsolt, Péter Attila és a szerző, Vizsi Csaba. Attila vizuális megfigyeléseket végzett: C/2022 E3 (ZTF) üstökös; Messier 42-43; Messier 45 azzal a Dobson-nal, melynek tükrét Varga György újította fel (200/1000). Zsolt és én a C/2022 E3 (ZTF) üstököst fényképeztük. A rendszerek összeszerelése után elindultak az első fényképek, amik szépen megjelenítették az objektumot, majd sajnos északról jöttek a fátyolfelhők több hullámban. Összességében 23 óráig maradtunk, amikor a Hold fénye már kezdett zavaró lenni. Nagyjából a fényképek fele lett használható a vonuló felhők miatt, az eredmény pedig itt látható:
...A 2022-es bolygófüzér megfigyelése – Ágoston Zsolt, Krischbaum Tamás, Makár Dávid, Péter Attila, Fridrich János, Román Dávid, Molnár Attila, Balázs Gábor
Időről-időre előfordul, hogy egyszerre láthatjuk a Naprendszer összes bolygóját. Ilyen legutóbb 2020 nyarán fordult elő, amikor a Naprendszer összes bolygója ugyanabban az egyórás időszakban megfigyelhető volt. Amit mi láttunk akkor, arról itt számoltunk be. Ez nem egyedülálló esemény, mivel 2005-ben és 2016-ban hasonló jelenséget figyelhettünk meg. Most 2022. június második felében, keletről délre (balról jobbra) tekintve nemcsak láthatjuk az öt szabadszemes bolygót, hanem a Naptól mért távolságaik sorrendjében következnek: keleten a Merkúr, majd jobbra haladva a Vénusz, a Mars, a Jupiter és végül a Szaturnusz. Az, hogy ismét Naptól mért távolságuk sorrendjében legyenek látszólag az égen, az legközelebb csak 2492-ben következik be - utoljára 947-ben volt ilyen, hogy a sorrendet is tartották (2040-ben ráadásul az 5 szabadszemes bolygó egy 10 fokos területen belül lesz látható). A jelenség 2022. június 17-étől hajnalonként, 03:30 - 04:10 között már megfigyelhető, de a leglátványosabb június 24-én hajnalban lesz, amikor a holdsarló a Vénusz és a Mars között, középen lesz megfigyelhető. Részletesen lásd itt. Kihasználva a hétvégi kedvező időjárást, a Vega Csillagászati Egyesület tagjaiból álló kisebb csapat hajnali három órakor elindult a Boncodfölde és Bagod településeket összekötő úthoz, a Zala folyó völgyébe megfigyelni a jelenséget. A megfigyelők: Péter Attila, Vizsi Csaba, Vizsi Imre, Makár Dávid és Ágoston Zsolt. A sík területre érve gyorsan kitelepítettük a fényképezőgépeinket, egy 7x50-es binokulárt és egy 200/1000 mm-es Dobson távcsövet, amivel vizuálisan is megfigyelhettük a bolygókat, 96x-os nagyítással. Kiérkezésünket követően keleten, a távoli fák koronájából előbújt a Vénusz, az éppen a Szaturnusz és Jupiter bolygók között elhelyezkedő 72%-os fázisú Hold pedig szépen bevilágította a tájat. A távcsővel megfigyeltük a Szaturnuszt és gyűrűit, a Hold krátereit, a Jupiter felhősávjait, a négy legnagyobb holdját, a Marsot és a Vénuszt. Négy óra után a távcsővel megtaláltuk a keleten, alacsonyan lévő Merkúrt is, bár a gyorsan világosodó ég alján szabad szemmel már nem láttuk. A kelő Nap egyre erősödő fényében összepakoltunk és hazaindultunk.
...Az én Naprendszerem – Ágoston Zsolt
Úgy gondoltam, hogy összegyűjtöm egyetlen képbe a korábban, más-más időpontokban és helyszíneken készült bolygófotóimat egyetlen naprendszermodellé....