Kategória: Észlelés

Észlelések

12P/Pons-Brooks üstökös és képei – Csizmadia Szilárd, Fridrich János, Hadházi Csaba

A 12P/Pons-Brooks üstökös égi koordinátái, elongációja és előrejelzett fényessége táblázatban. A 12P/Pons-Brooks üstököst Jean-Louis Pons (1761-1831) francia és William Robert Brooks (1844-1921) angol-amerikai csillagászokról nevezték el. (A francia csillagász nevének ejtése: zsan lui pon, vagyis az üstökös nevét pon-bruksznak ejtjük). Pons a történelemben mindenki másnál több üstököst fedezett fel: 1801 és 1837 között történt 37 üstökös-felfedezésének rekordját mai napig nem döntötte meg senki. A Marseille-i Csillagvizsgálóban, egy toszkán kis csillagvizsgálóban, majd a Toszkána fővárosában lévő Firenzei Csillagvizsgálóban dolgozott. A szegény családba született Pons jó tanuló volt, a Marseille-i Csillagvizsgáló gondnoka lett, onnét küzdötte fel magát észlelő csillagásszá. 1801-ben felfedezett első üstökösét Messier-vel együtt találta; észlelései dokumentálásában azonban nem jeleskedett. Öt periodikus üstököst talált, ezek közül három a 7P/Pons-Winnecke, 12P/Pons-Brooks, 273P/Pons-Gambart neveket viselik. Két további periodikus üstököséről pályaszámítók derítették ki, hogy periodikus, és nagy nehezen illesztették össze az észleléseket: ezek a 2P/Encke és a 27P/Crommelin. A többi üstökös parabola- vagy hiperbolapályán mozog, és csak egyszer látták őket napközelben.

...
Read more

Napszálltától míg a hajnal hasad – amatőrcsillagászat Piszkéstetőről – Fröhlich Viktória

Láttuk a szupernóvát az M101-ben! Na de kérem… Nem itt kezdődik az este! Tudom, mindenki kíváncsi a szupernóvára, úgyhogy álljon itt: távcsővégre kaptuk a halványodóban lévő SN 2023ixf-et. Így is lehet. Aki viszont a tárcairodalmon és az amatőrcsillagászati bulvárhíreken túl valami bensőségesebbre is vágyik, az olvasson tovább.  Csillagászat fényes nappal 2023. 07. 16. estéje nappal kezdődött. Mondanám, hogy egy átlagos estének indult, de hát ha az ember Piszkéstetőn tölt néhány hetet, egy este sem lehet átlagos. Szóval, az este egy Piszkésen átlagosnak mondható vacsorával indult: hűs szellő, csodás színekbe boruló természet, a leboruló Nap a hegyek mögött, illatozó vacsora, doromboló macskák, harmónia, béke és nyugalom. Szemben velem témavezetőm, Regály Zsolt, akivel az éppen aktuális kutatási témánkat vitatjuk meg két pohár frissítő között.  A ház azonban nem csak tőlünk hangos: Pál András és Horti-Dávid Ágoston - szintén a Konkoly Csillagászati Intézet munkatársai - a főépület erkélyéről igyekeznek szabad szemmel megpillantani a Vénuszt. Ideig-óráig ugratjuk őket, hogy úgysem fog sikerülni, aztán mikor binokulárral látni vélik a célpontot, mi is felmegyünk, hogy tegyünk egy próbát a szabadszemes észleléssel. A feladat nem egyszerű, mivel a Nap még nem bukott le, a horizont pedig fátyolfelhős. A legjobb taktikának végül a következő bizonyul: “Állj ide”, mondja Andris, “takard ki a fallal a Napot és a hegyeket egészen addig a pontig, majd onnan a fal mentén gyere felfele egy arasznyit. Ha egyszer meglátod, már nem tudod nem meglátni!” És tényleg! Ott ragyog a Vénusz teljes pompájában. Sokáig nézegetjük, binokulárral a sarlóját is tanulmányozzuk.  Egyszer csak észbe kapunk, hogy még mindig nappal van, és jó lenne naplemente előtt a Merkúrt is elcsípni. Hiába járjuk azonban körbe a bolygó potenciális helyét oda-vissza tízszer, százszor, szabad szemmel, majd binokulárral, állvány nélkül, aztán állvánnyal, nem leljük a Merkúrt. Maradnak tehát a napfoltok. Zsolt 20x80-as Celestron binokulárjának képét vetítjük ki az épület fehér falára. Öt hatalmas foltot figyelünk meg, mindegyik brilliáns.  Idővel újra a domboldal felé fordulunk, hogy ámuljunk a naplementén. Milyen mindennapos dolog, mégis, itt valahogy minden egyes alkalom más, gyönyörű és igéző. A frissen lebukott Nap mögött vérvörösbe vált a táj, kezünket kitartva és lassan mozgatva gyönyörű krepuszkuláris jelenséget figyelhetünk meg: a környező magyar és szlovák hegységek árnyéka rávetül az égre, ami ekkor vörösben, narancsban, aranyban, lilában és türkizkékben játszik. 

...
Read more

Az M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd és M21 fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt

A 2023. június 21-én hajnalban, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Messier 8 Lagúna-ködről, a Messier 20 Trifid-ködről és a Messier 21 nyílthalmazról. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, átalakított Canon 6D fényképezőgéppel és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 66x120 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, ISO1600 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Pixinsight és Photoshop szoftverek segítségével történt.

...
Read more

2024. márciusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A következőkben márciusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap márciusban 6:00 (KözEI) körül kel, 17:45 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h, ahol UT a Universal Time, a világidő.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed március 3-án, újhold március 10-én, első negyed március 17-én, telehold március 25-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 03.03. 04:20 Az Antares 2 fokra az 55%-os holdsarlótól 03.11. 17:13 32 órás holdsarló 10 fok magasan a horizont felett 03.13. 20:00 A Jupiter 4 fokra a 16%-os Holdtól 03:20. 03:06 Tavaszi nap-éj egyenlőség 03.24. 23:00 A Merkúr a legnagyobb keleti kitérésben, 19 fokra a Naptól 03.26. 20:00 A telihold déli peremétől 37'-re látható a Spica, a horizont felett 12 fokkal A Merkúr a hónap elején még nem látható, de 6-ától megfigyelhető a délnyugati látóhatár közelében, ekkor fél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan javul, 24-én kerül a legnagyobb keleti kitérésbe a Naptól, másfél órával nyugszik utána. A Vénusz napkelte előtt látható a keleti égen, láthatósága kedvezőtlen és gyorsan romlik. Fényessége -3,9 magnitúdó, átmérője 10″-re csökken, fázisa 0,91-ról 0,96-ra nő. A Mars láthatósága a Nap közelsége miatt kedvezőtlen. A Jupiter a Kos csillagképben látható késő estig, nyugati irányban. Fényessége -2,1 magnitúdó, látszó átmérője 35″. A Szaturnusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. Az Uránusz a Kos csillagképben látható késő estig, nyugaton. A Neptunusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint március 31-evasárnapig, utána nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

...
Read more

A WR 134 (Wolf-Rayet 134) fotografikus észlelése – Ágoston Zsolt

2023. augusztus 12-étől 18-áig, a VCSE Ispánkon megrendezett táborában készített felvételem a Hattyú csillagképben található Wolf-Rayet 134 szupernóva-maradványról szól. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, OIII szűrővel 100x300 másodperc, H-alfa szűrővel 100x300 másodperc, illetve 3x28x120 másodperc vörös-zöld-kék szűrővel készült objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A szupernóva-maradvány elkészítéséhez monokróm kamerát és keskenysávú, hidrogén- és oxigénszűrőket választottam, míg a csillagokat külön lefényképeztem RGB szűrőkkel. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Pixinsight és Photoshop szoftverek segítségével történt.

...
Read more