Kategória: Mai kép

Néhány napóra Nürnbergben – Csizmadia Szilárd

Nürnberg nemcsak a játékipar fellegvára ma, de nagy csillagászati múlttal is rendelkezik. Itt dolgozott pl. 1471-1475 között Regiomontanus, Mátyás király korábbi udvari csillagásza, a heliocentrikus világkép egyik megsejtője; vagy Tobias Mayer, aki egy holdtérkép elkészítése mellett tanulmányozta a Hold librációját és számos egyéb eredménye is volt a csillagászat terén. A nürnbergi csillagászati társaság egy 25 stációból álló "AstronomieWeg"-et, vagyis csillagászati körtúrát is összeállított a városba látogató érdeklődőnek. Ezeken számos régi csillagászati emléket, volt obszervatórium helyét vagy régi korok csillagászainak emléktábláit ugyanúgy fellelhetjük, mint annak a kazamatának a bejáratát, ahová a második világháború alatt mentették az értékeket. A kirándulás utolsó két állomása a helyi Nicolaus Copernicus Planetarium és a Regiomontanus Bemutató Csillagvizsgáló. (A bemutató csillagvizsgáló főműszere egy 600/6000-es Cassegrain-távcső, amire a helyi fényszennyezés miatt szükség is van.) Most csak a napórákra koncentrálok ezekből az alábbiakban.

...
Read more

A James Webb Űrtávcső véletlenül felfedezett egy galaxist – Csizmadia Szilárd

A James Webb Űrtávcső (James Webb Space Telescope, JWST) egyik első képe a Vitorla (Vela) csillagképben lévő Déli Gyűrűs-ködről készült (NGC 3132, ami a -40 fokos deklináción látszik, Magyarországról nézve sosem emelkedik kb. 3 foknál magasabbra a horizont fölé; nem keverendő össze a Gyűrűs-köddel, az M57-tel, ami a Lyra csillagképben tőlünk nézve az év nagyobb részében jól megfigyelhető). A JWST mellékelt képe az NGC 3132 planetáris ködről a bal felső részen egy apró, elnyúlt kis szálszerű foltot mutat. Első pillantásra a ködösség részének is lehetne gondolni. Mintha csak egy egyenes vonalon szóródna a fény valamin. A valóságban ez egy eddig nem ismert, nem katalogizált galaxis...

...
Read more

Neutroncsillag egy Tejútrendszeren kívüli szupernóva-maradványban – Csizmadia Szilárd

Az első, Tejútrendszeren kívüli neutroncsillagot a Kis Magellán-felhőben lévő 1E 0102.2-7219 jelű szupernóva-maradványban találták. Röviden a csillagászatban csak E0102-nek is írják. A maradványt létrehozó szupernóva kb. 1000 évvel ezelőtt fényesedhetett fel, és a déli féltekéről az akkor ott élő emberek akár láthatták is szabad szemmel. E szupernóva-maradvány egy külső, gyűrű alakú, táguló gázhéjból áll, amit a robbanás lökéshulláma hozott létre vagy a csillagközi anyagot összesöpörve, vagy a csillag által korábban lefújt anyagból (vagy mindkettőből), és egy belső gyűrűből, ami szintén tágul, és egyben hűl is. A belső gyűrű valószínűleg a robbanásban kilökött csillaganyagot tartalmazza.

...
Read more

A Naprendszer bolygói egyszerre és sorrendben láthatók – VCSE

Időről-időre előfordul, hogy egyszerre láthatjuk a Naprendszer összes bolygóját. Ilyenre volt példa a 2020-as VCSE-táborban is, ahol a Merkúrtól a Neptunuszig egy és ugyanazon órában lehetett látni őket szabad szemmel (a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert és a Szaturnuszt), illetve távcsővel (az Uránuszt és a Neptunuszt). Erről a megfigyelésről itt számoltunk be. A mostani jelenség extra különlegességét az adja, hogy a mostani bolygóparádé során nem akármilyen sorrendben lesznek a bolygók keletről nyugatra (az égen balról jobbra haladva), hanem a Naptól mért távolságaik sorrendjében! Éppen ezért érdemes lesz megtekinteni a látványosságot.

...
Read more